Elfogadta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár azokat a hivatalos kérelmeket, amelyekben a Palesztin Hatóság a Palesztin Autonóm Területek felvételét kéri 13 nemzetközi egyezmény részesei közé.
Stéphane Dujarric, a főtitkár szóvivője csütörtökön bejelentette, hogy Ban Ki Mun formailag megfelelőnek találta a beadványokat, és eleget tesz a kérelmeknek. Hozzátette, hogy erről hivatalosan értesítették az ENSZ összes tagországát is.
Mahmúd Abbász palesztin elnök a hónap legelején jelentette be, hogy 15 ENSZ-szervezethez, illetve nemzetközi egyezményhez kérik felvételüket teljes jogú tagként. A palesztin vezetés ezzel reagált arra, hogy Izrael a korábbi tervekkel ellentétben nem helyezte szabadlábra az országban régóta raboskodó palesztinok egy csoportját.
![]() |
A 15 kérelem közül 13 a New York-i ENSZ-központ illetékessége. Egy kérelmet Genfben, egyet pedig Hágában bírálnak el. A palesztin ENSZ-nagykövet közlése szerint a tagság a 13 érintett egyezményben május elejétől érvényes. Rijád Manszúr hozzátette, hogy a Palesztin Hatóság kész újabb felvételi kérelmek benyújtására, de ezek ütemezése Izrael lépéseitől is függ.
Frissítés: Nem kellett sokáig várni a Közel-Kelet egyetlen demokráciájának szankcióira
Izrael újabb gazdasági szankciókat vetett ki a palesztinokra a Palesztin Hatóság ENSZ-hez fordulása miatt csütörtökön. Az intézkedés nem sokkal azután történt, hogy az amerikai külügyminisztérium szóvivője bizakodóan nyilatkozott az ismét elakadt izraeli-palesztin béketárgyalásokkal kapcsolatban. Száeb Erekát palesztin főtárgyaló reagálásában kalózkodásnak és lopásnak minősítette az izraeli intézkedéseket.
![]() |
Emellett Izrael korlátozásokat vezet be a hatóság izraeli bankbetétjeire vonatkozóan, és felfüggeszti egy, a Gázai övezethez közeli közös földgázmező feltárásában való részvételét is.
A hírügynökségek által megszólaltatott - név nélkül nyilatkozó - kormánytisztviselők szerint a lépés oka, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök április elsején kérte a Palesztin Autonóm Területek felvételét az ENSZ több szakosított szervezetébe, illetve nemzetközi egyezmények tagjai közé.
A palesztin önkormányzatiságról 1993-ban kötött oslói egyezmény szerint Jeruzsálem gyűjt be számukra havonta mintegy százmillió dollárnyi (körülbelül 22 milliárd forintnyi) adóbevételt, főként ebből fizetik a palesztin állami szervek működését.
Korábban az erőszakos telepítési politikáját a "béketárgyalások" ideje alatt sem szüneteltető zsidó állam már több kisebb súlyú szankciót hozott a palesztinokkal szemben Abbász lépése miatt.
Ugyanakkor a Reuters brit hírügynökség forrása azt is elmondta, hogy az újabb szankciók ellenére Izrael "erőfeszítéseket tesz", hogy felülkerekedjenek a palesztinokkal múlt júliusban újraindított, de a közelmúltban az összeomlás szélére jutott béketárgyalásokban felmerült "nehézségeken".
Száeb Erekát palesztin főtárgyaló az AFP francia hírügynökséghez eljuttatott nyilatkozatban reagált a bejelentésre. Ebben elítélte "az izraeli kalózkodást és a palesztin nép járandóságainak ellopását". Úgy vélte egyúttal, hogy az izraeli lépések a nemzetközi jog és normák megsértését jelentik.
Korábban a nap folyamán a felek között kvázi közvetítő amerikai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy folyamatos tárgyalások zajlanak, és csökkentek a nézeteltérések az izraeliek és palesztinok között, de azt is hozzátette, hogy még korai lenne megállapodásról beszélni. Korábban április 29-ét tűzték ki egy egyezség megkötésének határidejeként.
A John Kerry amerikai külügyminiszter bábáskodása mellett újraindult tárgyalások azután kerültek az összeomlás szélére, hogy Izrael - korábbi ígéretével ellentétben - megtagadta 24 palesztin elítélt szabadon engedését.
(MTI nyomán)







