A „hazai” filmforgalmazók hónapokig hallani sem akartak a február óta világszerte nagy visszhangot kiváltó alkotásról, amelyben megérdemelten feketítődnek be a „terrorizmus elleni háború” amcsi harcosai, hiszen Serdar Akar filmje a Sylvester Stallone által fémjelzettel szemben valós alapokra építi a cselekményt. Jenki fogolykínzás, násznép – nők, gyerekek – lemészárlása, szövetséges török kommandósok megalázása (ez is igaz, 2003-ban történt), razziák, illegális szervkereskedelem, a bennszülöttek folyamatos terrorizálása. És persze ott a szerelmi szál is a török titkosszolga és a csinos arab özvegy, Leila között…

Az iraki háború egyes eseményeit feldolgozó akciófilm hősei törökök, arabok és kurdok. A nagytörök birodalmi múlt jegyében a rendező igyekszik az összefogás szükségességét sugallni az egymással sem mindig jó viszonyban élő három nemzet számára, értelemszerűen a közös, nyugati ellenséggel szemben. A negatív figurák pedig az amerikai GI Joe-k, akiket ráadásul neves amerikai színészek jelenítenek meg, hogy a hitelesség teljes légyen. A filmben kulcsszerepet játszik a nagyhatalmú CIA-st alakító Billy Zane, és jelentős mellékszerepet az iraki foglyok szerveit kioperáló, majd azokat Európába, Amerikába és Izraelbe eladó zsidó orvosként Gary Busey (no, ezért is őrjöngtek egyes "liberálisok", noha csak sejtetik hovatartozását, ki nem mondják). A főhőst, Polat Alemdart alakító Necati Sasmaz (hazájában nagy sztár) mellett említést érdemel az imámot alakító szíriai csillag, Haszan Maszud, őt Orlando Bloom rajongói a keresztes háborúk idején játszódó Mennyei Királyságból ismerhetik, amelyben a film legjobbjaként Szaladin szultánt jelenítette meg. Itt egy kicsit gyengébb.

Billy Zane a gátlástalanSam Marshall szerepében

A nyugati és tengerentúli sajtó egy része politikai ügyként tekint a filmre, bizonyos újságok dicsérik élethűségéért, mások viszont visszataszító alkotásnak tartják. Ezek a mások persze többnyire tényleg mások, a liberális elmebetegek néhány országban betiltást követeltek - a liberalizmus és a demokrácia dicsőségére. Az SZDSZ-közeli mozinet.hu "szakmai" weblap fröcsögve támadja, agitpropműnek bélyegzi, miközben a holokauszt-fércműveket lelkesen dicsérni szokta, de legalábbis anyázni sosem meri.

Mindenesetre jellemző, hogy míg az izraelita hörgés ellenére a cenzúra nyugaton nem megy, Budapesten még a profittal szemben is a bojkottot választották a „piacban hívő” Vajna-félék. Legalábbis december 7-ig, mert végül akadt egy cég, amely bevállalta.

A polkorrekt hőbörgés nyugaton, s a bojkottáló igyekezet hazánkban teljesen logikus, mert középtávon is elveszíthetik monopóliumukat a "mások". Hollywood régóta zászlóshajója a neokonzervatív-cionista eszméknek és a holokausztiparnak (ld. a viccet: Melyik a legnagyobb zsidó ünnep? Az Oscar-gála.), ahol az akciófilmek gyakori kellékei a gonosz, iszlám terroristák, nácik, jobboldali szélsőségesek kontra makulátlan Amerika és/vagy jóságos-hősies izraeliták.

A Farkasok völgye: Irak (eredetiben: Kurtlar Vadisi Irak) a fent vázolt sematikus és hazug világképre mér megrendítő ütést, úgy, hogy éppen az amerikai álomgyárak bevált módszereit másolja. A neokonok nemcsak Irakban, de a filmvásznon is vesztésre állnak, s meglehet, utóbbi végzetesb számukra. Kivitelezését tekintve középkategória, érdekessé a kettős mérce felrúgása miatt válik. A Kurdisztánban és másutt forgatott film egyes jelenetei azért nagyon életszerűek és kidolgozottak (például az öngyilkos merénylet), mások persze gyengébbek, de tudni kell, hogy ez volt az első, igazán nagy költségvetésű, nemzetközi stábbal készült, török szuperprodukció.

Törökország mindeddig az USA egyik legmegbízhatóbb szövetségesének számított. Az Amerikával és szövetségeseivel meglehetősen kritikus hangvételű film azonban török kormánykörökből is komoly bátorítást és promóciót kapott. Például azzal, hogy a kormányfő felesége demonstratívan megjelent a díszbemutatón, és elismerését fejezte ki.

Készüljünk fel, hogy a film tömény lesz, de hát 122 percbe sem volt könnyű belesűríteni mindazt, amire csak most először van lehetősége ennek az oldalnak. Az akciójelenetek közt azért megpihenhetünk néha, hallgatva pl. a muszlim vallási vezető tanítását, amit a lefejezni kívánt, külföldi újságíró előtt mond, elítélve az erőszakot.

A Farkasok Völgye: Irak megtekintése nem csak szórakozás és egy egzotikus világ megismerése, hanem egyfajta demonstráció is a kettős mérce ellen. Mert amit szabad az amcsiknak… Szavazzon a filmre, írja meg véleményét fórumba, és küldje el olvasói levélként a szerk@kuruc.info címre!

Ítélőmester / Horváth Tamás – Kuruc.info

Kapcsolódó linkek:
A film hivatalos honlapja
Vetítési időpontok és szavazás
Vetítési időpontok és fórum