Mivel közeledik az úgynevezett roma holokauszt emléknapja (augusztus 2.), a még több kárpótlási pénz megszerzésének reményében megszaporodnak a médiában a „romák” szenvedéseit ecsetelő írások. A Lety-ben létrehozott lágerben állítólag 1300 talpig becsületes cigányt zártak be a gyűlölködő nácik. A történészek állításai szerint közülük 300-an meghaltak, a többieket pedig – megmagyarázhatatlan okból – elszállították a viszonylag nem messze található „haláltáborokba”, és ott végeztek velük.

A csehországi „roma közösség” tagjai minden évben megemlékezést tartanak az egykori láger helyszínén, gyászukat azonban folyton megzavarja az áldozatok emlékművének közelében működő sertéstelepről áradó orrfacsaró bűz. A cseh kormány emberjogi megbízottja, Monika Simunková is elismerte, hogy a helyzet tarthatatlan. „Régóta mondom, hogy a telepnek nem lenne szabad ott lennie. Számos megemlékezésen vettem részt Lety-ben az emlékműnél, és csak megerősíteni tudom, hogy a bűz valóban elviselhetetlen, és tönkreteszi a rendezvények méltóságát” – kesergett Monika Simunková.

A disznófarm ügye már a rendszerváltást követően is napirendre került. A demokratikus Csehország első elnöke, Vaclav Havel is fellépett a telep eltávolítása érdekében, azonban valamilyen rejtélyes oknál fogva nem járt sikerrel. 2010-ben 20 millió korona költséggel a cseh kormány megépíttette a láger „roma áldozatainak” tiszteletére a holokauszt-emlékművet, azonban a disznóhizlalda - bizonyára a gaz nácik aknamunkájának következtében - továbbra is a helyén maradt. Čeněk Růµička, a Roma Holokauszt Kárpótlási Bizottság (!) elnöke sajnálkozva állapította meg, hogy csak érvelni tud az ügyben, cselekvési lehetősége azonban nincsen. „Nem lenne szabad disznótelepnek működnie egy koncentrációs tábor helyén. És ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy romákat vagy másokat tartottak-e fogva ebben a lágerben. Emberi lények szenvedtek, és haltak meg ott, és úgy gondolom, nem méltó, hogy az a telep azon a helyen van. Üdvözöljük az ENSZ fellépését, amelyhez azonban valamilyen szankciót is kellene társítani, mert máskülönben a cseh kormány aligha fog bármiféle lépést tenni az ügyben” – jelentette ki az állítólagos roma holokauszt áldozatainak kárpótlásával foglalkozó cseh bizottság elnöke.

A gond abból fakad, hogy a sertéstelep magánkézben van, és a kormány egyelőre nem hajlandó pénzt költeni a megvásárlására. Jiří Balvín kulturális miniszternek a cseh rádiónak adott interjújából pedig az derült ki, hogy a prágai kabinet továbbra is csak a pénzügyi szempontokat veszi figyelembe, a „roma holokauszt” sok százezer áldozatával pedig nem törődik: „Természetesen a probléma súlyos, de az elmúlt húsz évben a kormányok nem voltak képesek megoldást találni rá. De ha nem sikerült pontot tenni az ügy végére az 1990-es években, amikor pedig a gazdaság fejlődött, akkor nem lenne reális elvárás, hogy most, a gazdasági válság idején oldjuk azt meg. A tulajdonos 400 millió koronáért hajlandó eladni a farmját, de most semmiféleképpen sem adhatunk ki ennyi pénzt. Nincs értelme reményeket táplálni, és azt mondani, majdcsak találunk valamilyen megoldást. 400 millió korona egyszerűen irdatlanul nagy összeg” – hűtötte le a „sokat szenvedő romák” és az „emberi jogvédők” reményeit a szívtelen miniszter.

Pedig rohamosan közeledik a „roma holokauszt” emléknapja, melynek előestéjén, augusztus 1-jén, megemlékezést tartanak a Lety-ben található emlékműnél. Állítólag maga Jiří Rusnok miniszterelnök is megjelenik, és kénytelen lesz szagolni a telepen hizlalt disznók átható bűzét.

Perge Ottó - radio.cz nyomán