 |
Állóhely is alig akadt abban az uniós sajtóteremben, ahol 22 belga emberjogi szervezet, a Nemzetközi Emberjogi Szövetség (FIDH) összefogásával Európában elsőként kampányba fogott azért, hogy megértessék a belga kormánnyal és az egész Európai Unióval, a folyamatosan terjeszkedő izraeli gyarmatosítás ellen fel kell lépnie és le kell állítania árubehozatalát a megszállt palesztin területeken működő izraeli vállalkozásoktól. Az EU eredeti központjában, a „Rezidencia Palotában” tartott sajtókonferencia előcsarnokában állították ki azokat a termékeket, elsősorban gyümölcsöket, amelyek sokszor eredetmegjelölés nélkül találhatók az unió tagországai élelmiszerüzleteinek polcain.
 Leendő kis "telepesek" |
A szervezők hangsúlyozták, hogy a gyarmatáruk importjával Belgium és az EU a gyarmatosítás politikáját aktívan támogatja, hozzájárulva a gyarmatosítás terjedéséhez és virágzásához. Nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy az EU és a tagállamok nemzetközi kötelezettsége lenne ennek a politikának az azonnali megszüntetése.
Rabab Khairy, a CNCD-11.11.11 emberjogi szervezet közel-keleti szakértője, a kampányindító moderátora hatalmas sikerként ismertette, hogy mind több óriásvállalat és befektetőalap szünteti meg kapcsolatát a gyarmatokon tevékenykedőkkel. Közölte, közvetlen kapcsolatot létesítenek bankokkal, vállalkozásokkal és szupermarketekkel céljaik elismertetésére és azt is, hogy a gyarmatosításban közvetlenül szerepet vállaló belga cégeket pellengérre fogják állítani.
Elmondta, hogy noha az Európai Unió szavakban olykor keményen is elítéli a gyarmattartó izraeli kormányt és idézi annak nemzetközi törvényekbe ütköző jellegét, a gyakorlatban semmit nem tesz a helyzet megszüntetésére.
Lapunknak arra a kérdésére, hogy miért nem bojkottálják általánosságban az izraeli kormányt, mint tette azt a nemzetközi közösség a szintén apartheid rendszert és etnikai tisztogatást végrehajtó dél-afrikai kormánnyal szemben, azt a választ kaptuk, hogy a gyarmatokon tevékenykedők megcélzása hatékonyabb, ugyanis az azokkal üzleti kapcsolatokat fenntartó cégek nem tudnak ellenérvet felhozni.
Megkérdeztük a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) budapesti szervezetet is, hogy ők csatlakoznak-e a más uniós tagországok emberjogi szervezeteit hasonló lépésre felhívó úttörő kezdeményezéshez főleg azután, hogy az ukrán ellenzék érdekében léptek fel a magyar miniszterelnök hallgatását kifogásolva, azt a választ kaptuk, hogy csak kivételesen emelték tekintetüket a határokon túlra.
Lovas István - Magyar Nemzet, Brüsszel
