Az ügynek különös aktualitást ad, hogy a krími tatárok ugyancsak az új kormány támogatói közé tartoznak, szemben a Krímben többséget alkotó oroszokkal, akik egyre hangosabban követelik a félsziget Oroszországhoz csatolását.

A kormánypárti lapnak adott exkluzív interjújában Davutoglu külügyminiszter elmondta, hogy Törökország figyelemmel követi a krími eseményeket, és kijevi nagykövetén keresztül szoros kapcsolatot tart Mustafa Abdülcemil Kırımogluval, a krími tatárok tanácsának elnökével.

A külügyminiszter azt is világossá tette, hogy Ukrajna Törökország stratégiai partnere, és Ankara fontosnak tartja az ország stabilitását, az ukrán nép akaratát pedig tiszteletben kell tartani.

Az Ankarai Stratégiai Intézet vezető kutatója, Mehmet Akif Okur szerint a Krím félsziget stratégiai ütközőzóna az EU és Oroszország között, Törökország számára pedig kiemelt jelentőséggel bír őshonos krími tatár lakossága miatt. Mint elmondta: nem szabad elfelejteni, hogy az 1774-es orosz hódítás után sok tatár költözött át a mai Törökország területére is. (A „tatár” népmegnevezés valójában több népcsoport gyűjtőneve, köztük a kunokat is magába foglaló kipcsak törzsek azon részét értve rajta, akik a Krímben éltek, élnek. Ami közös bennük, az a türk eredet. Azon leszármazottak, akik ma Törökországban élnek, krími vagy tatár származású töröknek tartják magukat.) A kutató szerint mintegy 10 millió (!) krími származású török él ma Törökországban. (Ami erőst túlzásnak tűnik, mivel ez a lakosság több mint egytizedét jelentené.) Mivel a területen jelentős érdekeltséggel bíró Moszkva nem ápol barátságos kapcsolatot a krími tatárokkal, Ankarát különösen aggasztja a kis nemzet kérdése.

(Saily Sabah, Ordosz műhely - alfahir.hu)