Műhelyünkben hosszan tanakodtunk arról, hogy egy franciaországi témát napi nemzetközi sajtószemlénkben ismertessük-e, vagy azzal jegyzetünkben foglalkozzunk. Az utóbbi mellett döntöttünk azért is, hogy kiemeljük annak fontosságát és vészjósló következményeit - írja az Ordosz műhely.
 |
Az alaphír: a francia Licra, a „rasszizmus és antiszemitizmus” ellen küzdő szervezet (amely esetében a küzdelem súlypontja fordított) pénteken bírósághoz fordult, hogy kivetessen bizonyos bekezdéseket öt olyan könyvből, amelyeket a 19. és 20. században írtak.
Nem tudjuk, hány felkiáltójelet kellene a fenti mondat után tenni. Ilyen még a „szabad” Franciaország történetében nem fordult elő.
Előzmények: a Kontre Kulture kiadó több könyvet jelentetett meg új kiadásban, közöttük Edouard Drumont A francia zsidó, Léon Bloy Zsidóüdvözlet, Henry Ford A nemzetközi zsidó, Douglas Reed Cion-vita című kötetét és Paul-Eric Blanrue-nek a zsidókkal kapcsolatos írások antológiáját.
A Licra azt követeli, hogy bizonyos részeket e könyvekből töröljenek.
A kiadó ügyvédje kijelentette, „e könyvek morális szempontból elítélhetőek, de nem jogi szempontból” és hozzátette, hogy azok már több utánnyomást éltek meg anélkül, hogy a Licra a bírósághoz fordult volna.
A Licra 20 ezer euró büntetést is követel és azt, hogy minden kiadott kötet után fizessen a kiadó.
Bobigny bírósága november 13-án hoz döntést az ügyben.
Műhelyünk nem tudja, miként hajtható végre az ítélet, ha a bíróság a Licrának ad igazat.
De javaslatunk van. Hatalmas máglyát lehetne rakni az elítélt kötetekből az Eiffel-toronnyal szemben fekvő hatalmas Alma-téren, de akár a Rue de la Victoire-on lévő párizsi nagyzsinagóga előtt is. A Licra és a cenzorlelkűek a máglya körül az izraeli himnusz ütemére, a Hatikvára táncolhatnak. Magyarországról díszvendégeket is meghívhatnak, akik természetesen vagy örömmel vesznek majd részt rajta, vagy a meghívásnak kötelességüknek érzik majd eleget tenni.
Ez csak a kezdet lenne. Ezután következhetnek a további perek. Shakespeare Velencei kalmárja kitűnő célpont lehetne. Belőle a teljes lényeget, a zsidó uzsorás Shylock alakját vághatnák ki.
Ezt követően átnézhetnék az emberiség eddigi valamennyi alkotását, Asszíria írásos emlékeitől kezdve egészen persze a máig, beleértve az irodalmi Nobel-díjas Günter Grass antiszemitának bélyegzett tavalyi versét, amelynek egyik sora így hangzik: „Megtörtem a csöndet, mert elegem lett a Nyugat képmutatásából”. Műhelyünk napi munkájával igyekszik e csöndtörők között szerepet vállalni.
Utóirat: németül tudó olvasóinknak ajándékként csatoljuk a verset, mielőtt valamelyik bíróság annak még olvasását is szigorú börtönnel sújtaná a „szabad” Nyugaton.
"Was gesagt werden muss"Warum schweige ich, verschweige zu lange,
was offensichtlich ist und in Planspielen
geübt wurde, an deren Ende als Überlebende
wir allenfalls Fußnoten sind.Es ist das behauptete Recht auf den Erstschlag,
der das von einem Maulhelden unterjochte
und zum organisierten Jubel gelenkte
iranische Volk auslöschen könnte,
weil in dessen Machtbereich der Bau
einer Atombombe vermutet wird.Doch warum untersage ich mir,
jenes andere Land beim Namen zu nennen,
in dem seit Jahren - wenn auch geheimgehalten -
ein wachsend nukleares Potential verfügbar
aber außer Kontrolle, weil keiner Prüfung
zugänglich ist?Das allgemeine Verschweigen dieses Tatbestandes,
dem sich mein Schweigen untergeordnet hat,
empfinde ich als belastende Lüge
und Zwang, der Strafe in Aussicht stellt,
sobald er mißachtet wird;
das Verdikt "Antisemitismus" ist geläufig.Jetzt aber, weil aus meinem Land,
das von ureigenen Verbrechen,
die ohne Vergleich sind,
Mal um Mal eingeholt und zur Rede gestellt wird,
wiederum und rein geschäftsmäßig, wenn auch
mit flinker Lippe als Wiedergutmachung deklariert,
ein weiteres U-Boot nach Israel
geliefert werden soll, dessen Spezialität
darin besteht, allesvernichtende Sprengköpfe
dorthin lenken zu können, wo die Existenz
einer einzigen Atombombe unbewiesen ist,
doch als Befürchtung von Beweiskraft sein will,
sage ich, was gesagt werden muß.Warum aber schwieg ich bislang?
Weil ich meinte, meine Herkunft,
die von nie zu tilgendem Makel behaftet ist,
verbiete, diese Tatsache als ausgesprochene Wahrheit
dem Land Israel, dem ich verbunden bin
und bleiben will, zuzumuten.Warum sage ich jetzt erst,
gealtert und mit letzter Tinte:
Die Atommacht Israel gefährdet
den ohnehin brüchigen Weltfrieden?
Weil gesagt werden muß,
was schon morgen zu spät sein könnte;
auch weil wir - als Deutsche belastet genug -
Zulieferer eines Verbrechens werden könnten,
das voraussehbar ist, weshalb unsere Mitschuld
durch keine der üblichen Ausreden
zu tilgen wäre.Und zugegeben: ich schweige nicht mehr,
weil ich der Heuchelei des Westens
überdrüssig bin; zudem ist zu hoffen,
es mögen sich viele vom Schweigen befreien,
den Verursacher der erkennbaren Gefahr
zum Verzicht auf Gewalt auffordern und
gleichfalls darauf bestehen,
daß eine unbehinderte und permanente Kontrolle
des israelischen atomaren Potentials
und der iranischen Atomanlagen
durch eine internationale Instanz
von den Regierungen beider Länder zugelassen wird.Nur so ist allen, den Israelis und Palästinensern,
mehr noch, allen Menschen, die in dieser
vom Wahn okkupierten Region
dicht bei dicht verfeindet leben
und letztlich auch uns zu helfen.
(Ordosz műhely - Alfahír)
