Az amerikai katonai bíróság felmentette kedden a legsúlyosabb vád, az ellenséggel való összejátszás vádja alól Bradley Manning közlegényt, aki titkos információk százezreit szivárogtatta ki a WikiLeaks internetes leleplező honlapnak. Denise Lind ezredes, katonai bíró ugyanakkor bűnösnek ítélte a katonát a többi húsz vádpont többségében, így a kémkedés vádjában, mert titkos információkat adott át a leleplező portálnak az iraki és afganisztáni háborúról, valamint az Egyesült Államok titkos diplomáciai táviratairól. A WikiLeaks az ítéletet radikálisnak minősítette.

A bíró szerint Manning 154 év börtönre számíthat azon vádpontok alapján, amelyekben bűnösnek találták. Büntetését szerdán kezdik ismertetni.

Az ügyészek anarchista hackernek és hazaárulónak nevezték, aki válogatás nélkül kiszivárogtatta azt az információt, amelyet az esküje értelmében meg kellett volna védenie. Tudatában volt annak - hiszen kiképezték rá -, hogy a terroristák felhasználják az internetet információk gyűjtésére merényleteik előkészítéséhez. Az ügyvédek szerint viszont naiv kiszivárogtató, aki soha sem akarta, hogy az ellenség lássa az átadott anyagot. Ő maga azt állította, hogy direkt válogatott, nehogy ártson a katonáknak vagy a nemzetbiztonságnak.

Manning beismerte, hogy több mint 470 ezer iraki és afganisztáni harci jelentést, 250 ezer külügyminisztériumi táviratot és más anyagot adott át. Az anyag mennyiségét tekintve ez volt az Egyesült Államok történetének legnagyobb kiszivárogtatása.

A WikiLeaks vezetője, Julian Assange az ítélethez azt a megjegyzést fűzte a Twitteren, hogy "ez egy új, súlyos precedens" a sajtó információkkal való ellátására nézve, és "veszélyes szélsőségre utal az Obama-kormányzat részéről a nemzetbiztonság terén".

Az Amnesty International jogvédő szervezet szerint az ellenséggel való összejátszás vádja "a törvény hatályának túlzott kiterjesztése, mert nem volt bizonyíték arra, hogy Manning szándékosan kárt akart okozni az Egyesült Államoknak" a kiszivárogtatással.

(MTI)

A fiatal hírszerzési elemző három éve várta a börtönben, hogy lesújtson rá az amerikai igazságszolgáltatás. Védője szerint naiv, kiábrándult kiskatona, aki csak a közjót akarta szolgálni, az ügyészség szerint azonban felelőssége teljes tudatában "segítette Amerika ellenségeit".

A bíróság egyelőre arról döntött, hogy miben bűnös Bradley Manning. A közlegényt nem találták bűnösnek a legsúlyosabb, az ellenségnek történő kémkedés vádjában, azonban más, összesen húsz kémkedéssel összefüggő bűncselekmény elkövetésében igen. Manning így már "csak" 154 évet kaphat a szivárogtatásért. A büntetés mértékéről szerdán dönt a bíróság.

Bradley Manning, a 25 éves hírszerzési elemző 2010 óta ül amerikai börtönökben, miután kiderült, hogy ő adta ki a WikiLeaks-nek azt a hatalmas titkos adathalmazt, amely többek között az amerikai hadsereg iraki és afganisztáni jelentéseit, valamint az amerikai nagykövetségek és az amerikai külügyminisztérium közötti titkos üzenetváltásokat tartalmazta.

Manning kiszivárogtatása hatalmas csapást jelentett az amerikai diplomáciára, hiszen rengeteg érzékeny információ és államtitok került napvilágra arról, hogy az USA diplomatái mit gondolnak partnereikről, milyen célokat próbálnak elérni egyes országokban, és hogy kik az informátoraik.

Manningot a szivárogtatások miatt 2010 májusában vették őrizetbe Irakban, és egy ideig egy Kuvaitban található amerikai bázison őrizték, majd hazavitték az Egyesült Államokba. Mivel katonai szolgálat közben szivárogtatta ki az anyagokat, hadbíróság elé állították, és 22 különböző bűncselekménnyel vádolták meg. A legsúlyosabb vádak szerint a fiatalember szándékosan segítette Amerika ellenségeit, lopott, jogtalanul birtokolt hírszerzési dokumentumokat, és megsértette a hadsereg számítógép-használati szabályait – írja a BBC.

Manning pere júniusban kezdődött a Maryland államban található Mort Meade hadbíróságán. A tárgyaláson az ügyész azzal vádolta a kiskatonát, hogy hosszú időn át szisztematikusan gyűjtögette az általa elérhetővé váló titkos dokumentumokat, amelyeket aztán kiadott a WikiLeaksnek. A vád szerint Manning hírszerzési elemzőként tudatában volt, hogy az általa kiszivárogtatott adatok az al-Kaida embereihez is eljutnak majd. Az ügyész szerint néhány dokumentum még személyesen Oszama bin-Ladenhez, az al-Kaida azóta megölt vezéréhez is eljutott.

Az ügyészség a tárgyalások során azt ismételgette, hogy a kiszivárogtatás amerikai életeket veszélyeztetett, és kárt okozott az amerikai nemzetbiztonságnak. Emellett szerintük a kiadott dokumentumok veszélybe sodorták sok olyan hírszerzési és diplomáciai forrásuk életét is, akik egyes országokban együttműködtek az amerikai diplomatákkal. Ilyen volt többek között Moammer Kadhafi korábbi líbiai vezető protokollfőnöke, akinek menekülnie kellett, miután kiderült, hogy kínos személyes információkat adott ki az amerikaiaknak főnökéről.

Manningot Amerikában sokan tekintik hazaárulónak a kiszivárogtatásokért, mások viszont hősnek tartják, aki kiállt az igazság mellett. Védőügyvédje a BBC szerint azt mondta róla, hogy ő csupán egy jószándékú kiskatona, aki a közérdeket akarta védeni, minden általános rosszindulat nélkül. Ügyvédje szerint naiv volt, és elvesztette illúzióit, amikor 2009-ben Irakba küldték hírszerzési szolgálatra.

Manning a tárgyalás során a 22 ellene felhozott vádpontból tizet elismert, sok kisebb vádpontban bűnösnek mondta magát. Már februárban elismerte, hogy ő szivárogtatta ki a dokumentumokat, de azt mondta, hogy csak nyilvános vitát akart kirobbantani az amerikai külpolitikáról és a hadsereg szerepéről.

Első szivárogtatása egy Apache helikopter belső felvétele volt, amely 2007-ben egy tucat ártatlan embert sorozott le géppuskával. Később 470 000 iraki és afganisztáni harctéri jelentés is publikált, amely amerikai hadműveletekről tartalmazott bizalmas adatokat. A legnagyobb figyelmet azonban a Washington és nagykövetségei közötti kommunikációt tartalmazó 250 000 diplomáciai távirat közreadása jelentette.

A tárgyalás alatt Manning végig tagadta az ellene felhozott legsúlyosabb vádat, hogy az USA ellenségeit akarta segíteni. Ha azonban csak azokban a vádakban találták volna bűnösnek, amelyeket maga is elismert, a CNN szerint akkor is közel 20 év börtön várt volna rá. Eközben a kiszivárogtatások másik főszereplője, Julien Assange WikiLeaks-vezető továbbra is szabadlábon van, bár tavaly augusztus óta nem tudja elhagyni Ecuador londoni nagykövetségét, ahol menedékjogot kapott.

(Origó nyomán)