Frissítés: Az orosz Fekete-tengeri Flotta stábja cáfolta, hogy támadást terveznének a krími ukrán haderő ellen.

A stáb név nélkül nyilatkozó képviselője a hírt "teljes képtelenségnek" nevezte az Interfax orosz hírügynökségnek. Hozzátette: "már hozzászoktunk ahhoz, hogy naponta megvádolnak bennünket valamilyen, az ukrán kollégáinkkal szembeni erőszakos fellépéssel".

Időközben a Vedomosztyi című orosz napilap internetes változata közölte, hogy az orosz védelmi minisztérium is cáfolta az ukrán hadsereg Krím félszigeten állomásozó egységeihez bármilyen ultimátumot intéztek volna.

Az ukrán védelmi minisztériumra hivatkozva az Interfax Ukraina ukrán hírügynökség korábban azt jelentette, hogy Alekszandr Vitko, a krími orosz hadiflotta parancsnoka ultimátumot intézett a krími ukrán haderőhöz, megadásra szólítva fel azt. Vitko állítólag kedden reggel 5 órai - közép-európai idő szerint hajnal 4 órai - határidőt szabott a megadásra.

Az ukrán hírügynökség azt is jelentette, hogy a krími orosz erők megadásra szólítottak fel két ukrán hadihajót is. Az ukrán védelmi minisztérium sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a "Ternopil" és a "Szlavutics" nevű ukrán hadihajók személyzete kijelentette, hogy hűek maradnak az ukrán néphez. A két hajó a Szevasztopoli-öböl kikötőjében tartózkodik. Az ultimátum azóta lejárt.

A Vedomosztyi szerint az ultimátumról szóló hírt megerősítette Krími Autonóm Köztársaság védelmi minisztériumának sajtószolgálata. Vlagyiszlav Szeleznyov szóvivő a BBC ukrán nyelvű hírszolgálatának elmondta, hogy beszélt az ukrán hadiflotta tisztjeivel. "A fedélzeten ( az ukrán flotta egyik hajóján) megjelent Alekszandr Vitko altengernagy és közölte velük az ultimátumot" - mondta a szóvivő.

Szeleznyov adott hírt korábban arról is, hogy a Szevasztopolhoz közeli belbeki repülőtéren állomásozó ukrán katonai légierő egységét is felszólították a megadásra közép-európai idő szerint 15 óráig, de a hírt azóta sem erősítették meg.

A Vedomosztyinak az ukrán haditengerészet egy név nélkül nyilatkozó tisztje elmondta, hogy szevasztopoli stábjuk fele a krími hatóságokhoz hű katonákból áll, a másik fele a kijevi irányításnak engedelmes. Az ukrán tiszt nem tudott fegyveresek csoportosulásáról és azok bármilyen ténykedéséről a Krímben és nem hallott semmilyen ultimátumról.

Vlagyimir Putyin orosz elnök, a fegyveres erők főparancsnoka hétfőn megtekintette az Oroszország északnyugati részén rendezett hadgyakorlatot, amelyen páncélosok és egyéb páncélozott harcjárművek vettek részt.

Az orosz államfő az általa február 26-án elrendelt rendkívüli hadgyakorlat utolsó napján jelent meg. Elkísérte őt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is, a két politikus helikopterrel érkezett az orosz-finn határ közelében fekvő Viborg város melletti Kirillovszkij gyakorlótérre.

Az elnöki látogatásról készített felvételeken Putyin látható, amint mosolyogva sétál a parancsnoki központ felé, ahol a szinte átláthatatlan ködben páncélozott harcjárműveket tekintett meg, és figyelemmel követte a tüzérségi lőgyakorlatot.

Putyin elrendelte március 3-ig annak a rendkívüli ellenőrzését, hogy milyen a harckészültség és a válsághelyzetek megoldásának képessége két oroszországi katonai körzetben. Ennek keretében az Ukrajnával is határos Nyugati Katonai Körzetben, a Közép-Oroszországi Katonai Körzetben, valamint a légideszantnál, a légierő távolsági és szállító egységeinél és az űrvédelmi erőknél hajtottak végre úgynevezett komplex ellenőrzést.

Két ukrán város, Herszon és Mikolajiv csatlakozni akar a krími autonóm köztársasághoz - mondta hétfőn újságíróknak Volodimir Konsztantyinov, a Krími Autonóm Köztársaság törvényhozásának elnöke.

Konsztantyinov elmondása szerint a Krím hasonló kéréseket kapott más városoktól is, és számos szevasztopoli politikai erő szintén kinyilvánította szándékát, hogy belépjen a Krími Autonóm Köztársaságba.

"Azt mondtuk nekik, rajtatok áll a döntés. A krímiek két kézzel kapnak az ilyen kezdeményezések után. A csatlakozásról Szevasztopol lakosainak szavazniuk kell. Szevasztopol hosszú ideig különleges státusú város volt, mi pedig készek vagyunk megadni a különleges autonómia státusát" - hangoztatta Konsztantyinov.

Herszon ukrán kikötőváros a Krímtől északnyugatra, a Dnyeper torkolatánál. Mikolajiv a Mikolajivi terület közigazgatási központja, 65 kilométerre fekszik a Fekete-tengertől, a Déli-Bug folyó partján.

Arra kérte a világ vezetőit hétfőn Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök, hogy "minden lehetőséget felhasználva akadályozzák meg" a Krím félsziget Ukrajnától való elszakítását.

Timosenko, aki kétévi börtönbüntetésből szabadulva a külföldi televíziók közül elsőként az amerikai CNN-nek adott televíziós interjút, így válaszolt Christiane Amanpournak arra a kérdésére, hogy vajon emelni kívánja-e a tétet, és arra szólítja-e fel a Nyugatot, az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Európát, hogy katonai erőt alkalmazzon Oroszország ellen.

A volt kormányfő érvelése szerint ha nem működnek a diplomácia eszközei, a tárgyalások és nem sikerül személyes kapcsolatokon keresztül hatást gyakorolni Vlagyimir Putyin orosz elnökre, akkor "a világnak a legerőteljesebb eszközöket kell alkalmaznia". Amanpour ezzel a kijelentéssel kapcsolatban kérdezett rá arra, hogy katonai beavatkozást sürget-e.

Timosenko szerint ha Ukrajnát ebben a nehéz helyzetben magára hagyják és ha Oroszországnak megengedik a Krím elszakítását, akkor nemcsak Ukrajnában, hanem gyakorlatilag az egész világon megváltozik a politika és az élet. Mint mondta, ebben az esetben el kellene fogadni azt, hogy a 21. században egy agresszor ország megsértheti az összes nemzetközi szerződést, és területeket szakítson el attól, akitől csak akar.

Rendkívüli ülést tartottak az Európa Tanács tagállamainak Strassburgban tartózkodó állandó képviselői hétfőn, hogy megvitassák az ukrán válság ügyét - jelentette be a kormányközi szervezet.

Daniel Holtgen, az Európa Tanács főtitkárának szóvivője elmondta, hogy az ülést Kijev kezdeményezésére hívták össze. A szervezet az európai kontinens negyvenhét országát tömöríti, tagállamai között van Oroszország és Ukrajna is.

Az egyeztetés diplomáciai források szerint meglehetősen feszült hangulatban zajlott, az ukrán képviselő a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot a Krím félszigeten zajló események miatt, az orosz fél viszont tagadott mindenféle jogsértést.

Thorbjorn Jagland, a szervezet főtitkára arról biztosította a sajtótájékoztatóján megjelent újságírókat, hogy az Európa Tanács fontos szerepet játszhat a kisebbségek védelmében. Mindazonáltal hozzátette, hogy a páneurópai szervezet egyedül nem tudja megoldani a helyzetet.

Jagland szombaton hangsúlyozta, hogy "feltétlenül meg kell őrizni Ukrajna területi épségét" és "nagyon aggasztónak" nevezte az orosz parlament felsőházának döntését, amellyel egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérelmét, hogy az ukrajnai rendkívüli helyzetre tekintettel, az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.

Az ukrán tengeri erők tagjai visszautasították az orosz ultimátumot, és közölték: nem teszik le a fegyvert, valamint nem hagyják el a Ternopilnál és Szlavuticsnál állomásozó hadihajókat – írja az English EuroMaidan Twitter-oldala.

Dmitrij Delaticskij, a dél-krími Feodoszija tengeri zászlóaljának ezredese szintén közölte: nem adja meg magát az orosz csapatoknak.

Előzőleg az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint a krími orosz erők megadásra szólították fel két ukrán hadihajó legénységét. A védelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy négy orosz hadihajó a szevasztopoli hadikikötőben elzárta az ukrán Ternopil tengeralattjáró elhárító hadihajó és a Szlavutics zászlóshajó útját, és felszólította a legénységet, hogy egy órán belül adja meg magát, vagy megrohamozzák a hajókat.

"Nagyon rövid időn belül" rendkívüli EU-csúcsot tartanak Ukrajna ügyében - közölte hétfőn José Manuel Barroso, az Európai Bizottság Berlinben tartózkodó elnöke. Egyelőre meg nem erősített, nem hivatalos információk szerint csütörtökön lesz az állam- és kormányfők tanácskozása.

Brüsszelben ismertetett nyilatkozata szerint a helyzet nem javult, ezért a tagállamok állam-, illetve kormányfőinek össze kell ülniük, hogy "közös választ" adjanak a fejleményekre, és "rendkívüli intézkedéseket" hozzanak. Barroso közölte, hogy eközben az unió a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együtt dolgozik az Ukrajna megsegítését célzó csomagon. A brüsszeli bizottság elnökének kijelentése előtt uniós diplomáciai források már közölték, hogy ismét felmerült az - a hét végén félretett - elképzelés, hogy az EU-országok állam-, illetve kormányfői rendkívüli tanácskozáson vitassák meg az Ukrajna körül kialakult helyzetet.

Vasárnap a NATO legfőbb politikai és döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács nagyköveti szinten, Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár elnökletével tartott megbeszélést Brüsszelben. Hétfőn az EU-országok külügyminiszterei üléseznek ugyanott, Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az elnökletével.

Egy uniós diplomata elmondta az MTI-nek: egyelőre nem tudni, hogy az ukrán külügyi tárca képviselője is megjelenik-e az EU székhelyén. Közlése szerint a hét végén felmerült a rendkívüli EU-csúcs gondolata, de azt egyelőre félretették. Hétfőn viszont egy másik uniós forrás arról számolt be, hogy "valamikor a hét folyamán" mégis elképzelhető a rendkívüli EU-csúcs tető alá hozása.

Mintegy 150 önkéntes jelentkezett katonai szolgálatra hétfőn Ungváron, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokságon, amelytől a kárpátaljai Jobboldali Szektor (PSZ) azt kéri, engedélyezze számára a nem katonaviselt önkéntesek harci kiképzését.

Az önkéntesek annak ellenére folytatták a jelentkezést a hadkiegészítő parancsnokságon, hogy Ivan Vaszilcjun ezredes, a hivatal vezetője vasárnap este jelezte, nincs szükség több önkéntesre, mivel a nap folyamán közel hatszázan ajánlották fel szolgálataikat az ukrán hadseregnek.

Helyszíni beszámoló szerint a hétfőn megjelentek között voltak mind fiatalok, mind idősebbek, köztük néhány magyar nemzetiségű is. Akadt olyan katonaviselt személy, aki korábban az ukrán hadsereg békefenntartó egységében szolgált. A jelentkezők katonakönyvükkel érkeztek a hivatalba, közölték személyi adataikat, valamint elérhetőségüket mozgósítás esetén.

A PSZ hivatalos kérelemmel fordult a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnoksághoz, hogy tegye lehetővé számára a katonai tapasztalattal nem rendelkező önkéntesek harci kiképzését az Ungvárhoz közeli Diós község melletti katonai lőtéren.

Az orosz hadsereg kedden hajnali 4 óráig adott ultimátumot a kírmi ukrán csapatoknak, hogy adják meg magukat – közölte az ukrán védelmi minisztérium. Ha eddig ez nem következik be, akkor az orosz csapatok támadást indítanak azon katonai bázisok ellen, amelyek nem adják meg magukat.

Az ukrán belügyminisztérium szerint az orosz flotta ultimátumot intézett a Krímben tartózkodó ukrán erőkhöz, hogy kedd hajnali 5-ig - azaz közép-európai idő szerint 4 óráig - adják meg magukat, vagy ha nem, "viharra" számíthatnak - írta az Interfax. Az ultimátumot Alekszandr Vitko, a fekete-tengeri orosz hadiflotta parancsnoka adta. A Kyiv Post szerint az ukrán haderő korábban is kapott már egy másik ultimátumot, e szerint este 7-ig kell megadniuk magukat.

A kijevi belügyminiszter-helyettese, Mikola Velicskovics korábban azt is közölte a tárca honlapján, hogy provokációt készítenek elő a Krímben: keddre virradóra ukránoknak álcázott elkövetők meg fognak gyilkolni három-négy orosz katonát. A provokáció célja Kijev szerint az, hogy legyen indok az orosz csapatok Ukrajnába küldésére. A belügyminisztérium nem közölte, hogy honnan származik a provokációval kapcsolatos értesülés.

Az ukrajnai katonai konfliktus veszélybe sodorja az egész régió stabilitását - figyelmeztetett hétfőn Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök.

"Mindig azt mondtam, és most is azt mondom, hogy diplomáciai úton kell megoldani a válságot, mert ha már konfliktussá fajul, akkor az szétrombolhatja az egész térség stabilitásának alapjait" - jelentette ki a kormányfő egy üzletemberekkel tartott találkozóján.

Egyúttal leszögezte: Kijev nem fogja engedni, hogy a Krím félszigetet fegyveres ellenőrzésük alá vonó oroszok annektálják a területet. "Az önjelölt és illegitim krími kormányzat el akarja lopni Ukrajna nemzeti tulajdonát. Óva intem ezt a kormányt bármilyen, a nemzeti vagyon kizsákmányolására és bekebelezésére irányuló próbálkozástól" - jelentette ki Jacenyuk.

Ismét elmondta, a kormány kész volna bármilyen feltételt teljesíteni, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szabna az országnak a pénzügyi segítségnyújtáshoz.

Cáfolta ugyanakkor, hogy az új kijevi kormány, amelyet Viktor Janukovics volt elnök hatalomból való eltávolítása után alakítottak meg, államosítani akarná a magánszektort. "Tulajdonuk biztonságban van" - mondta az üzletembereknek az ukrán kormányfő.

Az IMF helyi irodájának tájékoztatása szerint hétfőn megkezdi munkáját Kijevben a nemzetközi szervezet delegációja, amely egy Ukrajnának nyújtandó hitelről fog tárgyalni a kijevi vezetéssel. A delegáció a tervek szerint március 14-ig marad az országban. Az ukrán kormány szerint a csőd szélén táncoló országnak mintegy 35 milliárd dolláros (7,9 ezer milliárd forint) külső finanszírozásra lesz szüksége a következő két évben.

Megfigyelőket küld a május 25-i előre hozott ukrajnai elnökválasztásra az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), amely az ukrán kormánytól megkapta az erre vonatkozó felkérést - közölte a szervezet hétfőn. A szakértők feladata annak ellenőrzése, hogy a választásokat demokratikusan, a nemzetközi és az ukrán normák szerint bonyolítják-e le.

Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának (ODIHR) százfős szakértői csapata már a választások előtt Kijevben fog tartózkodni - olvasható a közleményben. Feladata lesz az egész választási kampánynak, a választóhelyiségek előkészítésének és a sajtójelentéseknek a nyomon követése.

A választások napján 900 ODIHR-megfigyelő dolgozik majd a helyszínen, akik a választásokat és a szavazatszámlálást fogják ellenőrizni.

Az új ukrán hatalommal szembenálló oroszbarát tüntetők hétfőn behatoltak a dél-ukrajnai Odesszában a megyei adminisztráció épületébe, és azt követelték, hogy a megyei tanács átmenetileg ragadja magához a hatalmat - jelentette a lenta.ru orosz hírportál helyi médiaértesülésekre hivatkozva. Az értesülések szerint a megyei tanács (közgyűlés) üléstermében lökdösődés alakult ki.

Anton Davidcsenko, az Ifjúsági Egység nevű oroszbarát szervezet vezetője a terembe betörve ismertette követeléseiket a képviselővel. Követelte, hogy a megyei tanács átmenetileg ragadjon magához minden hatalmat, a rendvédelmi szervek, az ügyészség, a regionális titkosszolgálati és belügyi szervek vezetését.

A tüntetők hangsúlyozták: nem Ukrajna szétesését, de területi közigazgatási reformot követelnek. Egyben népszavazást sürgettek Odessza megye különleges jogállásáról. Javasolták, hogy a megyei közgyűlés vegye napirendre népszavazás kiírását az Ukrajnához tartozó Odesszai Autonóm Köztársaság létrehozásáról, de az indítványt végül elutasították.

A több mint egymillió lakosú Odessza Ukrajna harmadik legnagyobb települése, fontos kikötőváros a Fekete-tenger partján.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökségének meggyőződése, hogy a krími helyzetet a tárgyalóasztalnál, békés úton kell rendezni. "Csakis így érhető el egyebek mellett az is, hogy Kárpátalja katonaköteles magyar férfilakossága ne vegyen részt egy ukrán-orosz értelmetlen testvérháborúban" - hangsúlyozta a testület az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Az elnökség üdvözölte, hogy Olekszandr Turcsinov megbízott államfő nem írta alá a 2012-ben elfogadott nyelvtörvény eltörléséről szóló jogszabályt. A testület a parlament döntését a nyelvtörvény eltörléséről elhamarkodottnak és elhibázottnak minősítette. Hangsúlyozta, hogy "egy haladó szellemű, európai értékeket előtérbe helyező törvényt helyezett hatályon kívül a törvényhozás, és ezzel tovább fokozta a feszültséget Ukrajnában".

Az elnökség felszólította Gajdos István parlamenti képviselőt, az UMDSZ elnökét: intézzen levelet Turcsinovhoz, és kérje a megbízott államfőt, hogy hatáskörében eljárva vétózza meg azt a parlamenti határozatot, amely hatályon kívül helyezné a nyelvtörvényt. A közlemény szerint az elnökség döntött arról, hogy az UMDSZ elnöke ugyancsak levélben forduljon Szerhij Kvit oktatási miniszterhez a kétnyelvű bizonyítványok ügyében.

Az elnökség tudomásul vette, hogy Gajdos István kilépett a Régiók Pártja frakciójából, és a függetlenekből álló Szuverén Európai Ukrajna képviselői csoport tagjaként, más kisebbségi és kárpátaljai képviselőkkel együtt csatlakozott az "Európai Választás" elnevezésű új parlamenti koalíciós többséghez.

"A jelenlegi helyzetben ez az egyetlen reális lehetőség ahhoz, hogy eredményesen álljunk ki az országban élő nemzeti közösségek, így a magyar közösség jogainak szavatolása érdekében" - fűzte hozzá az UMDSZ elnöksége közleményében.

A Kercsi-szoroson átvezető, Oroszországot a Krímmel összekötő híd építését rendelte el orosz kormányfő. Ezt maga Dmitrij Medvegyev közölte hétfőn a BBC orosz nyelvű hírszolgálata szerint.

"Ukrajna a múltban nagyon fontos kereskedelmi és gazdasági partnerünk volt, ma is az, s az lesz a jövőben is" - hangoztatta az orosz kormányfő.

"Szoros figyelemmel kísérjük a helyzet alakulását. Vannak azonban általános érvényű döntéseink, egyebek között a tavaly decemberben aláírt dokumentumok, amelyeket senki sem változtatott meg, senki sem törölt el" - szögezte le Medvegyev, hozzátéve, hogy egyebek közt a Kercsi-szoroson átvezető kereskedelmi folyosó kiépítéséről van szó.

Egyúttal közölte: aláírta a szoroson átívelő híd megépítésére vonatkozó kormányrendeletet.

Medvegyev elmondta, utasította pénzügyminiszterét, Anton Sziluanovot, hogy folytassa a Krímnek nyújtandó pénzügyi segítségre vonatkozó javaslatok kidolgozását. A pénzügyi tárca szerint a javaslatok hétfő estig elkészülnek.

A Kercsi-szorosban építendő hídról Dmitrij Medvegyev még államfőként tárgyalt 2010. októberében Viktor Janukovics azóta megbuktatott ukrán elnökkel. A Fekete-tengert az Azovi-tengerrel összekötő szoros, amely a dél-oroszországi Krasznodari területet a Krím félsziget keleti csücskétől választja el, a kercsi kompkikötőnél alig néhány kilométer széles.

Kapcsolódó: Készítik a terepet: Timosenko indulhat a választáson, az IMF pedig egy szép kis csomaggal lepi meg a lakosságot

A hét vezető ipari hatalom (G7) vezetője elítélte vasárnap Oroszország ukrajnai beavatkozását, és tudatta, hogy felfüggeszti G8 országcsoport Szocsiban rendezendő csúcsértekezletére való előkészületeket - közölte helyi idő szerint vasárnap a washingtoni Fehér Ház.

Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok vezetői, illetve az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke együttesen elítélte, hogy Oroszország egyértelműen megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét, megszegve az ENSZ-alapokmányból eredő kötelezettségeit és a Fekete-tengeri Flotta támaszpontjának elhelyezéséről szóló 1997-es kétoldalú megállapodást.

A G7-ek felszólítják Oroszországot, hogy Ukrajnával folytatandó közvetlen párbeszéd révén, vagy nemzetközi közvetítéssel, illetőleg az ENSZ vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet égisze alatt folyó tárgyalásokkal orvosolja a biztonsággal vagy emberi jogokkal kapcsolatos aggodalmait.

A vezető ipari hatalmak önmérsékletre és felelős magatartásra szólítják a válságban érintetteket. Közlik, hogy Oroszország krími lépései megsértik azokat az elveket és értékeket, amelyek alapján a G7-ek, illetve a hét vezető ipari hatalmat és Oroszországot tömörítő G8-ak működnek.

Oroszbarát katonák vették át az irányítást a szűk Kercsi-szoros krími oldalán lévő kompkikötő fölött - jelentette hétfőn forrásmegjelölés nélkül az AP amerikai hírügynökség. A hírügynökség szerint félő, hogy Moszkva további katonai erőt akar a Fekete-tengeri félszigetre vezényelni, miközben a Nyugat azon tanakodik, hogy miként reagáljon az orosz erők ukrán területre történt behatolására.

Az Ukrajnához tartozó félszigetet a dél-oroszországi Krasznodari területtől elválasztó szoros a kercsi kompátkelőnél alig néhány kilométer széles. A kercsi kompkikötőt hétfő reggel óta irányító katonák nem voltak hajlandók azonosítani magukat, de oroszul beszéltek, és az őket szállító járműveknek orosz rendszámuk volt - írta az AP.

Közben orosz páncélozott járművek határ menti csapaterősítéséről számoltak be ukrán határőrök hétfőn ugyanonnan, a Krím félsziget keleti csücskéből.

A csapatmozgást a szűk Kercsi-szoros Oroszországhoz tartozó túlpartján (Kerccsel szemben), az ottani kompkikötő közelében észlelték a határőrség közleménye szerint - írja a Reuters.

Hétfőn újabb orosz hajók érkeztek a Krím déli csücskén lévő Szevasztopol kikötőjébe, más hajók pedig cirkálnak az orosz Fekete-tengeri Flotta támaszpontjaként szolgáló Szevasztopol előtt. Az orosz erők közben egyes krími körzetekben blokkolják a mobil távközlési szolgáltatásokat - tette hozzá az ukrán határőrség szóvivője.

Több ezer ukrán katona esküdött már hűséget az új krími vezetésnek. A szimferopoli tájékoztatás szerint – írja az orosz állami hírügynökség – Krímben állomásozó ukrán belügyi erők több mint ezerötszáz katonája, valamint a határőrség mintegy 1700 munkatársa tett esküt. Az új, oroszbarát kormány nevében nyilatkozó tisztségviselő szerint az átállás rendkívül békésen zajlott.

Hozzátette, az elkövetkező napokban várható, hogy a krími hatóságok oldalára átáll számos ukrán katonai parancsnok, akivel erről már folynak tárgyalások. Konkrét neveket nem említett.

Az ukrán flotta alig néhány napja kinevezett új parancsnoka, Gyenyisz Berezovszkij ellentengernagy vasárnap jelentette be, hogy felesküdött az oroszbarát krími hatóságokra. Kijevben válaszul közölték: hazaárulásért vádat készülnek emelni ellene.

Kapcsolódó: Rendelésre: Németh Zsolt olyan hangnemben is elítélte az orosz akciót, amivel Gyurcsányék is elégedettek lehetnek

A rubel árfolyama történelmi mélyponton kezdett hétfőn az euróhoz és a dollárhoz képest, miközben a moszkvai értéktőzsdék komoly veszteséggel indítottak az első kereskedés napon azután, hogy az orosz államfő szombaton felhatalmazást kapott a parlamenttől a katonai erő alkalmazására Ukrajna területén.

Röviddel fél 8 előtt a rubel 2,5 százalékkal 36,60-ra esett a dollárhoz és 1,5 százalékkal 50,30-ra az euróhoz képest.

Ugyanekkor a moszkvai értéktőzsdén dollárban jegyzett részvények kereskedését tükröző RTS indexe 7,9 százalékos veszteségen állt a pénteki záróértékhez képest, miközben a likvidebb rubelkereskedésű MICEX tőzsdemutató 5,9 százalékos veszteséget jelzett.

Kapcsolódó: Erdogan az új ukrán vezetés mellé állt

Az orosz központi bank 5,5 százalékról 7 százalékra emelte ideiglenesen az alapkamatot hétfőn. A jegybank szűkszavú közleményében az állt, hogy az utóbbi időszakban megnőtt a bizonytalanság a pénzpiacokon, és a most bejelentett ideiglenes intézkedés mérsékli a pénzügyi stabilitásra és az inflációra nézve megnövekedett kockázati tényezők hatásait.

Az eddig érvényes 5,5 százalékos alapkamat február 14-dike óta volt érvényben.

Az orosz jegybank legközelebbi kamatdöntő ülését március 14-én tartják.

Kapcsolódó: Több száz kárpátaljai magyar hagyta el lakóhelyét - nem akarnak golyófogók lenni

Oroszország kész fejleszteni a kapcsolatait Ukrajnával, de nem az alkotmánysértő módon hatalomra került emberek csoportjával – közölte Dmitrij Medvegyev vasárnap a Facebook közösségi oldalon.

Az orosz kormányfő azt írta: "Ukrajna számunkra nem az embereknek az a csoportja, amely vért ontott a Majdanon (a kijevi főtéren), magához ragadta a hatalmat az alkotmány és országa más törvényeinek megsértésével. Ez (Ukrajna) az egész ország. Nagyon különböző emberek: ukránok, oroszok, tatárok, zsidók. Különböző népek, akik egyetértésben élnek."

Dmitrij Medvegyev elismerte, hogy Viktor Janukovics megbuktatott ukrán államfő tekintélye "gyakorlatilag megsemmisült", de az orosz miniszterelnök szerint ez nem változtat azon a tényen, hogy az ukrán alkotmány alapján Janukovics Ukrajna törvényes elnöke. Medvegyev szerint ha az ukrán politikust országában bűnösnek tartják, akkor alkalmazzák vele szemben a közjogi felelősségre vonási eljárást, és állítsák bíróság elő az ukrán alaptörvény 11. cikkelye alapján. "Minden más önkény. Hatalomátvétel. Az ilyen rend igen bizonytalan, és újabb államcsínnyel, újabb vérontással végződik" – vélekedett az orosz kormányfő.

Dmitrij Medvegyev először nyilvánított véleményt azóta, hogy a Kijevben nemrég megbuktatott Viktor Janukovics pénteken a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban először megjelent a nyilvánosság előtt, miután elmenekült Ukrajnából. A politikus a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy továbbra is Ukrajna törvényes államfőjének tartja magát, és küzd országa jövőjéért. Az orosz kormányfő azzal kapcsolatosan is először fejtette ki véleményét, hogy országa parlamentjének felsőháza szombaton felhatalmazta Vlagyimir Putyin elnököt, hogy fegyveres erőt alkalmazzon Ukrajna területén a társadalmi-politikai helyzet stabilizálásáig az ott élő orosz honfitársak védelmében.

A történtekről az alakulat egyik katonája, Roman Berehovoj számolt be az Ukrajinszka Pravda című kijevi napilap internetes felületén hétfőre virradóra. Azt mondta, hogy az orosz katonák először elfoglaltak egy épületet, amelyben aztán a repülőtérre érkező küldöttségeket fogadták, például Viktor Janukovics megbuktatott ukrán államfőt és másokat is.

"Másnap elfoglalták azt a helyiséget, ahol a repülőgépeink voltak, majd körbevették az őrséget", a következő napon "megostromolták az őrséget, fény- és hanggránátokat hajigáltak. Először azt mondták, hogy adjuk át a fegyvereinket. Az őrök erre nem voltak hajlandóak" - idézte az ukrán katonát az UNIAN hírügynökség. Berehovoj szerint vasárnap este az oroszok ismét fény- és hanggránátokat vetettek be ellenük.

"Elvették a fegyvereinket. Nem kaptunk parancsot arra, hogy harcba bocsátkozzunk. Nem válaszoltunk a provokációkra. Feladtuk az őrséget, feladtuk a raktárakat" - mondta a katona, aki szerint jelen pillanatban az oroszok ellenőrzésük alatt tartják majdnem az egész laktanyát, az ukrán katonák kezén csak az adminisztráció épülete és az alakulat zászlaja maradt.

"Hát most ezeket védjük" - mondta Berehovoj, aki szerint az alakulat parancsnoka és minden katona kész a harcra.

A TSZN televízió közben arról számolt be, hogy hétfőre virradóra ismeretlen fegyveresek behatoltak a Krími félsziget keleti részén fekvő Kercsben egy tengeri határőr-alakulat területére. Három rendszámtábla nélküli kisbusszal érkeztek a helyszínre, oroszul beszéltek, egyesek közülük egyenruhát viseltek, mások polgári öltözetben voltak és álarcot viseltek.

Az alakulat egyik tisztje tárgyalásokba bocsátkozott velük, majd beengedték őket a katonai egység területére. Az ismeretlen fegyveresek nem álltak elő semmilyen követeléssel, a tengeri határőrszolgálat katonái a helyükön vannak, és birtokukban vannak a fegyvereik is.

Az UNIAN hírügynökség azt jelentette hétfőre virradóra, hogy interneten, a közösségi portálokon verbuválják az oroszokat a kelet-ukrajnai Donyec-medencébe és Odesszába. A Vkontakte közösségi portálon például egy Ukrajna Polgári Önvédelme nevű csoport alakult, amely elirányítja az önkéntes oroszokat, tájékoztatja őket arról, hogy kikkel kell kapcsolatba lépniük, és miként juthatnak el a településeket - mint fogalmaznak - védő csoportokhoz.

Oleh Mahnickij ukrán főügyész szerint Oroszország régóta készítette azt a forgatókönyvet, amely alapján zajlanak jelenleg a krími események, és az elmúlt években az ukrán biztonsági szolgálatnál (SZBU) dolgoztak ezzel a céllal az orosz titkosszolgálat ügynökei. "Mára megállapítottuk, hogy néhány éven át folytak az előkészületek a különleges akcióra. A SZBU-nál nemcsak külföldi országok, hanem az FSZB (az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat) és más orosz szakszolgálatok ügynökei is dolgoztak, és jó előre készült ez a forgatókönyvet" - mondta vasárnap a főügyész.

Az ukrán parlament vasárnap azzal a felhívással fordult az Ukrajna biztonságáért garanciát vállaló nagyhatalmakhoz, hogy szavatolják az ország területi épségét.

Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök szerint Ukrajnának azonnal be kell lépnie a NATO-ba és az Európai Unióba, hogy megvédje magát az orosz agressziótól.

"Ha Ukrajna belépett volna a NATO-ba, akkor ilyen agresszió elvileg lehetetlen lett volna" - közölte a börtönből nemrég szabadult politikus vasárnap este az ukrán TSzN hírcsatornának nyilatkozva. Timosenko szerint ezért Ukrajna számára az európai integrációnak kell lennie a legfontosabb célnak.

"Azonnal az európai közösség teljes jogú tagjává kell válnunk. Ez az egyetlen dolog, amely megmenthet minket az agressziótól" - idézte az UNIAN hírügynökség Timosenkót. A politikus szerint Oroszországgal jelenleg lehetetlen tárgyalásokat folytatni.

"Oroszország durva erő alkalmazásával Ukrajnát teljes kapitulációra akarja kényszeríteni. Ezért a tárgyalások nem lehetnek sikeresek" - szögezte le Timosenko. Arra figyelmeztet, hogy amennyiben Viktor Janukovics megbuktatott államfő visszatérne Ukrajnába, akkor népszavazást rendezne, és "odaadná" Ukrajnát Oroszországnak.

"Azért indult el a katonai agresszió Ukrajna ellen, mert az európai forradalmunk eredményeképpen kiharcoltuk a teljes szabadságunkat, megnyitottuk az Európa felé vezető utat, és félreállítottuk az Oroszországnak alárendelt Janukovics-hatalmat. Oroszország ezzel nem békélt meg. Úgy döntöttek, hogy erővel foglalják el Ukrajnát" - mondta Timosenko.

"Most kemény ultimátumot adtak nekünk. Közölték, hogy csak abban az esetben vetnek véget a katonai agressziónak, ha mi visszatérünk Janukovics Ukrajnájához, és teljes hatalomhoz juttatjuk az egész korrumpált véres bandáját" - mondta Timosenko, és leszögezte, hogy Moszkva ultimátumát határozottan el kell utasítani.

A hét vezető ipari hatalom (G7) vezetője elítélte vasárnap Oroszország ukrajnai beavatkozását, és tudatta, hogy felfüggeszti G8 országcsoport Szocsiban rendezendő csúcsértekezletére való előkészületeket - közölte helyi idő szerint vasárnap a washingtoni Fehér Ház.

Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok vezetői, illetve az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke együttesen elítélte, hogy Oroszország egyértelműen megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét, megszegve az ENSZ-alapokmányból eredő kötelezettségeit és a Fekete-tengeri Flotta támaszpontjának elhelyezéséről szóló 1997-es kétoldalú megállapodást.

A G7-ek felszólítják Oroszországot, hogy Ukrajnával folytatandó közvetlen párbeszéd révén vagy nemzetközi közvetítéssel, illetőleg az ENSZ vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet égisze alatt folyó tárgyalásokkal orvosolja a biztonsággal vagy emberi jogokkal kapcsolatos aggodalmait.

A vezető ipari hatalmak önmérsékletre és felelős magatartásra szólítják a válságban érintetteket. Közlik, hogy Oroszország krími lépései megsértik azokat az elveket és értékeket, amelyek alapján a G7-ek, illetve a hét vezető ipari hatalmat és Oroszországot tömörítő G8-ak működnek.

"Ennélfogva úgy döntöttünk, hogy felfüggesztjük a vezető ipari hatalmak Szocsiban rendezendő júniusi csúcsértekezlet előkészületeivel kapcsolatos tevékenységünket, amíg nem állnak helyre olyan körülmények, amelyek közepette a G8-ak érdemi párbeszédet tudnának folytatni" - írták közleményükben.

A G7-ek közlik, hogy egységesek Ukrajna szuverenitásának és területi épségének támogatásában, egységesen támogatják a területi egység, a stabilitás, az "egészséges" politikai és gazdasági viszonyok helyreállítására irányuló erőfeszítéseket, illetve - és persze ez a lényeg: - Ukrajna tárgyalásait a Nemzetközi Valutaalappal.

Barack Obama amerikai elnök és Nagy-Britannia, Németország, illetve Lengyelország vezetője mély aggodalmának adott hangot Oroszország ukrajnai beavatkozása miatt, a nemzetközi jog megsértésének, illetve a nemzetközi békére és biztonságra leselkedő veszélynek minősítette a történteket - tájékoztatott a Fehér Ház.

Obama külön-külön telefonbeszélgetést folytatott David Cameron brit miniszterelnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Bronislav Komorowski lengyel elnökkel.

"Az országvezetők hangsúlyozták, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a párbeszédet Ukrajna és Oroszország között, szükség esetén nemzetközi segítséggel" - áll a Fehér Ház közleményében. A politikai vezetők hangsúlyozták, hogy támogatják Ukrajnát és a májusban esedékes elnökválasztásra történő erőfeszítéseit. Fogadkoztak továbbá, hogy közösen állítanak össze egy, Ukrajnának szánt pénzügyi csomagot, hogy stabilizálni lehessen az ország ingatag gazdasági helyzetét.

Barack Obama amerikai elnök és David Cameron brit miniszterelnök egyetért abban, hogy Oroszországnak "jelentős árat" kell fizetnie, ha nem változtat Ukrajnával kapcsolatos irányvonalán - közölte hétfőre virradóra a brit miniszterelnöki hivatal szóvivője.

"Egyetértettek abban, hogy Oroszország cselekedetei teljességgel elfogadhatatlanok. Egyetértettek abban, hogy sürgősen szükség van a helyzet csillapítására, és Oroszországnak közvetlen párbeszédet kell kezdenie Ukrajnával" - számolt be a szóvivő Obama és Cameron telefonon folytatott megbeszéléséről.

A Nyugatnak nem Oroszország ellen, hanem Moszkvával együtt kellene az ukrán válság kezelésén munkálkodnia - írta a Hszinhua kínai állami hírügynökség hétfői kommentárjában, amelyben a feszültség fokozódását vetíti előre.

A nyugati hatalmaknak el kell ismerniük Oroszország és Ukrajna mély kulturális, történelmi és gazdasági kötődését egymáshoz, fel kellene számolniuk hidegháborús gondolkodásukat, és fel kellene hagyniuk azon szándékukkal, hogy Moszkvát kizárják a válság rendezéséből, miután ők maguk kudarcot vallottak - jegyzi meg a cikkíró.

Az írás emlékeztet arra, hogy a válság gócpontja a többnemzetiségű Krím félsziget lett, amely Ukrajna 1991-es önállósága óta autonómiát élvező köztársaság. Hozzáfűzi, a 2001-es ukrán népszámlálás megállapította, hogy a terület lakosságának 58,3 százaléka orosz, és az ő többségük orosz útlevél birtokosa. Oroszországnak a krími Szevasztopolban van egyedül fekete-tengeri flottája - jegyzi meg a Hszinhua.

Teljes mértékben érthető, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, országa fenntartja a jogot érdekei és az Ukrajnában élő oroszul beszélők védelmére - állapítja meg a szerző.

A Nyugatnak jobban el kellene ismernie Oroszország szerepét, hiszen a Kreml e politikai sakkjátszma megkerülhetetlen szereplője. Egyúttal őszintén el kellene ismernie, hogy előítéletekkel terhelt közvetítésével csak kiélezte az ukrán helyzetet, rosszabbá téve azt - fogalmaz az írás.

A jegyzetíró szerint az ukrán gazdasági helyzetre nem fognak gyógyírt hozni nyugati szomszédjai, hiszen az EU a maga nehézségeivel igyekszik megküzdeni. Az orosz gazdasági együttműködés és támogatás Ukrajna számára életbevágó - vonja le a következtetést a Hszinhua, és azt tanácsolja, az ukránok gondolják át, mi a legjobb a számukra, és politikai párbeszéd, tárgyalások útján oldják meg problémáikat.

John Kerry amerikai külügyminiszter kedden Kijevbe utazik, hogy "hangsúlyt adjon Ukrajna amerikai politikai és gazdasági támogatásának" - közölte vasárnap Washingtonban újságírókkal az amerikai kormány egy magas rangú tisztségviselője.

A név nélkül nyilatkozó illetékes kijelentette, hogy Oroszország teljes mértékben operatív ellenőrzése alá vonta a Krím félszigetet, és hogy az Egyesült Államok a gazdasági, politikai és diplomáciai ellenlépésekre összpontosít az intervenció visszafordítása érdekében, nem pedig az esetleges katonai beavatkozásra. Az amerikai tisztségviselő szerint az orosz műveletben több mint 6 ezer katona vett rész.

Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő közleményben erősítette meg Kerry március 4-re tervezett kijevi látogatását. A közlemény szerint a tárcavezető az új ukrán kormány és a parlament vezetőivel, valamint a civil társadalom képviselőivel foglalkozik majd.

"A miniszter meg fogja erősíteni, hogy az Egyesült Államok határozottan támogatja az ukrán szuverenitást, függetlenséget és területi épséget, valamint az ukrán népnek azt a jogát, hogy saját maga, külső beavatkozás vagy provokáció nélkül határozza meg a jövőjét" - írta Psaki.

Jack Lew amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok "mély aggodalommal" figyeli az ukrajnai fejleményeket. A tárcavezető leszögezte: Washington kész kétoldalú és multilaterális alapon is együttműködni annak érdekében, hogy Ukrajna minden szükséges támogatást megkapjon.

Barack Obama amerikai elnök vasárnap telefonon tárgyalt Angela Merkel német kancellárral az ukrajnai helyzetről és hangsúlyozta, hogy Oroszország krími intervenciója "teljességgel törvénytelen". A CNN amerikai hírtelevízió szerint a Fehér Ház vasárnap kapcsolatba lépett a lengyel és a litván vezetéssel is.

Az EU-országok külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben, Ukrajna ügyében összehívott rendkívüli értekezletükön a NATO vasárnap esti állásfoglalásához hasonlóan minden bizonnyal elítélik majd Oroszország ukrajnai fellépését, és kiállnak Ukrajna szuverenitása, területi épsége mellett, de Moszkva elleni szankciókat valószínűleg nem hoznak - mondta nevének mellőzését kérő uniós diplomáciai forrás az MTI-nek.

Tájékoztatása szerint uniós körökben felmerült az a gondolat, hogy rendkívüli csúcstalálkozót is tartsanak kedden, de ez a jelek szerint - egyelőre legalábbis - lekerült a napirendről.

Az említett forrás felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyobb uniós országok közül jelenleg Németország megnyilatkozásai tekinthetők a leginkább meghatározó súlyúnak az EU-álláspont kialakításakor. Utalt arra, hogy Angela Merkel német kancellár vasárnap a feszültség további élezésétől óvta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ugyanakkor pedig Frank-Walter Steinmeier, a német diplomácia irányítója John Kerry amerikai külügyminiszter azon felvetésével szállt szembe, hogy közösítsék ki az oroszokat a világ vezető nemzetgazdaságait tömörítő G8-as csoportból. Steinmeier szerint helyes lenne megőrizni ezt a kommunikációs csatornát az orosz vezetéssel.

EU-diplomaták egybevágó közléseiből arra lehet következtetni, hogy az uniós országok közül a németek, a franciák és az olaszok elsősorban a feszültség enyhítését tartják kiemelt célnak, míg a baltiak, a románok, a lengyelek és a britek úgy vélik, hogy nagyon határozott figyelmeztető jelzést kellene adni az oroszoknak.

(MTI - HVG nyomán)

A vasárnapi eseményeket összefoglaló cikkünk: Az utolsó ukrán hajók is elhagyták Szevasztopolt, átállt a flotta új parancsnoka