Moszkva figyelmeztette az Egyesült Államokat: ha büntetőintézkedéseket foganatosít Oroszország ellen, válaszra számíthat - ezt kedden közölte az orosz külügyminisztérium szóvivője.

A tárca honlapján olvasható közlemény szerint az utóbbi napokban Washingtonban elhangzott, hogy az Oroszországnak címzett "fenyegetések" nem csak az elemi történelmi ismeretek hiányára utalnak, hanem arra is, hogy az amerikai politikusok és állami szereplők nem érzékelik a XXI. századi többpólusú, változó világ realitásait.

Moszkva szerint Washington minden esetben reflexszerűen a "szankciós furkósbotot" ragadja meg, ha valami nem illik bele az "elmaradott amerikai sémába". A külügyi közlés emlékeztet: Moszkva krími katonai beavatkozása miatt az Egyesült Államokban "komoly következményeket" helyeztek kilátásba, így például a katonai együttműködés befagyasztását és a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok új kereteiről folyó tárgyalások felfüggesztését.

Az orosz külügyminisztérium szerint a büntetőintézkedések az Egyesült Államoknak is kárt okoznának, és "nem illeszkednek a kulturált államközi kapcsolatokba". Emellett nem is járnak kellő eredménnyel. "Viszont muszáj lesz válaszolni rájuk, és nem feltétlenül ugyanolyan mértékű lépésekkel" - olvasható a moszkvai közleményben.

Az ukrán parlament keddi ülésén ratifikálta azt az Európai Unióval kötött hitelmegállapodásról szóló memorandumot, amelynek alapján Kijev 610 millió eurós hitelhez jut az EU-tól.

A határozatot az ülésteremben jelen lévő 349 képviselőből 281 támogatta.

Időközben megérkeztek Kijevbe és kedden meg is kezdték a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői az ukrán kormányzat illetékeseivel.

Az ukrán pénzügyminisztérium a múlt hét csütörtökjén kérte fel az IMF-et arra, hogy szakértőket küldjön az országba egy legalább 15 milliárd dolláros hitelmegállapodás előkészítésére.

Hihetetlen, de igaz: az IMF vezetője azonnal pozitív választ adott. Christine Lagarde azt mondta, hogy az IMF és a nemzetközi partnerei között tart az egyeztetés a segítségnyújtás lehetőségéről.

Ukrajna vezetői a napokban azt mondták, hogy mintegy 35 milliárd dollár támogatásra van szükség a csőd elkerülésére a következő két évben.

John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere egymilliárd dolláros hitelgaranciát ígért kedden Kijevben Ukrajnának. A felajánlott washingtoni segítséget az amerikai kongresszusnak még jóvá kell hagynia.

A fő cél enyhíteni az ukrán lakosság terhein, amit az energiaárak állami támogatásának tervezett kurtítása fog okozni - mondta újságíróknak Kerry kíséretéből egy amerikai kormányzati képviselő az ukrán fővárosban.

A Reuters brit hírügynökség jelentése szerint az amerikai támogatás gazdasági csomagból és technikai segítségnyújtásból állna. Utóbbi keretében amerikai szakértők segítenének az ukrán hatóságoknak a külföldre menekített állami vagyon felderítésében.

Az orosz államfő nem tágít álláspontjától, miszerint Ukrajnában államcsíny, fegyveres hatalomátvétel történt. Vlagyimir Putyin Moszkva környéki rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján beszélt erről.

A szűk, úgynevezett elnöki sajtókör számára tartott tájékoztatón az elnök megismételte Moszkva többször is közölt álláspontját: továbbra is a február 22-én leváltott Viktor Janukovicsot tartja Ukrajna törvényes elnökének, a jelenlegi ukrán vezetés pedig törvénytelen úton jutott hatalomra.

Putyin azt is kijelentette: nincs szükség az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetésére, de a lehetőség megvan.

A Rosszija 24 állami hírtelevízió által élőben közvetített rendkívüli tájékoztatón Putyin közölte, hogy Oroszország nem akar háborúzni az ukrán néppel. "Csak akkor harcolna, ha meg kellene védenie az ukrán lakosságot" - mondta.

Az egyik újságíró kérdésére válaszolva az elnök helyi önvédelmi egységeknek nevezte a Krímben megjelent, jelzés nélküli katonai egyenruhába öltözött fegyveresek csoportjait, amelyek blokkolták az ukrán hadsereg egységeinek létesítményeit és mozgását. Vlagyimir Putyin cáfolta, hogy Moszkva ösztönözné az általa önvédelmi egységeknek nevezett csoportok tevékenységét.

Moszkva nem vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a Krím félsziget Oroszország területéhez csatlakozzon - jelentette ki Putyin. Ugyanakkor közölte: Ukrajna területi egységének biztosításáról 1994-ben Budapesten aláírt memorandum nem vonatkozhat a jelenlegi ukrán vezetésre, mivel az - ahogy azt szavai szerint Ukrajnában állítják - forradalom útján került a hatalomra.

Az orosz államfő azt mondta, egyet kell értenie a Kreml szakértőivel abban, hogy a forradalom révén Ukrajna területén új állam jön létre. Közölte, hogy "sem ezzel az (ukrán) állammal, sem vele kapcsolatban semmilyen bennünket kötelező dokumentumot nem írtunk alá".

Azt is jelezte, hogy huszonkét ezer ukrán katona engedelmeskedik az új krími vezetésnek, és több tíz Sz-300-as légvédelmi rakétakomplexum áll a félsziget kormányzatának ellenőrzése alatt.

A politikus kijelentette, hogy az ukrán katonák egyetlen lövés nélkül álltak át a Krími Autonóm Köztársaság oroszbarát vezetéséhez. Mint mondta, meggyőződése, hogy "az ukrán és az orosz katonák a barikádnak ugyanazon az oldalán fognak harcolni".

Vlagyimir Putyin kijelentette, amennyiben döntést hozna - a parlament felsőházának felhatalmazása alapján - orosz katonai erő ukrajnai alkalmazásáról, akkor azt a nemzetközi egyezményekkel teljes összhangban tenné. Ezt azzal indokolta, hogy Ukrajna törvényes elnöke, Viktor Janukovics fordult Moszkvához ezzel a kéréssel.

A Gazprom ismét 400 dollárt kér Ukrajnától az oda szállított földgáz ezer köbméteréért a két hónapja érvényben lévő, kedvezményes 268,5 dollár helyett - jelentette be az orosz gázipari óriás vezetője kedden.

Ukrajna nem egyenlítette ki a februári szállítások ellenértékét, és 1,529 milliárd dollárral (346 milliárd forint) tartozik - mondta Alekszej Miller Moszkvában az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint.

Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő üdvözölte a Gazprom döntését, mondván, aki nem fizeti ki határidőre a számláit, annak viselnie kell a következményeket.

Oroszország azt követően biztosított kedvezményt a gáz árából Ukrajnának, hogy az azóta hivatalából elmozdított Viktor Janukovics ukrán elnök november végén váratlanul bejelentette: Kijev nem írja alá az Európai Unióval a társulási egyezményt, amelyről évek óta tárgyaltak.

Ukrán katonák részben visszafoglalták kedden a krími Szevasztopol melletti Belbek katonai repülőtér felszállópályáját, a reptér orosz őrségének figyelmeztető lövései ellenére - közölte egy ukrán internetes oldal kedden.

A teksti.org.ua azt írta, hogy a fegyvertelen ukrán katonák saját egységük és Ukrajna zászlaja alatt menetelve próbáltak meg bejutni az oroszok által előző nap elfoglalt leszállópályára. Az ott őrt álló mintegy tucatnyi orosz katona figyelmeztető lövéseket adott le, és figyelmeztette az ukránokat, hogy lőni fognak rájuk, ha folytatják menetelésüket.

Az ukránok parancsnoka, Ihor Mamcsur ezredes ekkor tárgyalásba bocsátkozott az orosz fél parancsnokával, s ezt követően sikerült tovább haladniuk. Miközben mindvégig rájuk szegeződtek az oroszok géppuskái és gránátvetői, sikerült visszafoglalniuk a felszállópálya egy részét.

A BBC orosz nyelvű hírszolgálata helyszíni tudósítóira hivatkozva azt jelentette, hogy Krímben továbbra is feszült a helyzet, bár az ukrán alakulatok várt orosz lerohanása nem történt meg.

Katonai megfigyelőket küld Ukrajna kérésére az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a krími térségbe, ahol orosz katonák vették át az ellenőrzést - közölte az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára kedden kijevi sajtótájékoztatóján.

"Kijevbe érkezett egy EBESZ-misszió és a Krímbe fog utazni, hogy megfigyelje a helyzetet" - mondta Andrij Parubij. Hozzátette: a Krím félszigeten "bonyolult, de stabil" a helyzet.

Bécsi EBESZ-források szerint a nemzetközi szervezet krími missziója a tervek szerint szerdán kezdődik és egy hétig tart, de időtartama szükség esetén meg is hosszabbítható. Az ukrán meghívás a katonai létesítmények felkeresésére szól, az oka pedig az orosz katonai jelenlét feletti aggodalom - közölték a nevük elhallgatása mellett nyilatkozó diplomaták.

Egyelőre nem tudni, hogy Oroszország beengedi-e a Krímbe a megfigyelőket. EBESZ-diplomaták szerint jogilag nem szükséges Moszkva hozzájárulása a misszióhoz.

Egy katonai megfigyelő misszió kiküldéséhez nem szükséges külön felhatalmazás az EBESZ-en belül, miután ezekről a bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 1999-es EBESZ-egyezmény, az úgynevezett Bécsi Dokumentum rendelkezik.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint nem látszik a megoldás az ukrajnai válság ügyében.

Steinmeier ezt az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval hétfőn este Genfben tartott, szavai szerint "hosszú és nehéz" tárgyalások után mondta a sajtónak nyilatkozva.

Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának éves ülése zajlik, a német és az orosz külügyminiszter ennek keretében találkozott. A dpa az orosz küldöttség köréből származó értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy a találkozó Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök előző napi telefonbeszélgetésének folytatása.

"Nehéz, hosszú és nagyon komoly tárgyalást folytattam, de ez nem volt elég ahhoz, hogy azt mondjam, látszik a megoldás. Nem küldhetek olyan jelzést, hogy jó úton vagyunk afelé, hogy megtaláljuk a megoldást, és hogy Ukrajna és Oroszország tárgyalni fog egymással" - mondta Steinmeier.

Steinmeier munkavacsorán találkozott Lavrovval, és tárgyalt Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral is.

A német külügyminiszter szerint minden időt ki kell használni, ami még az Európai Unió Ukrajnával foglalkozó csütörtöki rendkívüli csúcsértekezletéig maradt, felmérendő, hogy van-e lehetőség egy nemzetközi összekötő csoport létrehozására a feszültség csökkentése céljából.

A német külügyminiszter mindamellett reményét fejezte ki, hogy azok a hírek, amelyek szerint az orosz csapatokat visszarendelték laktanyáikba Ukrajna határairól, megfelelnek a valóságnak. "Nem kaptam hivatalos megerősítést" - tette hozzá.

Steinmeier óvott az ukrajnai konfliktus további kiszélesedésétől, amely szerinte a vérontásig fajulhat. A hangulat pattanásig feszült - mondta.

Steinmeier kedden Bernbe utazik, ahol Didier Burkhalter svájci külügyminiszterrel, a jelenlegi svájci szövetségi elnökkel fog tárgyalni. Svájc a soros elnöke az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ).

Feltehetően orosz katonák figyelmeztető lövéseket adtak le a krími Szevasztopol általuk elfoglalt ukrán légitámaszpontjánál, amikor mintegy 300, korábban ott szolgáló ukrán katona megpróbált visszatérni a bázisra.

A szevasztopoli Belbek repülőtér katonai részét őrző, mintegy tucatnyi orosz katona kedden arra figyelmeztette a fegyvertelenül felsorakozó ukránokat, hogy ne közeledjenek. A levegőbe figyelmeztető lövéseket adtak le, és arra hívták fel a figyelmet, hogy lőni fognak rájuk, ha folytatják menetelésüket.

Ihor Tenjuh ügyvezető ukrán védelmi miniszter az Inter kijevi televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, az orosz katonák blokád alatt tartják az ukrán hadsereg krími laktanyáinak többségét. Tenjuh szerint az oroszok a laktanyák blokádjával próbálják provokálni az ukrán katonákat. Azt akarják elérni, hogy az ukrán katonák reagáljanak a provokációra, és mihelyt ezt megtörtént, végrehajtják rég kitervelt hadműveletüket. Tenjuh emlékeztetett arra, hogy hasonló forgatókönyv szerint zajlottak az események 2008 augusztusában Grúziában.

Az oroszbarát krími hatóságok hamarosan leállítják a víz- és áramellátást az orosz katonák által körülvett ukrajnai laktanyákban – állította a helyszínen tárgyaló orosz küldöttség egyik tagja hétfő éjjel. A Vlagyimir Putyin elnök hívei közé tartozó Szergej Markov volt parlamenti képviselő a hatóságokkal folytatott tárgyalásait követően újságíróknak azt mondta, hogy a laktanyákban maradt katonák helyzete „egyre kényelmetlenebb lesz”, ha kitartanak az ukrán kormány mellett, és a laktanyákban maradnak. Markov szerint a nyomásgyakorlás jegyében az ideiglenes ukrán kormányt támogató katonák fizetést sem kapnak.

Kijevbe utazott az amerikai külügyminiszter, hogy Washington támogatásáról biztosítsa az új ukrán vezetést.

John Kerryt kedden közép-európai idő szerint 13 órakor várják az ukrán fővárosba.

Barack Obama amerikai elnök hétfőn a nemzetközi jog megsértésének nevezte Oroszország ukrajnai akcióit. Felszólította a kongresszust, hagyjon jóvá segélycsomagot az új ukrajnai vezetés számára.

A Pentagon hétfő este jelentette be, hogy felfüggeszti a katonai együttműködést Oroszországgal.

Az Európai Unió külügyminiszterei keddig adtak határidőt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy vonja vissza csapatait, ellenkező esetben az EU következményekkel járó intézkedéseket fog hozni, például felfüggeszti a vízumügyi, illetve a kapcsolatok általános újraszabályozását célzó tárgyalásokat Moszkvával, valamint "fontolóra vesz további célzott intézkedéseket".

Lengyel titkosszolgálati értesülések szerint a Krím félsziget lakosságának egy részét Oroszország csendben felfegyverezte - írta Moszkva ötödik hadoszlopa című cikkében kedden a Rzeczpospolita című lengyel lap.

Moszkva az elmúlt években intenzíven hozott létre Ukrajnában társadalmi szervezeteket az orosz és oroszbarát lakosság bevonásával. Ily módon az oroszoknak van ott egy, a kijevi hatalomtól független, nem hivatalos intézményi hálózatuk.

A leginkább oroszbarát hangulat a Krím félszigeten uralkodik. Megerősítik ezt a lengyel hírszerzési értesülések is. A lengyel titkosszolgálatok már két héttel ezelőtt figyelmeztették a varsói vezetőket: Moszkva megkísérelheti felhasználni a szeparatista erőket arra, hogy elszakítsa a félszigetet Ukrajnától.

Mi több, a lengyel hírszerzés szerint a Krím lakóinak egy részét az oroszok csendben felfegyverezték. Így például a kozákokat, akik Oroszországhoz szeretnék csatolni a félszigetet. A lengyel hírszerzés azt is jelezte, hogy az ukrán hadsereg nem fog ellenállni az oroszoknak, mert a tisztikar többsége Moszkva-barát. Az ukránok egy puskalövés nélkül engedték át az ellenőrzést az oroszoknak a Krímben - fűzi hozzá a lap.

Varsó meggyőződése szerint a Krím Ukrajna számára elveszett, Oroszország átvette a félsziget ellenőrzését. A nemzetközi megfigyelők kiküldése, amiről Angela Merkel német kancellár állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, egy időre lecsillapítja a helyzetet.

Viszont ez egyenértékű annak elismerésével, hogy az ukrán terület ügyében Oroszországgal kell tárgyalni. A tárgyalások évekig elhúzódhatnak, mialatt Moszkva fogja ellenőrizni a félszigetet. A helyzet hasonlít a 2008. évi grúz-orosz háborúhoz, az Abházia és Dél-Oszétia feletti orosz ellenőrzés átvételéhez. Oroszország hasonló mechanizmust alkalmazhat Ukrajna és a volt Szovjetunió más területein is.

A lengyel belügyminisztérium megkezdte a felkészülést egy esetleges nagy menekülthullám érkezésére Nyugat-Ukrajnából, ami az orosz-ukrán konfliktus első súlyos következménye lehet Lengyelország számára - írta a lengyel lap.

Washington az ukrajnai beavatkozás miatt fenyegette meg szankciókkal Moszkvát.

A keményvonalas hírében álló Kreml-tanácsadó, Szegej Glazjev közölte: ha az amerikai szervek befagyasztják orosz üzletemberek és magánszemélyek számláit, Moszkva javasolni fogja az orosz kézben lévő amerikai államkötvények eladását.

Oroszország korábban többször érvelt amellett, hogy az amerikai dollár helyett a jelenleg csak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elszámolási egységeként szolgáló SDR lehetne az első számú tartalékvaluta a világon.

Déja vu-érzésről ír a Financial Times európai kiadásának keddi számában Miheil Szaakasvili volt grúz elnök az Ukrajnában kialakult helyzetet elemezve. A 2008-as grúziai helyzethez hasonlítja az ukrán válságot, mondván: Moszkva akkor is útleveleket osztogatott Grúzia szakadár területein, majd agitátorokat küldött az ott élők felheccelésére, végül beavatkozott állampolgárai védelmére hivatkozva.

Szaakasvili azt állítja, az Ukrajnával szomszédos egyik ország vezetője elárulta neki, hogy Putyin 2012-ben azt javasolta, hogy Ukrajnát osszák fel Oroszország és nyugati szomszédai között, és nem tűnt úgy, mintha viccelne. A volt grúz elnök szerint országa ötödének megszállására a Nyugat nem megfelelően reagált, és ez is okolható azért, hogy Putyin most Ukrajna ellen is hasonló lépéseket tesz.

Vlagyimir Putyin elnök utasítást adott kedden, hogy az orosz katonai egységek térjenek vissza eredeti állomáshelyükre a múlt héten elrendelt hadgyakorlatokról – közölte kedden az orosz elnök szóvivője.

Nem volt jele kedd reggelig bármiféle incidensnek a Krímben azután, hogy lejárt az orosz erők állítólagos ultimátuma.

Az ukrán belügyminisztérium hétfőn közölte, hogy az orosz flotta ultimátumot intézett az ukrán erőkhöz, hogy kedd hajnali 4-ig adják meg magukat, vagy ha nem, "viharra" számíthatnak.

A Reuters később azt közölte, az orosz fekete-tengeri flotta nem tervezi megtámadni az ukrán hadierőt a Krímben. A Vedomosztyi online kiadása pedig azt írta, hogy az orosz védelmi minisztérium is cáfolta az ukrán hadsereg Krím félszigeten állomásozó egységeihez bármilyen ultimátumot intéztek volna.

Kedd hajnalban a Krímben állomásozó ukrán erők egyik parancsnokhelyettese a helyi ART TV-nek a BBC szerint azt mondta, nem próbálták meg megrohanni a bázist. Azt állítja nem volt hivatalos ultimátum, közvetve, a mobiltelefonokra érkeztek ilyen jelzések.

Az ukrán határőrség viszont a Harkivi, a Luhanszki és a Donecki területek és Oroszország határánál az orosz haditechnika felhalmozódására figyelt fel - közölte egy hétfő esti jelentésre hivatkozva az ukrán külügy kedd hajnalban. Emellett orosz haditechnika és katonák összevonását figyelték meg a kercsi kompkikötőnél.

Ukrán határőrök szerint tizenöt harckocsi és tíz páncélozott katonai jármű érkezett a kikötőhöz, illetve Kercsi-szoroson való átkeléshez szükséges pontonhidakat is láttak ott. Az Ukrajnához tartozó Krími félszigetet a dél-oroszországi Krasznodari területtől elválasztó Kercsi-szoros a kompátkelőnél alig néhány kilométer széles.

Martonyi értékelése szerint a közös uniós álláspontot tartalmazó szöveg megfelel Magyarországnak. Az uniós miniszterek elítélték, hogy Oroszország agressziós cselekménnyel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Kilátásba helyezték, hogy ha az orosz fél nem „deeszkalálja” a helyzetet – vagyis nem csökkenti az általa kiélezett feszültséget –, az unió a kétoldalú viszonyra nézve következményekkel járó intézkedéseket fog hozni, például felfüggeszti a vízumügyi, illetve a kapcsolatok általános újraszabályozását célzó tárgyalásokat, valamint „fontolóra vesz további célzott intézkedéseket”.

Ami az EU–ukrán társulási szerződést illeti, arról a miniszterek közös állásfoglalása úgy fogalmaz, hogy az unió „újra megerősíti” a szerződés aláírására vonatkozó ajánlatát, és hogy ez a társulási viszony „nem jelenti az EU és Ukrajna közötti együttműködés végcélját”.

Martonyi János ezzel kapcsolatban elmondta: a visegrádi négyek – Magyarország mellett Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia –, amelyek közös külügyminiszteri látogatást tettek a minap Ukrajnában, egyik legfontosabb közlendőjükként azt hangsúlyozták EU-beli partnereiknek, hogy sürgetően szükséges a társulási szerződés aláírása. Erről nem kell uniós szinten újabb döntést hozni, és késlekedés nélkül el lehet kezdeni az aláírás technikai előkészítését – vélekedett.

A magyar külügyminiszter emellett a V4-ek közös álláspontjának fontos elemeként kiemelte, hogy Ukrajna új kormányát legitimnek kell tekinteni – és ezt az ellenzékbe vonult Régiók Pártjának parlamenti frakcióvezetője is elismeri –, valamint hogy nagyon gyorsan össze kell állítani az Ukrajna megsegítésére hivatott pénzügyi csomagot.

Kárpátaljai benyomásairól szólva Martonyi egyebek közt elmondta, hogy a kárpátaljai autonómia gondolata kizárólag Magyarországon merül fel, Kárpátalján senki nem beszél róla. Megjegyezte, ha a ruszinok felvetnék ennek az autonómiának a gondolatát, akkor el kellene majd gondolkodni azon, hogy az jó dolog lenne-e a térség lakosságának mindössze 12 százalékát kitevő magyaroknak. A magyar érdek az – hangsúlyozta a miniszter –, hogy ne alakuljon ki ruszin–ukrán konfliktus.

Martonyi szerint felelőtlen dolog, ha Magyarországról vetik fel a kárpátaljai autonómia gondolatát vagy a föderalizmust. „Ne vigyék mások bőrét a vásárra” – mondta. Megjegyezte ugyanakkor: ha a kárpátaljai magyar közösség saját maga úgy döntene, hogy igényt fogalmaz meg egy Tisza-melléki járás kialakítására, akkor azt az anyaország támogatná.

A miniszter szintén beszámolt arról: amikor Beregszász városvezetése szóvá tette neki a kinevezett kormányzó mint megfelelő intézkedésekre feljogosított hivatali elöljáró hiányát, akkor magyar részről ezt jelezték Kijevbe. Ott pedig ennek nyomán kormányzót neveztek ki, mégpedig olyan embert, akinek van magyar kötődése is.

Korábban írtuk: Teljes területi autonómiát követel a kárpátaljai magyaroknak a Jobbik

A Downing Street szóvivője azt mondta, hogy a brit kormány kizár bármilyen katonai jellegű beavatkozást, mivel a válság békés, diplomáciai megoldását tartja az egyedüli járható útnak.

A Krímben állomásozó ukrán erők egyik parancsnokhelyettese a helyi ART TV-nek a BBC szerint azt mondta, nem próbálták meg megrohanni a bázist. Azt állítja, nem volt hivatalos ultimátum, közvetve, a mobiltelefonokra érkeztek ilyen jelzések.

Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet sérelmezi, hogy az EU-külügyminiszterek hétfői brüsszeli rendkívüli tanácskozásukon elfogadott zárónyilatkozatukban említést se tettek az ukrán hatalom és az ellenzék február 21-i megállapodásáról, amely kiutat kínált a politikai válságból. Még közvetett hivatkozás sincs a február 21-i megállapodásra „Viktor Janukovics államfő és a három személy között, akik abban a pillanatban az ellenzék vezetői voltak, most pedig vezető posztokon vannak Kijevben” – közölte Csizsov.

„Ez a megállapodás – amelyet három uniós ország (Németország, Franciaország és Lengyelország) külügyminisztere is aláírt – lehetett volna az az eszköz, amely révén kiutat lehetett volna találni a politikai zsákutcából, de ehhez végre kellett volna hajtani a benne foglaltakat” – mondta Csizsov, aki szerint az egyezményben vállaltakat csak Janukovics teljesítette.

„Az ellenzékiek semmit se tettek: nem szolgáltatták be a fegyvereket, nem bontották el a barikádokat, nem tették szabaddá a kormányzati épületeket. De ami a legfontosabb: ahelyett, hogy végrehajtották volna a menetrendben felvázoltakat, jelesül, először végrehajtották volna az alkotmányos reformot, majd megrendezték volna a választást, mindent fordítva tettek, sebtében kiírva a választásokat. És ami nem kevésbé fontos: hová lett a nemzeti egységkormány megalakításáról szóló ígéret?” – firtatta az orosz nagykövet.

Csizsov szerint az Arszenyij Jacenyuk vezette ukrán kabinet már csak azért se mondható egységkormánynak, mert maga a miniszterelnök „győztesek kormányának” nevezi. „A kérdés az, hogy ebben a helyzetben ki a legyőzött? A történtekből látszik, hogy meglehetősen kényelmetlenül érzik magukat Kelet-Ukrajna és a Krím lakói, és érdemes megjegyezni, hogy ők alkotják az ország lakosságának a többségét” – mondta Csizsov.

Egy orosz külügyi illetékes keddre virradóra azt közölte, hogy Moszkva abban az esetben hajlandó megvitatni a nyugati országokkal az ukrajnai helyzetet és a válság rendezésének lehetőségeit, ha végrehajtják a február 21-i kijevi megállapodást, amelyet az akkori ukrán hatalom és az ellenzék kötött, és amely magában foglalja az alkotmányos reform végrehajtását és az egységkormány megalakítását, illetve a tárgyalási folyamatban részt kell vennie minden ukrán politikai erőnek – idézte a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

A RIA Novosztyi jelentésével kapcsolatosan az Ukrajinszka Pravda kijevi hírportál felhívta a figyelmet arra, hogy a február 21-i megállapodást éppen Oroszország képviselője, Vlagyimir Lukin emberi jogi ombudsman nem volt hajlandó aláírni. A megállapodást azért nem hajtották végre, mert Janukovics nem írta alá a parlament által elfogadott törvényt, amely a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről rendelkezett, holott a megállapodás értelmében ezt 48 órán belül meg kellett volna tennie – jegyezte meg a kijevi hírportál.

Az Egyesült Államok az ukrajnai beavatkozás miatt haladéktalanul leállítja a katonai együttműködést Oroszországgal – közölte helyi idő szerint hétfő este a Pentagon. John Kirby ellentengernagy, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerint az intézkedés minden hadgyakorlatra, kétoldalú tárgyalásra, kikötőlátogatásra és tervezési konferenciára kiterjed. Egyebek között elmarad egy májusra tervezett közös haditengerészeti hadgyakorlat.

A változás nem érinti az amerikai katonai erők európai vagy földközi-tengeri elrendezését, az Egyesült Államok nem tett konkrét lépéseket a Krím félsziget orosz megszállásának ellensúlyozására.

Az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének hivatala helyi idő szerint hétfő este azt jelentette be, hogy az USA az orosz katonai akció miatt felfüggesztette az Oroszországgal folytatott kereskedelmi és beruházási tárgyalásokat. „Felfüggesztettük Oroszország kormányával a soron következő kereskedelmi és beruházási tárgyalást, amely része lett volna az üzleti és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésének” – közölte a hivatal szóvivője.

Francois Hollande francia államfő David Cameron brit miniszterelnökkel és Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak el kell fogadnia egy, a nemzetközi jognak megfelelő megoldást az ukrán válságban - közölte hétfő este a francia elnöki hivatal.

Az Egyesült Államok az Ukrajna elleni orosz katonai akció miatt felfüggesztette az Oroszországgal folytatott kereskedelmi és beruházási tárgyalásokat - jelentette be helyi idő szerint hétfő este az USA kereskedelmi képviselőjének hivatala. A Pentagon azt is bejelentette, leállítja a katonai együttműködést Moszkvával.

Oroszország „a történelem rossz oldalán áll” és ukrajnai akcióival megsérti a nemzetközi jogot – jelentette ki hétfőn Barack Obama amerikai elnök.

Obama rámutatott, hogy az Egyesült Államok diplomáciai és gazdasági lépéseket mérlegel Oroszország elszigetelésére. Sürgette, hogy a kongresszus mihamarabb dolgozzon ki egy segélycsomagot Ukrajna számára. Szavai szerint az ukrajnai katonai akciók folytatása „költséges ügy lesz” Oroszország számára.

Lengyelország kérésére a NATO-főtitkár ismét összehívta a szervezet legfőbb döntéshozó testületét – közölte hétfőn este az észak-atlanti szövetség. Varsó a NATO-t létrehozó washingtoni szerződés negyedik cikkére hivatkozva kérte a tagállamok nagyköveteinek összehívását, amely azt teszi lehetővé, hogy egy tagállam egyeztetéseket kérjen a többi szövetségessel, ha fenyegetve érzi területi integritását, politikai függetlenségét, vagy biztonságát.

„Az Ukrajnában és környékén zajló fejlemények fenyegetést jelenthetnek a szomszédos szövetséges országokra, és közvetlen és komoly következményekkel lehetnek az euroatlanti térség stabilitására és biztonságára” – írja közleményében a NATO.

A testület 48 órán belül másodszor ül majd össze kedden délelőtt. Vasárnapi ülésükön a szövetségesek arra a megállapításra jutottak, hogy az Ukrajna területén végrehajtott orosz katonai akció sérti a nemzetközi jogot, egyúttal elítélték az orosz katonai eszkalációt a Krímben, és súlyos aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az orosz parlament felhatalmazást adott erő alkalmazására Ukrajna területén.

Azt az ülést Anders Fogh Rasmussen saját jogon hívta össze, nem valamelyik tagország kérésére a negyedik cikk alapján.
Orosz fegyveresek érkeztek.

Orosz fegyveresek érkeztek kompon Kercsbe, és hatalmukba kerítették a határőrség állomáshelyét – közölte hétfő este az ukrán határőrség szóvivője. A jelentés szerint előbb két mikrobusz érkezett fegyveresekkel a kompon, és áttört a határátkelőhelyen. Később egy másik komppal már három teherautónyi fegyveres jutott be a Krím félszigetre. Ők elfoglalták a határőrség létesítményét. A kompkikötőt már előzőleg ellenőrzésük alá vonták oroszbarát katonák. A határőrség állítása szerint a második komp útját az fekete-tengeri orosz flotta hajói fedezték.

A szlovák kormány a nemzetközi jog megsértésének tartja egy idegen hadsereg felhatalmazás nélküli beavatkozását egy független állam területén – jelentette ki Robert Fico a szlovák kormány biztonsági tanácsának rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatón hétfőn éjjel. A pozsonyi kormány biztonsági tanácsa közvetlenül azt követően ült össze hétfőn este, hogy Miroslav Lajcák külügyminiszter visszatért az ukrán helyzetnek szentelt brüsszeli uniós külügyminiszteri találkozóról.

Viktor Janukovics elmenekült ukrán elnök kérte arra orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy avatkozzon be Ukrajnában – jelentette be Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet New Yorkban, a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői tanácskozásán. Csurkin közölte, hogy felhatalmazták Janukovics nyilatkozatának felolvasására és arra, hogy azt bemutassa a BT tagjainak. A dokumentum szerint a politikus országának „törvényesen megválasztott képviselőjeként” úgy véli, hogy „Ukrajna a polgárháború szélére sodródott”. Janukovics a nyilatkozat szerint „a törvényesség, a béke, a rend, a stabilitás és az ukrán nép megvédése érdekében” kérte Putyintól a beavatkozást.

(MTI - HVG - MNO nyomán)

Korábbi összefoglalónk: Az oroszok cáfolják, hogy ultimátumot adtak volna a krími ukrán csapatoknak