Gresham: a zsidó olcsón megvette, az állam tripla áron visszavásárolta
2008-03-20. 08:41

Eladták, aztán négy év múlva tripla áron vették vissza állami tulajdonba a Gresham-palotával szomszédos irodaházat, ahol évtizedek óta az Országos Gyógyszerészeti Intézet működött. A főváros akkoriban szabadult meg a kitűnő fekvésű ingatlantól, amikor egy tömbbel arrébb az SZDSZ is eladta ugyannak az izraeli befektetői körnek a Mérleg utcai székházát, a visszaállamosítás pedig akkor következett, amikor a drága V. kerületi környéken épp az állami tulajdonú épületek eladása volt soron - írja az antiszemita Index.

Egy izraeli milliárdos, Juli Ofer feleségének nevét viselte az az ingatlancég, amelytől 2007-ben – az uralkodó trend ellenére – visszavásárolt az állam egy nem túl mutatós irodaházat. A Ruthi Kft., az Ofer Brothers érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás mintegy kétmilliárd forintot keresett az üzleten, az állam, illetve a főváros viszont sokkal többet vesztett.

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) által használt irodaépületet 1999 utolsó napjaiban, december 27-én adta el az addigi tulajdonos, a fővárosi önkormányzat. A vásárló, az Oferék érdekkörébe tartozó Duna Plaza Ingatlanfejlesztési Kft. az önkormányzat tájékoztatása szerint 750 millió forintot fizetett az akkor még lerobbant állapotú Gresham-palota hátával egybeépített ingatlanért úgy, hogy az intézet is benne maradt.

A nyilvánosságot soha nem kapott üzlet megkötése után hat hónappal, 2000 júniusában a főpolgármester azt jelentette be, hogy Greshamből "az ország legelegánsabb luxusszállodáját" alakítják ki a befektetők. Miközben a Roosevelt téri mélygarázs építése már javában zajlott, Demszky Gábor ismertette, hogy a Gresco Rt. 20 milliárdos beruházásával felújított épület üzemeltetetője a Four Seasons szállodalánc lesz.

Starlight a Mérlegben

Az OGYI-székház értékesítését néhány hónappal megelőzte egy másik ingatlan eladása is, ugyanazon a környéken, ugyanahhoz a körhöz tartozó vevővel. A Gresham másik oldalán, a Mérleg utcában az SZDSZ is pénzzé tette székházát. A vevő itt is egy, a Duna Plaza csoporthoz tartozó cég volt, amely 550 millió forintot fizetett az irodaház tulajdonosának, a City-Ház Rt.-nek. A 2002-es választások előtt nagy nyilvánosságot kapott ügylet gyorsan lecsengett, az SZDSZ azóta is a belvárosi székház árából vásárolt zuglói épületben működteti országos központját, a Mérleg utcai házat pedig az Ofer-familia fennhatósága alá tartozó Starlight hotellánc egyik darabjává alakították át.

Gyógyszerből székház

Az OGYI volt irodaházának sorsa azonban négy évvel később újabb fordulatot vett: az OGYI visszavásárolta az ingatlant. Az ÁPV Zrt. megszűnt, mielőtt az igazgatási osztályon többszöri érdeklődésünkre megszülethetett volna a válasz: kik és miért döntöttek a visszaállamosítás mellett, illetve az állam mennyi pénzt áldozott a tulajdonjog megszerzésére? A jogutódnál, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél annyit sikerült megtudni, hogy az OGYI egy 2004-es megállapodás alapján, kincstári engedéllyel, három év alatt saját bevételeiből vásárolta meg a magyar állam javára az 1600 négyzetméteres irodaházat. A ház a teljes összeg kifizetése után, 2007 nyarán került jogilag is az államhoz. A vételárról az MNV Zrt.-nél nem tudtak nyilatkozni.

Nem kellett a Greshamnek

Pál Tamás, az OGYI főigazgatója viszont megmondta az árat. Mintegy 2 milliárd forintba, vagyis az 1999-es eladási ár triplájába került az általuk el sem hagyott épület megszerzése. Azt nem tudta megmondani, hogy 2000 és 2004 között mennyi bérleti díjat kellett kifizetni a tulajdonosnak, amely ez alatt kétszer is megváltozott. Az ingatlan tulajdonjoga a cégcsoport vállalkozásai között vándorolva került végül az eladást menedzselő Ruthi Kft.-hez. Pál Tamás úgy vélte, hogy Oferék azért döntöttek a visszaadás mellett, mert nagyon drága lett volna az OGYI kiköltöztetése, és a Gresham sem akarta megvenni az épületet. A főigazgató az Index kérdésére azt viszont nem tudta megmondani, hogy az ingatlant ki és mikor ajánlotta fel a szállodának.

Az értékesítés körülményeiről a lap megkérdezte a fővárosi önkormányzatot is. A sajtóiroda magyarázata szerint a főváros rendszeres időközönként felülvizsgálja vagyonát, és dönt arról, hogy a vagyongazdálkodási koncepciójának megfelelően, hogyan kezelje ingatlanjait. "Az értékesítés előtt 1999-ben a Főváros készített egy felmérést, hogy az épület üzemeltetése és bérbeadása vagy az eladása éri-e meg jobban. Több dolog is az eladás mellett szólt: az akkori piaci helyzet nem kedvezett a bérbeadásnak, nem voltak olyan bérlők, akik megfelelő mértékű bérleti díjat fizettek volna az ingatlanért. Ráadásul előnytelen volt az épület beosztása is, ami tovább nehezítette a bérbeadást, illetve nem volt a Fővárosnak olyan intézménye vagy szervezete, ami ebben az épületben tudott volna működni.( pl, iskola vagy szociális otthon) Ugyanakkor az OGYI-nak érvényes használati joga volt az épület felső emeleteire, nekik biztosítani kellett volna egy csereingatlant, ami további költségekkel járt volna. A Főváros mindezeket figyelembe véve döntött amellett, hogy a főváros éves értékesítési tervébe illeszti, és a megfelelő vevőnek eladja azt. A vevő/beruházó a lakott ingatlanra adott egy elfogadható ajánlatot. Tehát úgy vette meg az irodaházat, hogy az OGYI ott maradhatott eredeti helyén. Ezt az ajánlatot a főváros el is fogadta, és így eladta az ingatlant."

(Zsindex)