Olekszandr Turcsinov ügyvivő ukrán államfő hétfő reggelig adott haladékot a közigazgatási és egyéb épületeket megszállva tartó kelet-ukrajnai oroszpárti aktivistáknak fegyvereik letételére. Turcsinov vasárnap este, az ukrán tévében elhangzott bejelentése szerint "átfogó terrorizmus ellenes hadműveletet" terveznek a hadsereg bevetésével a keleti országrészben, ahol szerinte Oroszország szítja a zavargásokat, és "háborút folytat Ukrajna ellen".

Az orosz külügyminisztérium erre reagált. Közleményében a Nyugatra hárította a felelősséget egy ukrán belháború megakadályozásáért, mondván, hogy a Nyugatnak "vissza kellene fognia" szövetségeseit az ukrán kormányban.

Moszkva a jegyzékben felszólította Kijevet, hogy "fejezze be a háborút a saját népe ellen". "Követeljük a Majdan embereitől, akik megdöntötték a legitim ukrán elnök hatalmát, hogy azonnal hagyják abba a háborút saját népük ellen, és teljesítsék a február 21-i megállapodásban vállalt kötelezettségeiket". "Felháborító Turcsinov bűnös parancsa, hogy a hadsereggel fojtsák el a tiltakozásokat" - hangsúlyozta a dokumentum.

Oroszország azt akarja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa sürgősen üljön össze a válság miatt - jelentette be a televízióban vasárnap este az orosz külügyminisztérium szóvivője.

"Az orosz fél sürgősen a BT elé, majd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet elé viszi a délkelet-ukrajnai válsághelyzetet" - mondta Alekszandr Lukasevics. "Most a Nyugattól függ, hogy el lehet-e kerülni a polgárháborút Ukrajnában" - tette hozzá.

Turcsinov a nemzethez intézett televíziós beszédében vasárnap este bejelentette, hogy "átfogó terrorizmus ellenes hadműveletet" terveznek a hadsereg bevetésével a keleti országrészben, ahol szerinte Oroszország szítja a zavargásokat, és "háborút folytat Ukrajna ellen".

Nem hagyjuk, hogy Oroszország ismét a krími forgatókönyv szerint járjon el - jelentette ki. Az ideiglenes elnök azt ígérte, hogy nem fogják felelősségre vonni azokat, akik hétfő reggelig leteszik a fegyvert, és korábban nem lőttek rá a biztonsági erőkre.

Ashton a "fegyveres egyének és szeparatista csoportok" akcióinak hulláma miatt fejezte ki aggodalmát, egyúttal megerősítette, hogy az EU erőteljesen elkötelezett "Ukrajna területi egysége és szuverenitása" mellett. Felszólította Oroszországot, hogy vonja vissza csapatait az ukrán határ közeléből, és hagyjon fel minden olyan tevékenységgel, amely az ország destabilizációjára irányul.

Az EU külügyi főképviselője a kijevi kormányt is "bátorítja", hogy járuljon hozzá a feszültség enyhítéséhez, biztosítsa a május 25-i elnökválasztás tisztaságát és szabadságát annak érdekében, hogy az állampolgárok kinyilváníthassák akaratukat.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter április 15-én Pekingbe utazik, hogy előkészítse Vlagyimir Putyin elnök ez évre tervezett kínai látogatását, s hogy vendéglátóival megvitassa az ukrajnai helyzetet - jelentette be vasárnap az orosz külügyminisztérium.

A közlemény szerint az orosz diplomácia vezetője megbeszélést folytat Vang Ji külügyminiszterrel és Hszi Csin-ping államfővel. A látogatás egyik legfőbb célja Putyin elnök idei kínai látogatásának előkészítése, de külön figyelmet szentelnek majd az Ukrajnában kialakult helyzetnek is - olvasható a közleményben.

Anders Fogh Rasmussen a dán Politiken című napilap vasárnapi számának nyilatkozott. Hangoztatta, hogy Moszkva propagandaháborút folytat, amire a hidegháború óta nem volt példa. Mint mondta, a NATO és a Nyugat elleni orosz propaganda egy olyan füstfüggöny, amellyel Oroszország törvénytelen cselekedeteit igyekszik elleplezni. Hozzátette, nem igaz az a moszkvai állítás, amely szerint a szövetség beavatkozik az ukrán belügyekbe azzal, hogy Kijevet NATO-tagságára ösztökélné.

Rasmussen felrótta Moszkvának, hogy katonákat állomásoztat az Ukrajnával közös határán, és "törvénytelen népszavazást tartott a Krímben". Oroszország a NATO főtitkára szerint válaszút előtt áll: vagy véget vet annak, hogy másokat hibáztasson saját tetteiért, kivonja katonáit, tartja magát nemzetközi kötelezettségeihez, és megkezdi a bizalom helyreállítást, vagy pedig még szélesebb körű nemzetközi elszigetelődés vár rá.

Arszen Avakov Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) egyik embere életét vesztette, további öt pedig megsebesült, ez utóbbiak között van az SZBU terroristaellenes központjának vezetője. A miniszter szerint a szeparatisták között ugyanakkor "meghatározatlan számú" halott van. A belügyminiszteri közlésben nem szerepel, hogy melyik kelet-ukrajnai városban haltak meg és sebesültek meg az emberek.

A politikus azt írta, hogy az akciót az SZBU irányítja, és a különböző erőszakszervezetek különböző egységei vesznek részt benne - tette hozzá. Avakov hangsúlyozta, hogy "nagyon kemény" választ adnak arra, hogy a tiltakozók megszállták a rendőrségi épületet.

Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint a bejelentést követően a város utcáin autógumikból, homokzsákokból és falapokból álló barikádokat kezdtek emelni az elfoglalt rendőrségi épületnél.

Laura Lucas Magnuson, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője elmondta: Barack Obama amerikai elnök kormányzatát "nagyon aggasztják" a kelet-ukrajnai városokban zajló események, amelyek megítélésük szerint a Krím orosz bekebelezése (értsd: demokratikus úton való hazatérése Oroszországhoz - a szerk.) előtti történésekre emlékeztetnek. Mint fogalmazott, a térségben "oroszbarát szakadárok - érzékelhetően Oroszország támogatásával - erőszakra és szabotázsra buzdítanak, és az ukrán állam destabilizálásán dolgoznak".

Az önrendelkezésről sajátos véleményt kialakító szóvivő "a stabilitást veszélyeztető erőfeszítések abbahagyására" szólította fel Putyint, és "óva intett" attól is, hogy Moszkva újabb katonai beavatkozást hajtson végre. A Biden-látogatásról szóló közleményből kiderül, hogy annak középpontjában a nemzetközi közösség Ukrajna támogatására szolgáló erőfeszítései állnak. Az alelnök az ukrán vezetéssel és civil szervezetek vezetőivel is találkozik. Joe Biden lesz a legmagasabb rangú amerikai tisztviselő, aki a válság kirobbanása óta ellátogat az országba. John Kerry külügyminiszter március elején járt Ukrajnában.

Az amerikai külügyminisztérium megerősítette, hogy Kerry szombaton ismét beszélt orosz kollégájával, Szergej Lavrovval telefonon. Arra figyelmeztette őt, hogy "újabb következményei" lesznek, ha Oroszország nem vonja vissza csapatait az ukrán határ közeléből. A nyilatkozó külügyi illetékes mindazonáltal nem részletezte, hogy Kerry milyen további szankciókkal fenyegette meg Moszkvát.

Az orosz külügyminisztérium már órákkal korábban beszámolt a telefonbeszélgetésről. A moszkvai közlemény szerint Lavrov is figyelmeztette Kerryt, mégpedig arra: ha a kijevi vezetés erőt alkalmazna Délkelet-Ukrajnában, az meghiúsítaná az ukrán válsággal kapcsolatos együttműködés jövőjét, beleértve a Genfben tervezett négyoldalú találkozót is. Lavrov úgy értékelte, hogy az ukrán vezetés "képtelennek bizonyul felelősen kezébe venni az ország sorsát".

Szombaton Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár maximális visszafogottságra és a rendezés érdekében történő párbeszédre szólította fel az ukrajnai válság minden szereplőjét. A világszervezet vezetője hangsúlyozta, hogy senki érdekeit nem szolgálják a további zavargások. Éppen ezért arra szólította fel az érintett feleket, tegyenek meg mindent a feszültség csökkentése, a törvények tiszteletben tartása érdekében. A főtitkár egyben kiemelte, hogy a feleknek sürgősen építő jellegű párbeszédet kell kezdeniük a feszültség csillapítására, a véleménykülönbségek feloldására. Hozzátette, hogy az ENSZ kész teljes mértékben támogatni a válság békés megoldását.

(MTI nyomán)

Szombati frissítések:

Az országrész Ukrajnáról való leválását követelő oroszbarát tüntetők már napokkal korábban megszállták a közigazgatás épületét a kelet-ukrajnai Donyeckben, Luhanszkban és Harkivban.

"Terepruhás fegyveresek elfoglalták a szlovjanszki rendőrkapitányságot. A válasz nagyon kemény lesz, mert van különbség tüntetők és terroristák között" - írta a miniszter, de többet nem közölt ezzel kapcsolatban.

Egy helyi rendőrségi szóvivő elmondta, hogy a fegyvereseknek egyelőre semmilyen követelésük nincs, és nem közöltek semmit arról, hogy kicsodák.

A 100 ezer lakosú Szlovjanszk a donyecki területen található, 150 kilométerre az orosz határtól.

Kijev péntekig adott határidőt arra a donyecki és a luhanszki épületfoglalóknak, hogy hagyják az intézmények területét, de ennek nem tettek eleget, és egyelőre az ukrán rendőrség sem lépett akcióba velük szemben. A harkivi közintézményt közben már visszafoglalták a hatóságok. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök pénteken Donyeckbe látogatott, hogy kísérletet tegyen a válság megoldására, de közvetlenül nem tudott tárgyalni a tüntetőkkel.

Avakov Facebook-bejegyzésében azt írta még: "..akik párbeszédre törekszenek, azokkal beszélünk,és megpróbálunk megoldást találni. Viszont akik fegyvert fognak, felgyújtanak épületeket, emberekre - rendőrökre - lőnek, álarcban botokkal terrorizálják őket, azokkal szemben a megfelelő módon lépünk fel."

Az állambiztonsági szolgálatnak otthont adó épületet is elfoglalták szombaton a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban azok az ismeretlen fegyveresek, akik korábban a város rendőrkapitányságát is megszállták.

A helyi rendőrség jelentése szerint az oroszbarát épületfoglalók legalább 400 kézi- és 20 automata fegyvert kaparintottak meg a rendőrségtől, mielőtt megszállták volna a második épületet is. Az AFP több forrásra hivatkozva tudni véli, hogy a szlovjanszki akciók végrehajtói a szomszédos nagyvárosból, Donyeckből érkeztek.

Az országrész Ukrajnáról való leválását követelő oroszbarát tüntetők már napokkal korábban megszállták a közigazgatás épületét a kelet-ukrajnai Donyeckben, Luhanszkban és Harkivban. A harkivi közintézményt azóta visszafoglalták a hatóságok.

Oroszország azonnal hagyjon fel "provokatív akcióival", amelyeket ügynökei révén hajt végre Kelet-Ukrajnában - sürgette szombaton Andrij Descsica ügyvezető ukrán külügyminiszter, aki telefonon beszélt erről orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.

A beszélgetésről az ukrán külügyminisztérium közleményben adott hírt, miután ezen a napon Szlovjanszkban oroszbarát fegyveresek a rendvédelmi és állambiztonsági szervek két épületét is elfoglalták.

Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség azonban a telefonos konzultációról csak annyit közölt, hogy a felek megtárgyalták a Genfben április 17-re tervezett négyoldalú - az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország külügyminiszterének, valamint az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a részvételével rendezendő - tanácskozást az Ukrajnában és az országgal kapcsolatban kialakult helyzetről.

Furkósbotokkal felfegyverzett oroszbarát tüntetőknek szombat délután sikerült behatolniuk a helyi rendőrkapitányság épületébe a kelet-ukrajnai Donyeckben.

A mintegy kétszáz tüntető nem ütközött ellenállásba. Egyes helyszíni tudósítások szerint az épület védelmére odaküldött néhány tucat rohamrendőr maga is felvette az oroszbarát tüntetők karszalagjait.

Olekszandr Turcsinov ügyvivő ukrán államfő szombat estére összehívta a nemzetbiztonsági és védelmi tanácsot, miután belügyi jelentések szerint fegyveres harcok robbantak ki a kelet-ukrajnai Donyeck megye több városában.

Turcsinov közép-európai idő szerint este nyolc órára hívta össze a testületet. Arszen Avakov belügyminiszter azt közölte, hogy a Donyeck megyében lévő Kramatorszkban ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak a helyi adminisztráció épületére, az azt védő rendőrök viszonozták a tüzet. Az ugyancsak ebben a megyében lévő Krasznij Limanban szintén ismeretlen fegyveresek vették tűz alá a helyi rendőrséget. A támadók állítólag AK100-as gépkarabélyt használtak, amely csak az orosz hadseregben van rendszeresítve.

A belügyminiszter Facebook-bejegyzésében azt írta: az ukrán hatóságok ezeket az eseményeket külső - Oroszország által végrehajtott - agressziónak tekintik. A miniszter szerint e lövöldözéseknek egyelőre nincsenek halálos áldozataik.

(MTI nyomán)

Kapcsolódó:

- Megint kezdik: Ukrajna nem fizet az orosz gázért

- Ukrajna államadóssága még finanszírozható, de az IMF már készíti a hitelt

- Ennyit a revízióról: Martonyi 6 milliárd köbméter gázzal áll ki Ukrajna területi egysége mellett

- Gaudi az Európa Tanácsban: "Önöknek fogalmuk sincs az önrendelkezésről: a Krím az oroszoké, Kárpátalja a magyaroké!"