Miközben Oroszország bátran szembeszegül a cionista világhódítókkal, igyekszik a kedvükben is járni: az orosz parlament alsóháza elfogadott ugyanis egy törvényt, melynek alapján büntethető lesz az ún. holokauszt tagadása. A jogszabályt egyébként már öt évvel ezelőtt megalkották, de az orosz politika irányítói mégis most látták elérkezettnek az időt annak elfogadtatására.

A jogszabály értelmében, a jövőben Oroszországban illegális lenne a nürnbergi törvényszék ítéleteinek kétségbe vonása, valamint a “nácizmus rehabilitálása”. Amennyiben egy “átlagember” ilyesfajta “bűnre” vetemedne, három évig terjedő szabadságvesztésre vagy 8300 dollárnak megfelelő összegű pénzbüntetésre számíthatna. Ha pedig közéleti személyiség vagy újságíró mondja el az igazságot a nürnbergi per több teljesen hamis végzéséről, illetve a nemzetiszocializmusról, akkor az ő büntetésük öt év börtön is lehet.
“A nácizmus rehabilitálása nem pusztán a múlt meghamisítása, hanem a sok millió áldozat emlékének a kigúnyolása, ezen kívül pedig a jövőnkre nézve is fenyegetés, békénk és biztonságunk elleni bűnök előidézője” – fejtegette Irina Jarovaja, az alsóház biztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke, a törvény egyik kezdeményezője. A jogszabály életbe lépéséhez azonban szükség van még az orosz felsőház, a Szövetségi Tanács jóváhagyására is.

A törvény erejével védeni a nürnbergi koncepciós perek ítéleteit világraszóló ostobaság, és a szabad véleménynyilvánítás, a kutatási és sajtószabadság súlyos sérelme. A “náci háborús bűnösök” felett ítélkező törvényszék ugyanis például arra az álláspontra helyezkedett, hogy 4 millió embert gyilkoltak meg Auschwitzban, és 1,5 milliót Majdanekben. A ma hivatalos áldozati szám Auschwitz vonatkozásában 1,5 (vagy 1,1) millió, Majdaneket illetően pedig mindössze 78 ezer (!). Amennyiben a nürnbergi bíróság ítéleteit készpénznek kellene vennünk, akkor hinnünk kellene abban is, hogy a németek gyilkoltak le több ezer lengyel katonatisztet a katyni erdőben. A teljesen téves nürnbergi ítéletek sora rendkívül hosszú. Nem elhanyagolható szempont természetesen az sem, hogy a kizárólag a háborúban vesztes fél “háborús bűnösösei” felett ítélkező bíróság visszamenőleges hatállyal is ítélkezett olyan jogszabályok alapján, amelyek a vádlottak terhére rótt cselekmények elkövetése idején nem voltak hatályban. Ma már jól ismert tény továbbá az is, hogy a védelem munkáját minden lehető módon ellehetetlenítették, a feltételezett bűnösökből pedig számos esetben fenyegetéssel, zsarolással, sőt fizikai erőszakkal csikarták ki a „beismerő” vallomásokat.
Perge Ottó - The Jerusalem Post nyomán