A hidegháború évtizedeiben Oroszország képviselte az emberi civilizáció értékeit alapjaiban tagadó kommunizmus eszméit, míg a nyugati világ tűnt a szabadság letéteményesének. Napjainkra azonban mintha fordult volna a kocka. Az Orosz Föderáció Kulturális Minisztériuma április elején közzétett egy dokumentumot az Állam Kulturális Alapjai címmel. Az állásfoglalást olvasva világosan megérthetjük, hogy miért tekintenek egyre inkább tisztelettel Oroszországra az európai radikális nemzeti partok képviselői.
 |
A dokumentum leszögezi, hogy az orosz kulturális politikának arra az alapelvre kell épülnie, mely szerint „Oroszország nem Európa”. A liberalizmus nyugati kultuszát el kell utasítani, mivel a „multikulturalizmus” és a „tolerancia” veszedelmes az orosz társadalom érdekeire nézve – szögezi le a dokumentum, kiemelve egyúttal, hogy az orosz állam nem fog támogatást nyújtani semmiféle olyan kulturális kezdeményezés számára, melynek alapelvei összeegyeztethetetlenek a hagyományos értékekkel.
„Oroszország egy egyedülálló, másoktól különböző civilizáció, amelyet nem lehet sem a Nyugattal, sem a Kelettel azonosítani. Oroszország nem Európa. Ezt a tényt az ország és népének egész története bizonyítja” – olvasható az állásfoglalásban.
A dokumentumban a továbbiakban szó esik arról, hogy a „kreatív szabadságra és a nemzeti identitásra” hivatkozva sem lehetséges olyan magatartásformákat támogatni, melyek ellentétben állnak a „hagyományos orosz értékekkel”. „Mindez nem jelenti a szólás szabadságának és az emberi jogoknak a korlátozását, azonban jelenti az állami támogatás megvonását azoktól a személyektől és közösségektől, melyeknek magatartási és kulturális normái ellentétben állnak a tradícióval” – hangsúlyozza az orosz kulturális minisztérium állásfoglalása, mely arra is rámutat, hogy az idegen értékek „mentális romlást” okoznak. A dokumentum szerzői szerint pedig a következmények „megmutatkoznak a bűnözés erősödésében, a növekvő alkohol- és drogfogyasztásban, valamint az öngyilkosok, az elhagyott gyermekek számának szaporodásában, és a halandóság emelkedésében”.
A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a modern művészetek képviselői – akiknek munkássága a hagyományos érték tagadásában merül ki – nem juthatnak állami forrásokhoz. „Az államnak meg kell akadályozni, hogy (a modern, romboló művészeteknek) a közvéleményre negatív hatást gyakoroljanak” – olvasható a jelentésben, melynek szerzői elhatárolódnak a Nyugat liberalizmusától, hangsúlyozva, hogy az nem képviseli a fejlődés kívánatos útját.
Perge Ottó - Infox.ru nyomán
