Miközben az USA a „terrorellenes háború” címén hosszú évek óta vívja terjeszkedő háborúit Izrael és a cionista bankároligarchia érdekében, Latin-Amerika számos állama kicsusszan a birodalom halálos öleléséből. Ezért aztán érdemes a függetlenség útjára lépő latin-amerikai országok vezetőinek szavaira és tetteire figyelnünk, mivel nekik nem kell folyton a cionista elvárásoknak megfelelniük. Ezért aztán el merik mondani az igazságot a világpolitika legfontosabb kérdéseiről.

Cristina Fernandez de Kirchner, Argentína elnöke
Az elmúlt kedden Cristina Fernandez de Kirchner, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki tisztét jelenleg betöltő Argentína elnöke, éles bírálattal illette a testület tevékenységét. Az államfő hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagja (Oroszország, USA, Kína, Franciaország, Egyesült Királyság), számos esetben élt vissza vétójogával, amikor szövetségeseiket védelmükbe vették. Cristina Fernandez felhívta például a figyelmet: 1970 óta az USA 79 alkalommal emelt vétót a Biztonsági Tanácsban, és ebből 39 esetben Izrael érdekében alkalmazta azt. (Íme, a lista arról, milyen ügyekben és mikor vette védelmébe az USA a szegény, üldözött zsidók államának bűncselekményeit: http://www.wrmea.org/wrmea-archives/274-washington-report-archives-2000-2005/may-june-2005/10112-an-updated-list-of-vetoes-cast-by-the-united-states-to-shield-israel-from-criticism-by-the-un-security-council.html)
Cristina Fernandez az ENSZ tagállamait is elítélte azért, mivel nem tettek komoly lépéseket a világszervezet határozatainak végrehajtása érdekében. Így az ENSZ az argentin elnök álláspontja szerint például nem volt képes a gyakorlatba átültetni azokat a döntéseket, amelyek a palesztin állam létrehozását, vagy a Falkland (Malvin)- szigetek körüli vita rendezését írták elő.
Minden ENSZ-tagállamnak, az Egyesült Királyságtól Izraelig”, be kell tartania a világszervezet döntéseit a világbéke megteremtése érdekében – szögezte le az argentin államfő. Az Izraelre történő utalás aligha volt véletlen, tekintetbe véve azt a tényt, hogy a „demokratikus” és „humanista” Izrael ENSZ-határozatok és nemzetközi egyezmények tucatjait szegi meg.

Az orrnehezek roppantul nem kedvelik
Aligha csodálható, hogy a zsidók nem kedvelik Christina Fernandezt. 2012 júliusában több, a világot behálózó zsidó szervezet ítélte el az argentin államfőt, amiért nem volt hajlandó Iránt felelőssé tenni az 1994-ben Buenos Aires-ben, a zsidó közösség segélyegyletének székháza elleni robbantásos merénylettel kapcsolatban. Már csak azért sem kíván a derék Christina Fernandez a cionisták parancsára Iránra mutogatni, mivel eljárás folyik egy korábbi zsidó származású argentin belügyminiszter, Carlos Vladimir Corach ellen, akit azzal vádolnak, hogy 400 ezer dollárt fizetett egy tanúnak azért, hogy a perzsa államra és a Hezbollahra terelje a gyanút a homályos ügyben. Irán és Argentína között a közelmúltban megegyezés született az 1994-es merénylet, illetve az 1992-ben az izraeli nagykövetség ellen intézett támadás valódi hátterének kivizsgálásáról. A cionisták ezért is idegesek.
A hivatalából nemrég távozó iráni elnök, a távlatokban gondolkodó Mahmúd Ahmadinezsád igyekezett szoros kapcsolatokat kiépíteni a „lázadó” latin-amerikai államokkal. A Nyugat most abban reménykedik, hogy az új, „mérsékelt” perzsa elnök, Haszan Róháni, nem folytatja elődje politikáját, és az Izrael, az USA és csatlósaik előtt jó pontokat kívánván gyűjteni, véget vet a cionista és jenki imperializmus ellen fellépő dél-amerikai országok és Irán között kibontakozó együttműködésnek. Remélhetően azonban Haszán Róháninak több esze van, és nem fog megalázkodni a világhódítók előtt. Államfői beiktatását követő első sajtóértekezletén Róháni közölte: “Minden más nemzettel jó kapcsolatokat kívánunk fenntartani, beleértve Dél-Amerika államait”.
Perge Ottó - Kuruc.info
Kapcsolódó: