December elsejét követően akár kötelezettségszegési eljárás is indítható a "gyűlöletbeszéd" elleni jogi fellépés lehetőségét nem biztosító EU-s tagállamok ellen – helyezte kilátásba Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogokért felelős tagja hétfőn, az ún. holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából. Magyarán az EU most azt követeli tagjaitól, tegyék büntethetővé az "emberiség elleni bűnök" (köztük a "holokauszt") tagadását. Hazánk filoszemita vezetőinek köszönhetően 2011 óta az Alaptörvény tiltja ezen bűnök elévülését.
A bizottság hétfőn kiadott közleménye emlékeztet: 2008-ban a tagállamok egyhangúlag fogadták el azt a keretmegállapodást, amelyben vállalták, hogy a törvény eszközével lépnek fel a "rasszizmus és az idegengyűlölet" ellen. A bizottság szerint ugyanakkor az EU 28 tagországa közül 19-ben a jog nem lép fel kellő szigorral "az emberiség elleni bűnök tagadása, relativizálása ellen".
„Az Európai Unió nemzetei között immár béke van, de van még egy kihívás, folytatnunk kell a toleranciáért vívott küzdelmet saját társadalmainkban” – idézi a közlemény Viviane Redinget, a bizottság alapjogokért felelős tagját. Soha senkinek sem szabadna megtapasztalnia a gyűlöletbeszédet vagy gyűlölet-bűncselekmény áldozatává válnia – tette hozzá a luxemburgi politikus. A közlemény azt is tudatja: a bizottság idén kétoldalú megbeszéléseket kezdeményez azokkal a tagállamokkal, ahol úgy véli, nem megfelelőek a jogszabályok.
A bizottság azt is közli, hogy egyelőre nincs lehetősége arra, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson emiatt a tagállamok ellen. Ezt a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtti keretmegállapodások esetében egyelőre nem teheti meg az Európai Bizottság. A testület ugyanakkor emlékeztet rá, hogy 2014. december 1-jétől már ehhez is joga lesz.
A bizottság azt is világossá tette, hogy rávilágít a tagállamok "jogalkotási jellegű elmaradásaira" e téren, de konkrét incidensekbe nem avatkozik be, és nem is fog beavatkozni, ez a tagállami igazságszolgáltatás feladata.
Az EU keretmegállapodása a "rasszista és xenofób gyűlöletbeszéd és bűncselekmények" elleni fellépést szolgálja, célja, hogy minden tagállam iktassa törvénybe a faj, bőrszín, vallás, származás, nemzeti vagy nemzetiségi hovatartozás miatti gyűlöletre vagy erőszakra uszítás büntethetőségét. Ezt a legtöbb tagállam meg is tette, a bizottság bizonyos bűnök tagadásának büntethetősége terén lát elmaradást sok országban.
A hazai helyzet
Az Alaptörvény negyedik - 2013. márciusi - módosítása nyomán Magyarországon az alkotmány alapozza meg a "gyűlöletbeszéddel" szembeni fellépés lehetőségét. A Szabadság és felelősség c. fejezet IX. cikkének ötödik bekezdése így szól: "A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek - törvényben meghatározottak szerint - jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni."
Már a 2011-ben elfogadott szövegváltozat ún. Nemzeti Hitvallás része is tartalmazta, hogy "Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését."
(Heti Válasz - MTI nyomán)
