Európának sietve meg kell kötnie a társulási megállapodást Moldovával annak érdekében, hogy az ország a Krím félsziget Moszkva általi annektálása után ne válhasson Vlagyimir Putyin orosz elnök következő célpontjává - mondta Berlinben Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök.
"Az ukrajnai események után nagyon sürgős, hogy az európai államok gyorsan, a következő néhány hét folyamán megkössék a társulási egyezményt Moldovával" - mondta szombaton Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő, az Európai Néppárt európai bizottsági elnökjelöltje a Die Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak adott, s már előre nyilvánosságra hozott interjúban. A moldovai elnök ugyanis aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a posztszovjet köztársaságban esetleg megismétlődhetnek az ukrajnai események, és utalt a szakadár, oroszbarát Dnyeszteren túli terület helyzetére.
Juncker elmondta, szerinte az Európai Uniónak Putyin elé kell vágnia, hogy tudomására hozza, nem teheti meg azt Moldovában, amit megtett a Krím félszigeten. "Máskülönben Moldova lesz az orosz agresszió következő célpontja" - tette hozzá. A többségében román gyökerekkel rendelkező moldávok lakta ország keleti részén fekvő Dnyeszteren túli területen többnyire oroszok és ukránok élnek. A térség Oroszország segítségével a kilencvenes évek elején bejelentette elszakadását Moldovától, függetlenségét azonban egy ország sem ismerte el. Azóta Moszkva a moldovai kormány kifejezett nemtetszése ellenére mintegy 1500 katonát állomásoztat a régióban.
A Dnyeszteren túli terület parlamentjének szóvivőjét állítólag a héten Moszkvába küldték, hogy azt kérje a Kremltől, csatolják a területet a Krím mintájára Oroszországhoz. Az Európai Unió a tavaly novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón parafálta a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást Grúziával és Moldovával, a tervek szerint a társulási megállapodást a két országgal idén fogják aláírni.
A helyzet pikantériáját nem csupán az Dnyeszteren túli, orosz-ukrán többségű, de facto független területet jelenti, hanem az is, hogy a dél-moldovai gagauzok elutasítják az EU-t. Ahogy a Romániához való csatlakozást is, amit viszont Basescu próbált meg a közelmúltban is felvetni a valóban román többségű (legalábbis nyelvet tekintve, mert a látszólag románajkú moldovaiak szeretik magukat moldávként megkülönböztetni), EU felé közeledő állam kapcsán. Kérdés, hogy az EU-t mennyire érdekli a népek önrendelkezése, különösen, ha nem őket favorizálja.
(MTI - Kuruc.info)
Kapcsolódó:
