Az orosz törvényhozás előtt fekvő jogszabálytervezet szerint, aki nem közli az orosz hatóságokkal, hogy az orosz mellett másik állampolgársága is van, 200 ezer rubel (5800 dollár) büntetésre vagy számíthat, vagy pedig 400 óra közhasznú munkát kell végeznie.

A törvény beterjesztői kezdeményezésüket azzal indokolják, hogy a Nyugat és Oroszország közötti feszültség fokozódása idején létfontosságú nemzeti érdek megelőzni a Moszkva elleni esetleges kémkedést és más felforgató akciókat.

Természetesen az úgynevezett jogvédők máris akcióba léptek. Egyik fő érvük, hogy a készülő jogszabály több ezer olyan személyt is érinthet, akiknek semmiféle szándékuk nincsen bármelyik hazájuknak is kárt okozni, vagy egyáltalán a politikába beleszólni. „Mindez semmi más, mint állami beavatkozás az állampolgárok személyes ügyeibe, vagyis elnyomó jellegű intézkedés” – vélekedik például Svetlana Gannushkina, az Emlékezet elnevezésű emberjogi csoport egyik vezetője.

A törvény megalkotásának ötlete állítólag magától Vlagyimir Putyintól származik, aki még márciusban – az ukrajnai válság kiéleződése idején – irányította erre a roppant kényes kérdésre a figyelmet. „Jogunk van arra, és szükségünk is van rá, hogy tudjuk, kik élnek Oroszországban (a kettős állampolgárok közül), és mit is csinálnak nálunk” – jelentette ki annak idején Putyin.

Az államfő fellépése nyomán Andrej Lugovoj, a nacionalista LDPR képviselője látott hozzá a jogszabály megalkotásához. (Az LDPR Vlagyimir Zsirinovszkíj pártja, amely a múltban az Orosz Liberális Demokrata Párt nevet viselte, azonban a 2012 decemberi kongresszus óta ezt az elnevezést, ebben a formájában nem használják.) Lugovoj korábban a titkosszolgálatok kötelékében ténykedett. Nyugaton fölmerült a neve az egykori KGB-ügynök, a Putyinnal szembeforduló Alexander Litvinyenkó 2006-ban, Londonban történt meggyilkolásával kapcsolatban. London 2007-ben követelte Lugovoj kiadatását Nagy-Britannia számára. Moszkva azonban elutasította a kérést (az orosz alkotmány nem teszi lehetővé orosz állampolgárok kiadását más állam részére), Lugovoj pedig hevesen tagadja az ellene brit részről felhozott vádakat.

A törvényt a parlament mindkét házának hat héten belül el kell fogadnia, majd az államfőnek is jóvá kell hagynia.

A tervezet szerint csak az Oroszországban élő kettős állampolgároknak kellene a hatóságokat tájékoztatniuk helyzetükről. Ami – az úgynevezett jogvédők szerint – „diszkriminatív” intézkedés, mivel akik nem Oroszországban élnek, azoknak nem kell bejelenteniük semmit.

A törvényt beterjesztő Lugovoj nem csinál titkot abból, hogy a jogszabály célja az országban megbúvó „ötödik hadoszlop” meggyengítése – ami kiváltképpen létfontosságú most, miután a Nyugat térdre akarja kényszeríteni Oroszországot. „Oroszország ellenségei töretlenül keresik a gyenge pontokat a mi köreinkben (mármint az orosz politikai elitben)” – írta Lugovoj a saját weboldalán közzétett egyik írásában még áprilisban. A képviselő arról is értekezett, hogy a kormány ellenségei igyekeznek megzavarni az oroszok mindennapi életét, és ebben a ténykedésükben iránymutatást és támogatást is kapnak a Nyugattól. Lugovoj meg van győződve arról is, hogy a kettős állampolgárok „elárulják a nemzeti érdekeket”. Többségük a politikus véleménye szerint egyébként nem politikus, hanem üzletember.

Moszkva már korábban tett lépéseket a Nyugat által finanszírozott úgynevezett „nem kormányzati szervezetek” tevékenységi körének feltérképezése és befolyásának csökkentése érdekében is. Az orosz vezetés berkeiben az általános vélemény az, hogy azoknak a „nem kormányzati szervezeteknek” az aktivistái, akiket külföldről pénzelnek, és politikai ügyekbe is beleszólnak, „külföldi ügynököknek” tekinthetők.

Egyelőre Oroszországban sincsenek statisztikák - ne adj Isten, listák - a kettős (vagy többes) állampolgárokról. Mindamellett a finn hatóságok közlése alapján például annyi tudható, hogy 2013-ban 21 ezer személynek volt az orosz mellett finn útlevele is. A Szövetségi Migrációs Hivatal adatai szerint 2013-ban, és 2014 első hónapjaiban 73 ezer orosz polgár jutott egy másik állam útleveléhez. (De azt nem közölték, hogy mely államokról van szó.)

Az Oroszország határain kívül élő oroszok száma a világban hozzávetőleg 30 millió, melyből közel 3 millióan élnek az USA-ban és 2 millióan Németországban. Izrael hatmilliós zsidó lakosságának 17-20%-a oroszországi bevándorló, vagy azok leszármazottja. (1988 óta több mint 700 ezer zsidó alijázott orosz területről Izraelbe.) Arról azonban egyelőre szintén nem közöltek adatokat, hogy a külföldön élő oroszok közül pontosan hányan rendelkeznek kettős állampolgársággal.

A világ számos országában – így például Japánban, Indiában, Hollandiában, Kínában, Lengyelországban, Norvégiában stb. – a kettős állampolgárság megszerzése vagy kifejezetten tiltott, vagy csak bizonyos kivételes körülmények fönnállása esetén lehetséges.

A Duma előtt fekvő törvénytervezetben egyelőre csak a kettős állampolgárság tényének az orosz hatóságokkal történő közléséről van szó. Az úgynevezett jogvédők azonban most azt állítják, a kormányzat végső célja a kettős állampolgárság intézményének megszüntetése. Ami azonban, ha megtörténne, kétségkívül megnehezítené a nyugati behatolási kísérleteit Oroszországba.

Perge Ottó - The Moscow Times nyomán

Kapcsolódó: Zsirinovszkij Kárpátaljáról is népszavazást rendeztetne - a "magyar" külügy szerint ez abszurd