A legfontosabb az emberi élet védelme, ezért az adott helyzetben dönt majd a vezetés arról, hogy az ukrán katonák maradjanak, kapjanak segítséget, vagy kivonják őket a területről - mondta a kormányfő-helyettes. "Nem akarunk háborút, de nem megyünk el önként onnan. Ez a mi területünk. Tovább gondolkodunk, dolgozunk, tárgyalunk olyan megoldást keresve, amely biztosítja, hogy az ottani lakosok ne szenvedjenek" - fogalmazott Jarema.

Azt mondta, hogy a Krím félsziget Ukrajna része marad, és az ott élő, ott szolgáló emberek továbbra is megkapják fizetésüket, nyugdíjukat, és ezentúl is ukrán személyi irataik lesznek. Médiajelentések szerint a szakadár krími vezetés azt akarja, hogy az ukrán katonák hagyják el a félszigetet, amely kinyilvánította függetlenségét és Oroszországhoz való csatlakozási szándékát.

A határőrszolgálat közlése szerint az utóbbi napokban 11 ukrán katonát költöztettek ki családostul szolgálati lakásukból a magukat békefenntartóknak nevező orosz katonák, akik továbbra is fegyverrel fenyegetik és pszichológiai nyomást gyakorolnak nemcsak az ukrán katonákra, de családtagjaikra is.

Közben a krími tatárok képviseletét ellátó testület, a medzslisz azt kérte a kijevi vezetéstől, nyilvánítsa hivatalosan a félsziget őslakosainak a tatárokat, hogy ezen az alapon kiállhassanak az ukrán állam egységéért.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a Krímet független államként elismerő rendeletet hétfőn - közölték orosz hírügynökségek a Kreml sajtószolgálatára hivatkozva.

Hétfőn a krími parlament függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, miután az előző napi népszavazáson hivatalos adatok szerint a részvevők 96,77 százaléka támogatta a félsziget csatlakozását Oroszországhoz.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok válaszul szankciókat rendelt el orosz és ukrán vezetők ellen.

A krími népszavazást sem Ukrajna, sem az EU, sem a NATO, sem az USA nem tartja legitimnek.

A krími parlament törvényt fogadott el a Csornomornaftohaz és az Ukrtranszgaz energiaipari cégek államosításáról. Ezt közleményben jelentették be.

Múlt héten egy krími tisztségviselő közölte: ha a Krím függetlenné válik Ukrajnától, akkor elképzelhető, hogy az energiacégeket eladják olyan nagy orosz vállalatoknak, mint például a Gazprom.

Magyarország Külügyminisztériuma a 2014. március 16-án a Krími Autonóm Köztársaságban megtartott, Ukrajna Alkotmányát sértő népszavazást és annak eredményét illegitimnek és jogellenesnek tartja.

A népszavazás nem lehet alapja a Krím státusza megváltoztatásának. A kiírásáról hozott döntés, majd annak megtartása súlyosan veszélyezteti az ukrajnai válság békés és politikai rendezésére irányuló erőfeszítéseket.

A Külügyminisztérium ismételten megerősíti, hogy Magyarország teljes mértékben elkötelezett Ukrajna szuverenitása, függetlensége és területi egysége mellett.

A Külügyminisztérium felhívással fordul az ukrajnai válságban érintett valamennyi félhez annak érdekében, hogy tartózkodjanak az olyan provokatív lépésektől, amelyek a feszültség növekedéséhez és erőszak alkalmazásához vezethetnek, beleértve az Ukrajna területén élő nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek – hangsúlyosan a Magyarország számára kiemelten fontos kárpátaljai magyar közösség – biztonságérzetét és jogbiztonságát veszélyeztető döntéseket.

Sürgetjük az orosz felet, hogy további lépésekkel ne élezze a válságot, hanem annak rendezése érdekében mielőbb kezdjen tárgyalásokat az ukrán kormánnyal, kihasználva a nemzetközi közvetítésre vonatkozó felajánlásban rejlő lehetőségeket is.

A krími parlament oroszbarátai rendkívüli plenáris ülésén jóváhagyták a Krími Bank ideiglenes állásáról szóló határozatot.

„Az ideiglenes állás szerint a Krími Bank fő célkitűzései között szerepel a készpénz forgalom védelme és biztosítása, a bankrendszer fejlesztése és erősítése valamint a fizetési rendszer hatékony és zökkenőmentes működésének biztosítása” – szerepel a közleményben.

A készpénzkezelést és  forgalomból való készpénzfelvételt kizárólag a Krími Bank fogja végezni az autonómia területén – írja a Tsn.ua internetes hírportál.

Korábban krími oroszpártiak kijelentették, hogy a rubel a félsziget hivatalos valutája.

Mint ismeretes,  részleges katonai mozgósításról fogadott el törvényt hétfőn az ukrán parlament, megerősítve Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő erre vonatkozó elnöki rendeletét.

Andrij Parubij, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára szerint húszezer tartalékost a nemrég újból megalakított Nemzeti Gárda soraiba hívnak be, és további húszezret a fegyveres erők más alakulataihoz. A mozgósítást a jogszabály életbe lépése után 45 napon belül végrehajtják.

Az előterjesztés indoklásában foglaltak szerint a mozgósítást "a Krím-félszigeten kiéleződött társadalmi és politikai helyzet, az orosz fél leplezetlen agressziója" miatt van szükség.

A Krími Autonóm Köztársaság illegitim kijevi hatalom központilag feloszlatott, ezért az érdekeit sértők által törvénytelennek tartott parlamentje az Oroszországhoz való csatlakozásról tartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva hétfőn kikiáltotta a terület függetlenségét.

Részleges katonai mozgósításról fogadott el törvényt hétfőn az ukrán parlament, amellyel megerősítik Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő erre vonatkozó elnöki rendeletét.

Andrij Parubij, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára azt mondta: húszezer tartalékost a nemrég újból megalakított Nemzeti Gárda soraiba hívnak be, és további húszezret a fegyveres erők más alakulataihoz. A mozgósítást a jogszabály életbe lépése után 45 napon belül végrehajtják.

Az előterjesztés indoklása szerint a mozgósításra "a Krím félszigeten kiéleződött társadalmi és politikai helyzet, az oroszok általi leplezetlen agresszió" miatt van szükség.

A mozgósításról szóló törvényt 276 képviselő támogatta, elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség.

Turcsinov a szavazás előtt azt mondta, hogy Oroszország "egy népszavazásnak nevezett óriási komédiával próbálja fedezni" a részéről megvalósított agresszió folytatását a Krímen. A referendummal kapcsolatban megismételte, hogy annak eredményét "soha nem ismeri el Ukrajna és a civilizált világ". A vasárnapi népszavazáson a szervezőbizottság végleges adatai szerint a részt vevők 96,77 százaléka támogatta, hogy az autonóm terület csatlakozzon Oroszországhoz.

Az ügyvivő államfő hangsúlyozta: a mozgósításnál elsősorban azokra számítanak, akik önkéntesen jelentkeznek szolgálatra, és olyanokra, akik korábban szolgáltak a hadseregben, és kiképzést kaptak. Hozzátette, hogy 18 életévet betöltött fiatalok sorkatonai behívására nem terjed ki a részleges mozgósítás.

A Krímben és Szevasztopolban azok közül hívnak be embereket, akik önként jelentkeztek szolgálatra.

Feloszlatják az ukrán hadsereg összes krími katonai alakulatát. Ezt Volodimir Konsztantinov krími parlamenti elnök jelentette be azután, hogy a krími törvényhozás függetlenségi nyilatkozatot fogadott el hétfőn, és kérték a terület csatlakozását Oroszországhoz.

"Az egységeket feloszlatjuk. Azok (a katonák), akik itt szeretnének élni, maradhatnak. Vizsgáljuk azt a kérdést, hogy azok, akik maradni szeretnének, tegyenek esküt (az új krími hatóságoknak)" – mondta Konsztantinov.

Ihor Tenyuh ideiglenes védelmi miniszter úgy reagált erre Kijevben, hogy a krimi ukrán katonai egységek a helyükön maradnak.

Oroszország javaslatot tett az ukrán válság rendezésére, Ukrajna területi egységének és semleges katonai-politikai státusának rögzítésével, ennek megvalósításához ugyanakkor további feltételeket is szab – derült ki az orosz külügyminisztérium hétfőn közzétett nyilatkozatából.

A javaslatot a nyilatkozat szerint Moszkva már egy hete átadta amerikai, európai és más térségbeli partnereinek.

A rendezéshez mindenekelőtt egy "Ukrajnát Támogató Csoportot" hoznának létre, olyan összetételben, hogy az az összes ukrajnai politikai erőnek elfogadható legyen.

Moszkva feltételei szerint az új kijevi vezetésnek el kellene ismernie a krími referendum eredményét. A támogatói csoportnak pedig hozzá kellene járulnia egy új, a régiók számára széles körű autonómiát biztosító ukrán alkotmány elfogadásához, valamint a február 21-én aláírt békemegállapodás bizonyos részeinek megvalósításához.

Közben az orosz külügyminiszter felvetette, hogy Ukrajna váljon szövetségi állammá (ezt az MTI nagy szolgalelkű igyekezetében sikeresen úgy fordította, hogy az Oroszországi Föderációba léptetnék be Ukrajnát, bravó - a szerk.), ehhez készítsenek új alkotmányt, valamint biztosítsanak az ukrajnai régióknak a mostaninál szélesebb körű önállóságot. Oroszország előrehozott választások is javasol Ukrajnának.

Vlagyimir Putyin is beszédre készül. Az orosz államfő évente egyszer, decemberben szokott évértékelő és programbeszédet intézni az orosz parlament felsőházához. Az elnök mostani soron kívüli, ünnepélyes keretek közötti megszólalását a szokásos helyszínen, a moszkvai Kreml György-termében tartják közép-európai idő szerint délben.

Orosz vezetők elleni szankciós intézkedések meghozataláról kezdtek tanácskozást hétfőn Brüsszelben az EU-országok külügyminiszterei, mivel előző nap az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten a helyi oroszbarát vezetés által kiírt, orosz katonai biztosítás mellett lebonyolított népszavazáson a lakosok nagy többsége az Oroszországhoz való csatlakozás mellett foglalt állást.

A tanácskozáson Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli, aki a tanácskozásra érkezve újságíróknak magyar részről is megerősítette azt az uniós álláspontot, miszerint ez a referendum jogellenes, illegitim, ellentétben áll az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal.

"Ellentétes az egyszerű logikával is, mert az embereknek nem volt valódi választásuk" - tette hozzá.

Az unió a fentiek miatt nem ismeri el a referendum eredményét. Elítéli, hogy Oroszország katonai erővel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Azt követeli, hogy az orosz erőket vonják vissza a válság előtti állásaikba.

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői március 6-án már felfüggesztették Oroszországgal a vízumügyi, illetve az új átfogó megállapodást célzó tárgyalásokat, valamint egyetértésüket fejezték ki azzal, hogy le kell állítani a hét legfejlettebb ipari államot és Oroszországot magában foglaló G8-csoport következő, Szocsiban tervezett csúcstalálkozójára való felkészülést. Egyúttal kilátásba helyezték, hogy amennyiben napokon belül nem enyhül a feszültség, az EU szankciós intézkedéseket hoz Oroszországgal szemben.

Ennek jegyében - miként azt már közölték Brüsszelben - olyan orosz tisztségviselők listáját állítják össze, akikkel szemben uniós beutazási tilalmat, illetve vagyonbefagyasztást akarnak érvényesíteni.

A hétfői külügyminiszteri tanácskozásra érkezve Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője újságíróknak nyilatkozva "úgynevezett népszavazásról" beszélt, ezzel is jelezve, hogy az unió nem tekinti azt jogilag érvényesnek. Megerősítette, hogy az EU részéről szükség van válaszlépésekre, mert erőteljesen érzékeltetni kell Moszkvával a helyzet súlyosságát, az ukrán szuverenitás biztosításának fontosságát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ukrajnai válságot diplomáciai eszközökkel, párbeszéd útján kell rendezni. Kiemelte, hogy mind az EU-nak, mind Ukrajnának érdeke az Oroszországgal való erős kapcsolatrendszer.

A külügyminiszteri ülés alapvetően az uniós országok csúcsvezetőinek csütörtök-pénteki tanácskozását hivatott előkészíteni. Ezen az EU-csúcson az eredeti tervek szerint gazdasági kérdések domináltak volna, ám a napirendet nyilván erősen befolyásolja majd az ukrán-orosz viszály, illetve a krími helyzet alakulása.

A vasárnapi népszavazás eredményeként a Krím függetlenedése Ukrajnától nem lehet kétséges, s ha Moszkva úgy akarja, a félsziget visszatérésével Oroszország kebelére mint Európa új politikai realitásával kell számolni - állapította meg hétfői jegyzetében a Global Times című angol nyelvű kínai napilap.

A cikkíró emlékeztet az ENSZ Biztonsági Tanácsának múlt szombati, Ukrajnára vonatkozó határozati javaslatára, amelyet Moszkva megvétózott. Peking tartózkodását Kína "világos álláspontjaként" magyarázza, úgy véli, az kifejezi a kínai kormány következetes tiszteletét valamennyi ország szuverenitása és területi integritása iránt. A Nyugat ukrajnai beavatkozása ugyanakkor zavart keltett a térségben, amire Oroszországnak válaszolnia kellett. A kérdés pedig most az, miként tudja a Nyugat és Moszkva úgy kezelni a problémát, hogy az ellentét ne fokozódjon tovább.

A Global Times szerint a Nyugat súlyos provokációk sorát hajtotta végre, mi több, szankciókat hirdetett Oroszország ellen. "Washington számára azonban világosnak kell lennie, hogy ezzel Vlagyimir Putyinnal szemben nem ér el eredményt" - fogalmaz az írás. Emlékeztet arra is, hogy a volt Szovjetunió felbomlása után egy sor, a keleti tömbhöz tartozó ország csatlakozott a NATO-hoz, s ez mind Moszkvára gyakorolt nyomást, amit a Nyugat most tovább fokozott.

Ami Ukrajnában történt, lényegében egy a Nyugat által támogatott "Oroszország-elleni színes forradalom" - állapítja meg a szerző, s szerinte Nyugaton számítani kellett Putyin reagálására. Hozzáteszi, a Nyugatnak alapjaiban kellene megváltoztatnia Oroszország-politikáját, ha azt szeretné, hogy Moszkva is megváltoztassa álláspontját a Krímmel és Ukrajnával kapcsolatban. A kompromisszumkészségnek mindkét oldalon meg kell mutatkoznia.

A Global Times végül előhúzza az "adut", és kettős mérce alkalmazásával vádolja meg azokat, akik most a területi integritás és a szuverenitás fenntartásának fontosságát hangoztatják. Miért nem tették ezt korábban? - teszi fel a kérdést, emlékeztetve a NATO 1999-es - ENSZ felhatalmazás nélküli - hetven napon át tartó jugoszláviai bombázására. A független Koszovó a Nyugat szüleménye - állapítja meg a Global Times, utalva arra is, hogy egyesek még Tibetet is országként emlegetik.

A hidegháború befejeződése óta a Nyugat, élén az Egyesült Államokkal, katonai támadások és szankciók sorát indította más országok ellen anélkül, hogy komoly kihívásnak lett volna kitéve. Oroszország esete más - utal az ukrán válságra, a Krím sorsára, illetve abban Moszkva szerepére a szerző. Szerinte a nemzetközi törvényeknek kellene a legfontosabb szerepet kapniuk a megoldásban, a kettős mérce, amely mindig Washingtonnak és a Nyugatnak kedvez, nem lehet ezúttal is a végeredmény - fogalmaz.

Hétfőn a kínai külügyminiszter-helyettes nyugalomra intette és önmérsékletre szólította fel az ukrán válságban érintett feleket, de nem kívánta kommentálni a krími népszavazást, illetve annak eddig ismert eredményét. Li Pao-tung Hszi Csin-ping elnök európai körútjáról tartott tájékoztatót. Kérdésre válaszolva megerősítette a kínai álláspontot, miszerint Peking az egyetlen járható útnak Ukrajnában a politikai rendezést, a párbeszédet tartja.

Függetlenségi nyilatkozatot fogadott el hétfőn rendkívüli ülésén a krími parlament, az indítványt a képviselők 85 százaléka támogatta – közölte a törvényhozás sajtószolgálata.

Az elfogadott dokumentumban kiemelték: a parlament a Krími Köztársaság képviseletében azzal a javaslattal fordult az Oroszországi Föderációhoz, hogy a területet új jogalanyként, köztársasági státussal vegyék fel a föderációba.

A krími Szevasztopol külön jogalanyként csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz – így döntött hétfőn rendkívüli ülésén egyhangúlag a városi tanács.

A testület megerősítette a vasárnapi népszavazás végleges eredményét, amely szerint az eddig is külön jogállású (megyei jogú) város lakóinak 95,6 százaléka támogatta a csatlakozást Oroszországhoz. A részvételi arány egyelőre nem ismert.

A városi tanács ezzel egy időben felhatalmazta Olekszij Csalovot, a város egyeztető tanácsának vezetőjét, hogy aláírja a csatlakozásról szóló megállapodást Oroszországgal.

Az uniós külügyminiszterek a tervek szerint hétfőn döntenek azokról a szankciókról, amelyekkel egyes orosz magánszemélyeket büntetnének Oroszország krími politikája miatt. Erről William Hague brit külügyminiszter beszélt. A miniszterek Brüsszelben tárgyalnak, Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli.

A végleges adatok szerint a vasárnapi népszavazáson a voksolók 96,77 százaléka támogatta a Krím félsziget csatlakozását Oroszországhoz. A részvételi arány több mint 83 százalékos volt. A referendumot végeredményét ugyanakkor nem ismeri el Ukrajna, az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada, Grúzia és Japán sem, a krími oroszbarát hatóságokon kívül Oroszország jóformán az egyetlen, amely érvényesnek tekinti.

Az Európai Unió azért nem ismeri el a referendum eredményét, mert annak megtartása ellentétes az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi jog előírásaival. Az EU elítéli, hogy Oroszország katonai erővel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét.

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői március 6-án felfüggesztették Oroszországgal a vízumügyi, illetve az új átfogó megállapodást célzó tárgyalásokat, valamint egyetértésüket fejezték ki azzal, hogy le kell állítani az Oroszországot is magában foglaló G8-csoport következő, Szocsiban tervezett csúcstalálkozójára való felkészülést.

A külügyminiszteri ülés alapvetően az uniós országok csúcsvezetőinek csütörtök-pénteki tanácskozását hivatott előkészíteni. Ezen az EU-csúcson az eredeti tervek szerint gazdasági kérdésekről egyeztettek volna, de a napirendet nyilván erősen befolyásolja majd az ukrán-orosz viszály, illetve a krími helyzet alakulása.

Washington úgyszintén törvénytelennek tartja és nem fogadja el a krími népszavazás eredményét. Barack Obama telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal: egyetértettek abban, hogy stabilizálni kell a helyzetet Ukrajnában. Washington arra kérte Moszkvát, támogassa, hogy nemzetközi megfigyelők menjenek Kelet-Ukrajnába, emellett szanciókat helyzett kilátásba Moszkvával szemben.

Egy hétfő reggeli londoni elemzés szerint Oroszország várhatóan egy hónapon belül annektálja a Krím félszigetet.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértői azt jósolják, hogy az uniós külügyminiszterek valószínűleg egyelőre meglehetősen enyhe szankciókról döntenek majd, köztük orosz illetékesek beutazási tilalmáról és külföldön tartott vagyonuk befagyasztásáról. A listán jó eséllyel olyanok szerepelnek majd, akik közvetlenül részesei a hatalom megragadásának a Krímben, de Putyin elnök néhány közelebbi munkatársát is érinthetik az EU-szankciók.

A vasárnap tartott krími népszavazás "eredményei világosan megmutatták, hogy a Krím lakosai kizárólag Oroszországon belül látják a jövőjüket, az emberek a nép újraegyesítésére szavaztak, amely (nép) mindig is együtt élt" – nyilatkozta hétfő reggel az orosz alsóház, az állami duma alelnöke. A duma gyorsan dönt a csatlakozást lehetővé tevő intézkedésekről.

Moszkvában a lehető legrövidebb időn belül meghozzák azokat a döntéseket, amelyek lehetővé teszik a Krím félsziget Oroszországi Föderációhoz történő csatlakozását – közölte hétfőn reggel Szergej Nyeverov, az orosz alsóház, az állami duma alelnöke.

Nyeverov, aki egyben a hatalmon lévő Egységes Oroszország párt elnökségi titkára, újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett: a vasárnap tartott krími népszavazás "eredményei világosan megmutatták, hogy a Krím lakosai kizárólag Oroszországon belül látják a jövőjüket, az emberek a nép újraegyesítésére szavaztak, amely (nép) mindig is együtt élt".

"Az a tény, hogy ennyi ember vett részt és szavazott a Krím Oroszországhoz történő csatlakozására, önmagáért beszél. Ez válasz mindazoknak, akik ezekben a napokban megpróbálták megakadályozni, hogy a félsziget lakói maguk döntsenek a sorsukról, a saját és a gyermekeik jövőjéről" – mondta az orosz kormányzó párt politikusa. "Ez a jövő pedig közös – egy olyan országban, ahol betartják a törvényeket, ahol erős vezető van, amelynek elvi álláspontja lehetővé tette a történelmi igazságosság helyreállítását" – mondta végzetül Nyeverov.

Kétoldalú szerződéssel döntenek a Krím képviseletéről az orosz alsóházban, amelyet ratifikálásra be is terjesztenek a törvényhozásba – közölte hétfőn a duma másik alelnöke, Vlagyimir Vasziljev, az Egységes Oroszország frakcióvezetője.

Szergej Zseleznyak, a duma harmadik alelnöke (Egységes Oroszország) hozzátette, hogy a szerződésben szerepel majd az államhatalmi szervek működésének és a képviseleti szervekben való részvétel összehangolásával kapcsolatos minden kérdés. A megállapodás tartalmaz továbbá átmeneti intézkedéseket is. Zseleznyak meggyőződését fejezte ki, hogy "optimális megoldást" találnak a félszigetnek nemcsak az állami dumában, hanem a felsőházban, a szövetségi tanácsban és a végrehajtó hatalom szerveiben való képviseletére is.

Szergej Satalov pénzügyminiszter-helyettes egy moszkvai üzleti konferencián nem zárta ki, hogy Moszkva különleges adórendszert ajánlhat fel a Krím számára, de további részleteket nem közölt.

A grúz külügyminisztérium ugyancsak azt közölte, hogy nem fogadja el a krími népszavazás eredményét. A dokumentum szerint Tbiliszi "ismételten rögzíti, hogy támogatja Ukrajna szuverenitását és területi épségét".

Az ukrajnai gáz- és olajvezetékek felrobbantását helyezte kilátásba Dmitro Jaros, a radikális Jobboldali Szektor (PSZ) vezetője vasárnap az ukrán kormányhoz és az ország lakosaihoz intézet üzenetében abban az esetben, ha diplomáciai úton nem rendezhető a konfliktus Moszkvával.

"Oroszország pénzt keres azzal, hogy a területünkön keresztül vezető csöveken földgázt és kőolajat szállít Nyugatra. Ezért megsemmisítjük ezt a vezetéket, megfosztva ily módon az ellenséget ettől a finanszírozási forrástól" - szögezte le Jaros több ukrán hírportál beszámolja szerint.

A PSZ vezetője szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök "csatlósaival" a harmadik világháború szélére sodorta a világot. Mint fogalmazott, Oroszország Ukrajna határaihoz vezényli seregét, demonstratív módon csörteti fegyvereit, megfélemlíti az ukrán állampolgárokat. "A Kreml figyelmen kívül hagyva a nemzetközi normákat és saját kötelezettségvállalásait kollaboránsokat támogat a Krímben, és bábhatalmat hoz létre" - hangsúlyozta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva nem áll meg a Krím félsziget elfoglalásánál, hanem Ukrajna más területein is "háborút fog szítani". Az Ukrajnában élőket nemzetiségtől függetlenül összefogásra, a kormányt pedig az orosz katonai benyomulásra való sürgős felkészülésre szólította fel.

"Területünkre támadva égjen a föld a lábuk alatt, fulladjanak saját vérükbe. Egy tapodtat sem hátrálunk! Nem engedjük a moszkvai elvadult totalitárius vezetésnek, hogy kirobbantsa a harmadik világháborút - jelentette ki a kijevi Majdanon (Függetlenség terén), a rendszerellenes tüntetések idején - tavaly ősszel - létrejött radikális szervezet vezetője.

A japán kormány felszólította hétfőn Oroszországot, hogy ne csatolja területéhez a Krími Autonóm Köztársaságot, amelynek lakói az Ukrajnától való elszakadásra voksoltak a vasárnapoi népszavazáson. A referendumot Kanada is törvénytelennek minősítette.

A japán kormány szóvivője azt mondta, hogy Tokió nem fogadja el az elszakadás 95 százalékos támogatását mutató népszavazás eredményét. Egyúttal arra szólította Oroszországot, hogy tartsa magát a nemzetközi jogszabályokhoz, illetve tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását és területi egységét.

Japán az ukrán válság kérdésében továbbra is együttműködik a nagyhatalmak hetes csoportjához (G7) tartozó többi országgal – jelezte a szóvivő.

A szintén a G7-hez tartozó Kanada miniszterelnöke, Stephen Harper törvénytelennek minősítette a népszavazást. Úgy vélte, hogy Oroszország "illegálisan elfoglalta" a Krímet, és a szavazás eredménye "pusztán az orosz katonai ellenőrzést tükrözi".

A G7 európai tagországai és az Egyesült Államok már korábban bejelentették, hogy nem fogadják el a népszavazás eredményét.

(MTI - HVG - Kárpát.info nyomán)