Kijev is megerősítette, hogy meghalt a 280 utas és a 15 fős személyzet.

A gép - egy Boeing 777-es - Amszterdamból tartott a malajziai fővárosba, Kuala Lumpurba. Az ITAR-TASSZ jelentése szerint a repülőgép 60 kilométerre az orosz határtól zuhant le.

A Reuters helyszínen tartózkodó újságírója lángoló roncsokról, és a földön szerteszét fekvő holttestekről számolt be.

A beszámolók szerint a repülőgép tizenöt kilométerrel az orosz határ előtt kezdett el zuhanni, és nem messze Grabovo település mellett csapódott a földbe, írja a CTK cseh hírügynökség a pravda.com.ua-ra hivatkozva.

A Kelet-Ukrajnában harcoló oroszbarát erők cáfolták, hogy ők lőtték volna le az utasszállítót, állításuk szerint nem rendelkeznek az ehhez szükséges eszközökkel - jelenti a Russia Today.

Oroszország közölte, hogy a kérdéses időpontban nem repült gépe a helyszín közelében, és Porosenko ukrán elnök is kijelentette: nem ők követték el a szóban forgó cselekményt, és nem is tudják, mi történt vele. Anton Gerascsenko belügyér ugyanakkor Facebook-oldalán azt írta, Buk-rakétával lőtték le a gépet.

A "Donyecki Népköztársaság" kormányfője az ukrán hadsereg provokációjáról beszél. Alekszandr Boroday az Interfaxnak azt mondta, az önvédelmi erőknek nincs olyan légvédelmi fegyverük, mely egy utasszállítót ilyen magasságból le tudna lőni.

A felkelők egyik Twitterén, a Novorossziján azt állítják, hogy a gépet nem föld-levegő rakétával lőtték le, és a támadásért az ukrán légierő a felelős. A vitában, hogy melyik oldalnak van meg a technikai háttere egy 10 kilométeres magasságban repülő utasszállító lelövéséhez, az ITAR-TASZSZ azt írta: az ukrán hadsereg éppen szerdán telepített BUK légvédelmi rakétákat a térségbe, csütörtökön pedig Harkovba is.

A BBC egyik elemzője szerint műholdfelvételekkel igazolni lehet majd, honnan lőttek ki rakétát, ha valóban az csapódott a gépbe.

A Reuters a RIA orosz hírügynökségre hivatkozva azt írja, Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon beszélt Barack Obamával a maláj gép katasztrófájával kapcsolatban.

Petro Porosenko ukrán elnök azt mondta, hogy ez már a harmadik hasonló tragédia a napokban, miután az ukrán kormány szerint az oroszok lelőttek egy An-26-os katonai csapatszállítót és egy Szu-25-ös harci gépet. „Az ukrán hadsereg nem próbál meg légi célpontokat leszedni”, mondta, és kijelentette: az ukrán fegyveres erők nem hajtottak végre semmilyen támadást légi célpont ellen, vagyis nem Ukrajna lőtte le a maláj repülőgépet. Tény ugyanakkor, hogy az elmúlt időszakban az ukrán légierőt is bevetette a kijevi vezetés a szeparatisták állásai ellen Kelet-Ukrajnában.

Az Itar-Tassz orosz hírügynökség június végén arról adott hírt, hogy a donyecki szakadárok megszerezték a Buk légvédelmi rakétarendszer egyik állomását Kelet-Ukrajnában.

A kelet-ukrajnai szakadárok egy képviselője szerint utasszállító repülőgép nem haladhatott volna át Donyeck és Luhanszk megye légterében, mivel ott már nincs megfelelő légiirányítás, s ezért az ukrán légiirányítás július 8-án meg is tiltotta a polgári légi forgalmat.

Több légitársaság, köztük a német Lufthansa bejelentette, hogy gépeik elkerülik a Kelet-Ukrajna feletti légteret, miután csütörtökön Donyeck megyében 295 emberrel a fedélzetén lezuhant a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó Boeing-777-es gépe.

A párizsi kormány felkérte a francia légitársaságokat, hogy a katasztrófa okainak tisztázásáig kerüljék el az ukrán légteret. Az amszterdami Schiphol repülőtér bejelentette, hogy valamennyi, Hollandiából a Távol-Keletre induló járata útvonalat változtat az ukrajnai helyzet miatt.

A Lufthansa légitársaság döntése például négy ázsiai járatot érint.

Az orosz Aeroflot légitársaság azt jelentette be, hogy repülőgépeik egész Ukrajna légterét el fogják kerülni.

Az Egyesült Államok segítséget nyújt annak feltárásához, hogy miért zuhant le a maláj utasszállító gép Kelet-Ukrajnában. Barack Obama ezt a Delaware állambeli Wilmingtonban mondta, és szörnyű tragédiának nevezte a repülőgép lezuhanását.

Az amerikai elnök azt is közölte: kormánya kiemelt feladatnak tekinti annak tisztázását, hogy utaztak-e amerikaiak az Amszterdamból a maláj fővárosba tartó repülőgépen. Az eddigi értesülések szerint a fedélzeten 23 amerikai volt.

Közben Oroszország engedélyt kért Ukrajnától ahhoz, hogy segíthessen a mentésben a malajziai repülőgép becsapódásának helyszínén – legalábbis ezt közölte az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma. A Reuters hírügynökség jelentése szerint a "mentési munkákban való részvételre" vonatkozik az orosz kérés - holott a szerencsétlenségnek nincsenek túlélői -, míg az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség a "katasztrófa következményeinek feszámolásában való részvételről" írt.

Az orosz Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség (SZLÜ) szerint a Malaysia Airlines Boeing 777-es gépét eltaláló "ukrán rakéta" célpontja feltehetően Vlagyimir Putyin orosz elnök repülőgépe lehetett.

Az ”első számú” repülőgép egy és ugyanazon ponton és harcvonalon keresztezte a malajziai utasszállító útvonalát. A két gép Varsó környékén, a 330. harcvonalon, 10100 méter magasságban keresztezte egymás útvonalát. Az elnöki gép moszkvai idő szerint 16:21-kor, a Boeing pedig 15:44-kor volt ott.

A forrás szerint a repülőgépek kontúrjai összességében hasonlóak, a méretük úgyszintén, a színezésük pedig kellő távolságból nézve közel azonos - írja az Oroszország Hangja.

Az Egyesült Államok szerint föld-levegő rakétával lelőtték a malajziai légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét - közölték névtelenül nyilatkozó tisztségviselők helyi idő szerint csütörtökön.

Valóban rakétával lőhették le Ukrajna felett a maláj utasszállítót - közölték amerikai tisztségviselők. Az egyikük szerint azt még nem tudják, honnan indították a rakétát, egy másik viszont azt közölte a Reuters hírügynökséggel, hogy Washington szerint nagy valószínűséggel Oroszország által támogatott ukrán szakadárok lőtték le a gépet a fedélzetén 298 emberrel.

Arra nincs bizonyíték, hogy az ukrán erők lőtték ki a rakétát, sem arra, hogy bármilyen rakétakilövő rendszer hiányozna a hadsereg arzenáljából.

Az amerikai alelnök úgy fogalmazott, a szerencsétlenség "nem baleset volt", és hozzátette, hogy a gépet "leszedték az égről". Joe Biden telefonon beszélt Petro Porosenko ukrán elnökkel, és megegyeztek abban, hogy az Egyesült Államok csapatot küld Ukrajnába, hogy segítsék a történtek felderítését.

Porosenko amerikai kollégájával, Barack Obamával is egyeztetett telefonon. A két vezető hangsúlyozta, a tragédiával kapcsolatos minden bizonyítéknak Ukrajnában kell maradnia, hogy szakértők vizsgálhassák meg őket.

Porosenko szerint a gép valószínűsíthető lelövése azt bizonyítja, hogy az ukrán válság veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra. "A tragédia újfent igazolta, hogy a terrorizmus az egész világ problémája" - áll a kijevi elnöki hivatal péntek hajnalban ismertetett közleményében.

"Az Ukrajnával szembeni külső agresszió nemcsak a mi gondunk, hanem az európai és a globális biztonságra nézve is fenyegetést jelent" - fűzte hozzá az elnök. Az ukrán vezetés azzal vádolja Oroszországot, hogy segítséget nyújt a kelet-ukrajnai szakadároknak.

Obama az éjszaka folyamán telefonbeszélgetést folytatott Mark Rutte holland kormányfővel is, akinek felajánlotta az Egyesült Államok azonnali és korlátlan segítségét a történtek kivizsgálására. Az áldozatok közül több mint 150 holland. A miniszterelnök és az elnök egyetértett abban, hogy azonnali hozzáférést kell biztosítani a helyszínhez a nemzetközi szakemberek számára.

Független nemzetközi vizsgálatot sürgetett az ügyben az ENSZ-főtitkára is. Ban Ki Mun közölte, hogy a világszervezet égisze alatt működő Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szoros figyelemmel kíséri a történteket. A főtitkár emellett együttérzését fejezte ki az áldozatok családjának és szeretteinek.

Azon utasok között, akiknek már meg tudták erősíteni állampolgárságát, 154 holland, 27 ausztrál, 23 maláj, 11 indonéz, hat brit, négy német, négy belga, három Fülöp-szigeteki és egy kanadai volt. Azonnali független vizsgálatot követelt Angela Merkel német kancellár is, aki szerint amennyiben igazolást nyer, hogy lelőtték a gépet, az a kelet-ukrajnai válság további, tragikus eszkalálódását jelentené.

Tony Abbott ausztrál kormányfő Sydneyben úgy fogalmazott, ha bebizonyosodik, hogy nem baleset történt, akkor olyan bűncselekményről van szó, amelyre nincsenek szavak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnát tette felelőssé a malajziai repülőgép katasztrófájáért, mivel az Ukrajnában járt szerencsétlenül.

A csütörtöki katasztrófa nem történt volna meg, ha Kijev nem kezd újabb katonai akciókba Ukrajna keleti részén a felkelők ellen - mondta Vlagyimir Putyin csütörtök éjjel az orosz tévében.

"Kétségtelen, hogy az a kormány felel ezért a tragédiáért, amelynek a területén történt" - mondta az orosz elnök. Hozzátette, utasította az orosz hatóságokat arra, hogy minden lehetséges módon segítsék a történtek kivizsgálását.

"Mindent megteszünk azért, hogy hiteles kép rajzolódjon ki az esetről" - mondta Putyin.

Az orosz védelmi minisztérium pénteken cáfolta, hogy az orosz légvédelemnek és légierőnek köze lehetett volna a malajziai légitársaság Boeing-777-es utasszállító repülőgépének kelet-ukrajnai katasztrófájához.

"A különféle rágalmakkal kapcsolatban, amelyek az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek az Ukrajnával határos térségekben való tevékenységével kapcsolatban megjelentek, felelősséggel kijelentjük: július 17-én az Oroszországi Föderáció légvédelmének eszközei az adott körzetben nem tevékenykedtek. Az orosz légierő gépei a Donyeck megyével határos oroszországi területeken nem hajtottak végre repüléseket" - olvasható az orosz védelmi minisztérium sajtóosztályának közleményében, amelyet az Interfax idézett.

Ezeket az értesüléseket teljes mértékben megerősítik az objektív ellenőrzési eszközök - hangsúlyozta a moszkvai sajtóosztály.

"Felhívjuk a nemzetközi közösséget, hogy végezze el a légi szerencsétlenség gondos és a lehető legteljesebben nyilvános vizsgálatát" - hangsúlyozta közleményében az orosz védelmi minisztérium.

Megtalálták a lelőtt malajziai utasszállító gép második fekete dobozát is a mentőalakulatok péntek reggel – közölte egy szemtanú a Reuters szerint. A területet ellenőrzésük alatt tartó oroszbarát szakadárok csütörtökön azt közölték, hogy egy fekete dobozt megtaláltak.

Az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálatának (GSZCSSZ) közlése szerint ukrajnai időszámítás szerint péntek reggel 7 óráig 121 ember holttestét találták meg a malajziai légitársaság Boeing-777-es utasszállító repülőgépe csütörtöki kelet-ukrajnai katasztrófájának helyszínén.

Minden kommunikációs rendszer hibátlanul működött azon a Boeing-777-esen, amely tegnap zuhant le Ukrajna felett - közölte a Malaysia Airlines. A légitársaság szerint a gépet 17 éve gyártották, de eddig semmilyen műszaki hibája nem volt.

Legutóbb múlt pénteken, július 11-én vizsgálták át a jármű műszaki állapotát, a következő ellenőrzés augusztus 27-én lett volna esedékes. A légitársaság szerint a gép - amelyet egy Rolls Royce Trent-800-as motor hajtott - 75 322 órát repült.

Néhány perccel a malajziai Boeing lezuhanása előtt Ukrajnában a Boeing közelében ukrán katonai repülőgépeket vettek észre. Ezt a Malaysia Airlines gépét kísérő spanyol diszpécser közölte Twitterében.

A diszpécser szavai szerint a katonai repülőgépek a 777-es közelében repültek el mindössze három perccel azelőtt, hogy a Boeing eltűnt volna a radarok képernyőjéről.

„Amikor a Boeing egyszerűen eltűnt a radarok képernyőjéről, a kijevi hatóságok közölték velünk, hogy a gép lezuhant. Hogyan szerezhettek erről tudomást oly hamar?” – írta mikroblogján Carlos.

A lengyel, illetve a román légtérben egy-egy AWACS felderítő gép is a levegőben volt a maláj utasszállító ukrajnai lezuhanásának idején - közölték pénteken NATO-források.

A szakértők egyelőre elemzik az AWACS-ok által összegyűjtött információkat. Az atlanti szövetség egyik tisztségviselője mindazonáltal megjegyezte, hogy a viszonylag nagy távolság miatt a felderítő gépek aligha észlelhették a katasztrófát, illetve annak körülményeit.

Egy NATO-illetékes ugyanakkor elmondta: a közelmúltban aggodalommal tapasztalták, hogy orosz részről lehetővé teszik zsoldosok, illetve nehézfegyverek bejutását Kelet-Ukrajnába, ahol így a szeparatisták egyre bonyolultabb fegyverrendszerekhez jutnak hozzá.

Az ukrán hadvezetés képviselői és a lázadók egymást vádolják a maláj gép lelövésével.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, továbbá az EU részéről José Manuel Barroso, az Európai Bizottság, valamint Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke csütörtök este nyilatkozatban adott hangot megdöbbenésének, és szorgalmazta a tragikus eset okainak, az esetleges felelősség kérdésének alapos és haladéktalan kivizsgálását.

Magyarország kész bármilyen módon segíteni a malajziai légitársaság lezuhant utasszállítójával kapcsolatos hiteles és független nemzetközi vizsgálatot - írta Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter holland kollégájának, Frans Timmermansnak címzett pénteki levelében.

A levélben - amelyet a tárca juttatott el az MTI-hez - a miniszter úgy fogalmazott: a csütörtöki tragikus balesetről szóló hírek az egész világot sokkolták.

Navracsics Tibor részvétét fejezte ki a Malaysia Airlines MH17-es járat áldozatai családjainak és barátainak. Mint írta, az érintettek remélhetően képesek lesznek erőt és bátorságot gyűjteni, hogy túljussanak ezen a borzalmas eseményen.

A tárcavezető mély együttérzéséről és támogatásáról biztosította Hollandiát "ebben a nehéz időben".

Csütörtökön az ukrajnai Donyeck megyében 298 emberrel a fedélzetén lezuhant a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó Boeing 777-es gépe, egyes jelentések szerint rakétatalálat érte.

Liow Tiong Lai malajziai közlekedési miniszter közölte: az áldozatok közül 173 holland, 44 malajziai, 27 ausztrál, 12 indonéz és 9 brit állampolgár volt. A többi utas állampolgárságának megállapítása még folyamatban van.

A német kancellár szerint független vizsgálatot kell indítani az ukrán-orosz határ térségében történt repülőgép-katasztrófa okának felderítésére, és ehhez haladéktalanul fegyverszünetet kell elrendelnie mindkét oldalnak a délkelet-ukrajnai konfliktusban.

Angela Merkel pénteki berlini sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: "nagy-nagyon sok jel" utal arra, hogy a malajziai utasszállító repülőgépet lelőtték. A tragédia vizsgálatát a "lehető leggyorsabban" el kell kezdeni, amihez elengedhetetlen a fegyvernyugvás a térségben - tette hozzá.

Az eset nem változtat azon, hogy az ukrajnai válság "politikai-diplomáciai rendezésének nincs értelmes alternatívája", ezért továbbra is párbeszédre kell törekedni Moszkvával - emelte ki a kancellár.

Arra a kérdésre, hogy a malajziai utasszállítóval történtek miatt szükséges-e az Oroszország elleni szankciók további szigorítása, azt mondta, hogy túl korai ilyesmiről beszélni, hiszen először a tényeket kell feltárni.

Ugyanakkor az biztos, hogy Oroszországnak sokkal többet kell tenni a válság békés rendezéséért - fűzte hozzá Angela Merkel, hangsúlyozva, hogy ki kell terjeszteni az EBESZ küldetését az ukrán-orosz határ megfigyelésére, beleértve a határ orosz oldalán zajló események megfigyelését és pilóta nélküli repülőgépek - drónok - alkalmazását.

A határ megfigyelése rendkívül fontos, mert az oroszbarát szakadárok igen komoly fegyverekkel rendelkeznek, és sok jel utal arra, hogy ezek a fegyverek Oroszországból származnak - hangoztatta a német kancellár.

A gázai konfliktusról szólva kiemelte, hogy Izraelnek joga van az önvédelemre, Németország pedig támogatja Egyiptom tűzszüneti kezdeményezését. A tűzszüneti megállapodás után a tartós politikai rendezéséről kell majd tárgyalásokat indítani, és ebben a kérdésben Németország továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a kétállami megoldást kell alkalmazni, vagyis Izrael és egy független palesztin állam békés együttélésére kell törekedni.

A német-amerikai viszonyt megterhelő kémbotrányokkal kapcsolatban azt mondta, hogy hosszabb időre lehet szükség a hírszerzés feladatairól és a személyes adatok titkosszolgálati kezeléséről vallott nézetek egyeztetéséhez, illetve a berlini és a washingtoni vezetés bizalmi viszonyának helyreállításához.

Ugyanakkor a kémügyek és a nézeteltérések nem halványítják el azt a tényt, hogy "az Egyesült Államok Németország legfontosabb szövetségesei közé tartozik", és a két országot "közös értékeken alapuló mély és szilárd partnerség köti össze" - mondta Angela Merkel.

Ki lőtte le a repülőgépet? - tette fel a kérdést pénteki vezércikkében a Vedomosztyi című orosz napilap. A Kommerszantnak nyilatkozó szakértők szerint Ukrajna mindenképpen felelősséget visel a malajziai repülőgép Ukrajna fölötti szerencsétlenségéért.

"A szakadárok vagy lázadó fegyveres csoportok részvételével zajló háborús cselekmények során még soha nem történt meg, hogy utasszállító repülőgépet semmisítettek volna meg. Nagy hatóerejű rakéták ritkán kerülnek a lázadók kezébe" - írta a Vedomosztyi.

A befolyásos orosz üzleti-politikai napilap ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy június 29-én a délkelet-ukrajnai oroszbarát felkelők elfoglalták az A-1402. számú laktanyát, ahol Buk légvédelmi rakéták is voltak. A Zvezda orosz rádió- és televíziós társaság honlapján idézték a szakadárok kijelentését, miszerint: "Mostantól ez a fegyver fogja védeni a Donyeck feletti légteret". Alekszandr Borodaj, az egyoldalúan kikiáltott, úgynevezett donyecki népköztársaság miniszterelnöke viszont a malajziai repülőgép szerencsétlenségét követően azonnal kijelentette a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek, hogy a felkelőknek "nincs olyan fegyverük, amely képes lelőni egy 10 kilométeres magasságban közlekedő utasszállító repülőt". Azt mondta, hogy ilyen föld-levegő rakétakomplexumokkal a Donyeck megyében terrorellenes műveletet végrehajtó ukrán hadsereg rendelkezik.

A Vedomosztyi arra is emlékeztetett, hogy a szakadárok hétfőn Luhanszk megye fölött lelőtték az ukrán hadsereg egy An-26-os ukrán szállító gépét, amely 6500 méter magasan szállt. A múlt héten pedig további négy ukrán repülőgép lelövéséről számoltak be a szeparatisták.

A Kommerszant című orosz napilapnak a légi katasztrófák kivizsgálását végző moszkvai székhelyű államközi légügyi bizottságnál (MAK) azt mondták, hogy a malajziai gépet ért szerencsétlenség okainak megállapításához nem elegendő a pilóták és a légiirányítók beszélgetését, valamint a repülési adatokat rögzítő, úgynevezett fekete dobozok vizsgálata. A szakértőknek a repülőgép roncsait is meg kell vizsgálniuk, ugyanakkor minthogy sem Oroszország, sem pedig más államok nem ismerték el az egyoldalúan kikiáltott "donyecki népköztársaságot", hivatalosan nem tudnak ott dolgozni a szakértőik, ezért a nemzetközi polgári repülési szervezet égisze alatt kell létrehozni vizsgálóbizottságot és felderíteni az okokat.

A Kommerszantnak nyilatkozó orosz légügyi illetékes szerint függetlenül attól, hogy mi történt, Ukrajna viseli a felelősséget a 295 ember halálát okozó tragédiáért, mert le kellett volna zárnia légterét a harci cselekmények érintette délkelet-ukrajnai terület felett. Igaz, 7800 méter alatt megtiltották a légtér használatát. Az ukrán légiközlekedési hatóságnál megerősítették, hogy 7,5 ezer méter alatt nem engedélyezték a polgári repülőgépeknek a légtérhasználatot a térségben.

Új fejezet kezdődhet a polgári légi közlekedés történetében, mostantól várhatóan konfliktusos régiókban nem lehet majd repülni, ez ma nem tiltott - mondta Feledi György szakértő, utasszállító-pilóta pénteken az MTI-nek.

A pilóta azt követően nyilatkozott, hogy csütörtökön a Malaysia Airlines Boeing 777-200-asa Donyecktől keletre az ukrán-orosz határ közelében 33 ezer láb (10 ezer méter) magasságban repült, majd lezuhant, egyes hírek szerint rakétatalálat érte. A gép 283 utasa és 15 fős hajózó személyzete életét vesztette.

Feledi György elmondta, Irak fölött nem volt a polgári gépeket érintő légtérzár, fentről nézték, ahogy a háború a földön zajlott. Jelezte: a földről egy 400 csomóval (950 kilométer/óra) repülő gépet precíz, drága eszközökkel is nehéz lelőni.

A helyzet azonban most valószínűleg változni fog, újra kell gondolni a szabályozás alkalmazását. Hozzátette: hiányolja azon légtérzár alkalmazását, amelyet földi konfliktus esetén használnak, és teljes légtérzárral jár a polgári légi közlekedésben.

Megjegyezte még, hogy egy légitársaságnak "zsebbe vágó", ha valahova nem repülhet, vagy nem használhatja a leggazdaságosabb útvonalat, de a biztonság az elsődleges.

Álláspontja szerint a fél év alatt két katasztrófa által is érintett Malaysia Airlines hónapokon belül akár csődbe is mehet. Az utasok egy tragédia után még nem fordulnak el teljesen egy légitársaságtól, de kettő után már nagyon szkeptikusak lesznek. Akkor is - teszi hozzá -, ha utóbbi, a 17-es járat lelövése "totális és fatális" véletlen volt, de két Boeing 777-es elvesztése és ezzel több száz utas halála már nagymértékű bizalomvesztéssel jár. Arra azonban nem számít, hogy 2001. szeptember 11-hez hasonlóan a nemzetközi utasforgalom jelentősen megcsappanna.

Amit pilótaként a hasonló esetekben tenni lehet, az az, hogy elkerülik a konfliktussal terhelt övezetek légterét, és ezeket betervezik a repülési útitervbe, és a szükségesnél több kerozint tankoltatnak a gépekbe. "A pilóták tehetetlenek a lomha légi busszal egy rakétával szemben, és hogy ez a nyugati civilizáció hátsó kertjében megtörténhet, nagy aggodalomra ad okot" - mondta.

Áder János köztársasági elnök táviratban fejezte ki részvétét a holland és a malajziai uralkodónak, miután csütörtökön Ukrajnában lezuhant a malajziai légitársaság utasszállítója.

A táviratok szövegét a Köztársasági Elnöki Hivatal juttatta el pénteken az MTI-hez.

A Vilmos Sándor holland királynak címzett táviratban Áder János azt írta: mélységes megdöbbenéssel és szomorúsággal értesült a malajziai légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járatának lezuhanásáról, amely sok ártatlan civil életét követelte.

Az államfő részvétét fejezte ki az uralkodónak és Hollandia népének, egyúttal együttérzéséről és szolidaritásáról biztosította az áldozatok családját.

Áder János hangsúlyozta: Magyarország kész bármilyen lehetséges módon segíteni a tragédia hiteles és független nemzetközi vizsgálatát.

Az Ibni al-Marhum Tuanku Abdul Halim államfőnek, Malajzia legfőbb uralkodójának küldött táviratban a köztársasági elnök szintén részvétét fejezte ki a királynak és Malajzia népének, az áldozatok családjának.

Csütörtökön az ukrajnai Donyeck megyében 298 emberrel a fedélzetén lezuhant a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó Boeing 777-es gépe, egyes jelentések szerint rakétatalálat érte.

Liow Tiong Lai malajziai közlekedési miniszter közlése szerint az áldozatok közül 173 holland, 44 malajziai, 27 ausztrál, 12 indonéz és 9 brit állampolgár volt. A többi utas állampolgárságának megállapítása még folyamatban van.

A kelet-ukrajnai szakadárok vezetője azt állítja, hogy nincs náluk a csütörtökön lezuhant maláj gép egyik adatrögzítő doboza sem, holott korábban egy katonai parancsnokuk éppen az ellenkezőjét állította.

Alekszandr Borodaj, az egyoldalúan kikiáltott, úgynevezett donyecki népköztársaság miniszterelnöke közölte pénteken, hogy a szakadárok egyetlen fekete dobozt sem találtak a tragédia helyszínén. "Reméljük, hogy a szakértők megtalálják őket, és összeáll a kép arról, hogy mi történt" - mondta Borodaj.

Néhány órával Borodaj tájékoztatása előtt azonban Ihor Sztrelkov, az oroszbarát szakadárok parancsnokának egyik névtelenül nyilatkozó helyettese azt mondta, hogy a Boeing-777-es 12 adatrögzítő berendezéséből nyolcat megtaláltak a tragédia helyszínén. Hozzátette: Sztrelkov még mindig mérlegeli, hogy engedélyezze-e egy nemzetközi vizsgálóbizottság tagjainak bejutását a tragédia - széles területet felölelő - helyszínére.

Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója ugyancsak azt mondta pénteken az ukrán hírszerzési szolgálatoktól származó értesülésekre hivatkozva, hogy a szakadárok a tragédia helyszínén megtalálták az utasszállító fekete dobozait és a nap folyamán átadják őket az egyik határátkelőhelyen, Luhanszk megyében, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) összekötőinek.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanakkor leszögezte, hogy a kijevi állításokkal ellentétben Oroszországnak nem áll szándékában átvenni a fekete dobozokat. Mint mondta a Rosszija 24 tévécsatornának nyilatkozva: az adatrögzítő berendezések elemzése a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) dolga, és Oroszország nem kívánja megsérteni az ilyen helyzetekre vonatkozó nemzetközi szabályokat.

"Azt akarjuk, hogy nemzetközi szakértők menjenek mihamarabb a katasztrófa helyszínére, hogy elvigyék onnan a fekete dobozokat" - mondta Lavrov. Közben Kosztyantin Batovszkij, a Donyeck megyei kormányzó tanácsadója közölte, hogy ukrán mentőcsoportok két fekete dobozt találtak a tragédia helyszínén. Nem tudta megmondani, hogy jelen pillanatban hol vannak ezek a berendezések, Kijevben pedig egyelőre nem reagáltak rá.

Lengyelország vezetői határozottan elítélték pénteken a malajziai utasszállító repülőgép kelet-ukrajnai lelövését, nyilatkozataikban a térségben jelenleg fennálló status quo megváltoztatását, s a szerencsétlenség nemzetközi vizsgálatát szorgalmazva.

Donald Tusk miniszterelnök állásfoglalása szerint a legvalószínűbbnek tűnő feltevés, hogy terrorcselekmény történt, akkor is, ha utólag kiderülne: a maláj repülőt tévedésből lőtték le. Nincs felmentés arra, hogy a szakadárok által elfoglalt terület felett lőnek le egy gépet - fejtette ki Tusk, hangsúlyozva, hogy nemcsak a tett elkövetőit, de támogatóikat is el kell ítélni.

A várható politikai következményeket leszámítva, közvetlen biztonsági veszély jelenleg nem fenyegeti Lengyelországot - fejtette ki a miniszterelnök. Azt is közölte: az eddig rendelkezésre álló adatok szerint nem volt lengyel utas a gépen.

A Malaysia Airlines gépének lelövésével kapcsolatban Bronislaw Komorowski elnök is állást foglalt. Petro Porosenko ukrán elnökhöz címzett levelében kifejtette, hogy Ukrajnának joga van erőszakhoz folyamodni saját területi egységének védelmében.

Korábban a lengyel külügyminisztérium úgy nyilatkozott: "Lengyelország határozottan elítéli az Ukrajna területe feletti gép lelövését." A hivatalos nyilatkozat afelett is felháborodását fejezi ki, hogy a civil cél ellen fejlett légvédelmi tüzérségi fegyvert használtak, s az ügyben nemzetközi vizsgálatot szorgalmaz.

Egy külön sajtókonferencián Radoslaw Sikorski külügyminiszter azt hangsúlyozta: a tragédia okainak és az elkövetők kilétének felderítése prioritás kell legyen. Arra van szükség, hogy az ukrán hatóságok elláthassák (ezzel kapcsolatos) jogköreiket saját területükön - tette hozzá.

A Gazeta Wyborcza napilap szerint Sikorski idézett álláspontját az éppen Lengyelországban tárgyaló Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter is támogatta. LOT repülőtársaság közleménye szerint a lengyel járatok régóta kerülik a Kelet-Ukrajna légterét.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szerint légtérzárat háborús térségekben katonai műveletek idején rendelnek el, ekkor minden repülési magasságon tiltják a gépek közlekedését.

Az MTI azután kereste meg a Nemzeti Közlekedési Hatóságot, hogy csütörtökön a Malaysia Airlines Boeing 777-200-asa Donyecktől keletre az ukrán-orosz határ közelében 33 ezer láb (10 ezer méter) magasságban repült, majd lezuhant, egyes hírek szerint rakétatalálat érte. A gép 283 utasa és 15 fős hajózó személyzete életét vesztette. Az ukrán hatóságok a tragédiát követően a dnyipropetrovszki repülésinformációs régiót lezárták, de több légitársaság Ukrajna teljes légterét elkerüli.

Az NKH tájékoztatása szerint nemzetközi szervezet - például a NATO - vagy hadviselő fél saját döntése alapján az ellenőrzése alá tartozó légteret lezárhatja, és erről a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően értesíti az érintett szervezeteket, így a térségben navigációs szolgáltatás nyújtó szakszolgálatot is. Ezt követően az egyes államok, vagy légiforgalmi szolgáltatók felelőssége a légtér lezárásának végrehajtása, és a légijárművek ennek megfelelő irányítása, tájékoztatása. A lezárt légtér nagysága a katonai művelet kiterjedésétől függ.

Katonai műveletek esetén teljes légtérzárat szoktak bevezetni, (így tett az Egyesült Államok is a délszláv háborúban), de zárás térben és időben lehet részleges, valamint a repülések célja szerint is lehet megkülönböztetéseket tenni. Egyes esetekben a polgári forgalmat nem, de az államit tiltják, erről az elvégzendő műveletek alapján hoznak döntést.

A maláj repülőgép által használt útvonalon az ukrán hatóságok korábban 32 ezer lábig tiltották meg a közlekedést a polgári légijárműveknek, de a gép 33 ezer lábon repült.

Az ENSZ sürgősséggel összehívott Biztonsági Tanácsa egyhangú döntéssel alapos vizsgálatot és felelősségre vonást követel a csütörtökön lezuhant gép ügyében. Közölték: minden résztvevő félnek biztosítania kell a vizsgálatot végzők számára a helyszín megközelítését.

Teljes, alapos és független nemzetközi vizsgálatot szorgalmazott pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa az egy nappal korábban Kelet-Ukrajnában lezuhant malajziai utasszállító ügyében tartott rendkívüli ülésen.

A BT egyhangúan elfogadott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy minden résztvevő félnek biztosítania kell a vizsgálatot végző tisztségviselők számára a 298 halálos áldozatot követelő katasztrófa helyszínének megközelítését.

A világszervezet egyik legfőbb szerve a felelősségre vonás fontosságát is kiemelte a dokumentumban.

Az ukrán hatóságok és a helyi oroszbarát szakadárok egymást vádolják a gép lelövésével, de az amerikai hírszerzés előzetes értékelése szerint a kelet-ukrajnai szakadárok által kilőtt rakéta találta el a lezuhant maláj utasszállítót.

Az iraki és afganisztáni háborúk során többször rendeltek el légtérzárat, ezek jellemzően a teljes légteret érintették. Magyarországhoz legközelebb utoljára a délszláv háborúban volt erre példa. Az általános gyakorlat az, hogy a lezárt légtérben a katonai műveletet végző, vagy koordináló szervezet átveszi az összes légiforgalmi szolgáltatást is, és a légtérzár idejére ők látják el ezeket a feladatokat - közölte az NKH.

Helikopterrel megérkeztek az EBESZ megfigyelői a csütörtökön Kelet-Ukrajnában lelőtt maláj utasszállító gép roncsaihoz. Azt mondják, nem nyomozni jöttek, hanem a helyszínt és a holttestek kezelését biztosítani.

Megérkeztek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői és szakértői Kelet-Ukrajnába, arra a helyszínre, ahol lezuhant a maláj utasszállító gép csütörtökön. "Mintegy harmincan érkeztek a helyszínre helikopterrel" - mondta el az EBESZ egyik szóvivője. Egyben közölte: az EBESZ, Oroszország és Ukrajna diplomatáiból álló "kontaktcsoport" már összeült, s egy videokonferencia keretében a kelet-ukrajnai szakadár vezetőkkel is tárgyalt.

Az AFP francia hírügynökség tudósítója szerint az EBESZ szakértőket rövid egyeztetés után odaengedte a szétszóródott roncsokhoz a szakadárok egy csoportja. "Nem vagyunk nyomozók. Azért jöttünk, hogy biztosítsuk a helyszínt és az áldozatok holttestének a lehető leghumánusabb módon történő kezelését" - mondta el Alexander Hug, az EBESZ-csoport egyik tagja a szakadároknak a beszámolók szerint.

A donyecki térséget ellenőrző oroszbarát szakadárok pénteken kijelentették, hogy üdvözlik az ukrán és nemzetközi szakértőket a helyszínen. Egyben cáfolták, hogy akadályoznák a kereső és mentőalakulatok munkáját.

A holland külügyminisztérium pénteken hivatalosan tájékoztatta a külképviseleteket a malajziai utasszállító gép katasztrófájában életét vesztő 283 utas állampolgárságáról. A holland hatóságok információi szerint nem volt magyar utas a szerencsétlenül járt repülő fedélzetén - közölte Nagy Anna, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője az MTI-vel.

Csütörtökön az ukrajnai Donyeck megyében 298 emberrel a fedélzetén lezuhant a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó Boeing 777-es gépe, egyes jelentések szerint rakétatalálat érte.

Nagy Anna elmondta: a tragédia valamennyi utas áldozatát azonosították. E szerint 192 holland, 29 malajziai, 27 ausztrál, 12 indonéz, tíz brit, négy német, négy belga, három Fülöp-szigeteki, egy új-zélandi és egy kanadai-román kettős állampolgár vesztette életét.

A légiszerencsétlenség miatt Áder János köztársasági elnök táviratban fejezte ki részvétét Vilmos Sándor holland és Ibni al-Marhum Tuanku Abdul Halim malajziai uralkodónak. Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter holland kollégájának, Frans Timmermansnak küldött levélben nyilvánított részvétet, egyúttal jelezve, Magyarország kész bármilyen módon segíteni a malajziai légitársaság lezuhant utasszállítójával kapcsolatos hiteles és független nemzetközi vizsgálatot.

Rakétatámadás esetén a maláj utasszállító pilótái semmilyen eszközzel nem észlelhették a rájuk irányított, illetve a feléjük tartó légvédelmi rakétát, mivel ezek a repülőgépek nincsenek felszerelve elektronikus önvédelmi rendszerekkel - mondta Trautmann Balázs, a Magyar Honvéd című magazin szerkesztője pénteken az MTI-nek. Kiemelte, hogy a repülőgép pusztulását a feltételezések szerint okozó Buk légvédelmi rendszert csak szakképzett személyzet tudja kezelni.

A szakember a Malaysia Airlines Boeing 777-200-asának csütörtöki katasztrófájával kapcsolatban elmondta, az utasszállító pilótái a repülőgépből való korlátozott kilátás miatt szabad szemmel biztosan nem láthatták a feléjük tartó, rendkívül nagy sebességgel és valószínűleg a gép alól érkező légvédelmi rakétát, illetve azt sem észlelhették, hogy valamilyen földi légvédelmi radar befogta a gépüket és rakétát irányított rájuk.

Az elektronikai önvédelmi rendszereket a katonai gépek használják, ilyen eszközök nincsenek a polgári légiközlekedés repülőgépein - tette hozzá.

Trautmann Balázs szerint a repülési tervnek megfelelően repülő pilóták nem számítottak arra, hogy támadás érheti a gépüket. Ezt támasztja alá a sajtóban megjelent információ is, miszerint a gép nem adott le vészjelzést és más problémát sem jelzett, ezért elméletileg egy teljesen jól működő utasszállító repülőgép tűnt el az utazómagasságról egyik pillanatról a másikra - mondta.

Utalt arra, a repülőgép érvényes repülési engedélyek alapján lépett be az ukrán légtérbe, és az eddig nyilvánosságra kerül információk szerint folyamatos volt a kommunikációja a légtérirányítással, amely így tudta, hol, milyen magasságban és irányban repül a gép. Ezután lépett be a kelet-ukrajnai légtérbe, ahol a katasztrófa történt.

Az MTI kérdésére Trautmann Balázs elmondta, az eddigi adatok szerint az utasszállító engedélyezett magasságban, egy ismert légifolyosóban repült és teljesen jogosan tartózkodott abban a légtérben, ahol később lezuhant. A korábban elrendelt légtérzárat ugyanis 9700 méteres magasságban határozta meg a légiforgalmi irányítási szervezet, a repülőgép azonban több mint 10 ezer méteres magasságban repült Kelet-Ukrajna felett.

A malajziai utasszállító pusztulását a feltételezések szerint okozó Buk föld-levegő légvédelmi rendszerrel kapcsolatban a Magyar Honvéd szerkesztője kifejtette: az 1980-as években rendszerbe állított, közepes hatótávolságú rakétakomplexum kezeléséhez és a sikeres célleküzdéshez mindenképpen szükséges az eszközt jól ismerő szakképzett személyzet. A komplexumhoz a rakétaindító járművek mellett egy mobil parancsnoki tűzvezető pont, valamint egy nagyobb hatótávolságú felderítő lokátor tartozik, azonban létezik olyan rakétaindító jármű, ami önmagában is képes a rakétaindításra; ekkor viszont korlátozottabb képességekkel rendelkezik.

Ha egy ilyen komplexumot használtak, akkor annak van nagyobb valószínűsége, hogy a szóban forgó rakétarendszert Ukrajna vagy Oroszország haderejében szolgált, vagy szolgáló emberek kezelhették. Nulláról kiképezni kormányellenes erőket, akik korábban sosem találkoztak ilyen rendszerrel, az nem túl valószínű - vélekedett a szakember.

A fegyver felépítéséről szólva Trautmann Balázs elmondta, a több fokozatú légvédelmi rakétát úgy tervezték meg, hogy az a céltól bizonyos távolságra élesítse a rakéta orrán lévő speciális robbanófejet, ami a robbanáskor fémszilánkokat szór szét, és az így szétterülő repeszfelhőbe repül bele a célként azonosított repülőgép.

A maláj utasszállító tragédiája hirtelen következhetett be, a fedélzeti rendszereket valószínűleg tönkretették a fémszilánkok, a gép pedig azonnal repülésre alkalmatlan állapotba kerülhetett - tette hozzá.

A Magyar Honvédség nem rendelkezik ilyen típusú rakétakomplexummal, a győri Arrabona Légvédelmi Rakétaezred a Buk elődjének tekintett Kub-rendszert használja.

Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) "fabrikálta" azt a hangfelvételt, amely állítólag azt bizonyítja, hogy a délkelet-ukrajnai felkelők lőtték le a maláj utasszállítót - mondta Oleh Carjov ukrán szakadár politikus pénteken a Rosszija 24 állami hírtelevízióban.

A hírtévé adásában lejátszották annak a hangfelvételnek egy részletét, amely az SZBU honlapjára előző este került fel. A felvételt tartalmazó video feliratozása szerint a szakadár fegyveresek egy parancsnoka az orosz katonai hírszerzés igazgatójának jelentett. Azt állította, egy kozák egységük lelőtt egy polgári repülőgépet.

Oleh Carjovot a "luhanszki és donyecki népköztársaságokból" alakított Novorosszija parlamenti elnökeként mutatták be. A szakadár politikus szerint Kijevnek jól jött a malajziai repülőgép lelövése, ugyanis az ukrán vezetés nem akar a békéről tárgyalni a Donyec-medencei felkelőkkel.

Jurij Szerhejev, Ukrajna ENSZ-nagykövete magyar idő szerint késő délután ismertette a világszervezet Biztonsági Tanácsában az utasszállító tragédiájáról Kijev rendelkezésére álló bizonyítékokat, köztük a szóban forgó hangfelvételt is.

A Rosszija 24 időközben közölte, hogy orosz bloggerek - egy megfelelő programmal leellenőrizve a felvételt - kiderítették, hogy az a malajziai repülőgép katasztrófáját megelőző napon, szerdán este készült.

Ezen a YouTube-ra feltett, szöveges magyarázattal ellátott és fotókkal illusztrált, több részletből álló felvételen először helyi (donyecki) idő szerint 16 óra 40 perckor a Besz álnevű (Bezler) nevű parancsnok arról számolt be az orosz katonai hírszerzés (GRU) ezredesének, hogy a Minyora nevű csoport épp most lőtt le egy gépet, amely Jenakijevónál zuhant le. "A pilóták hol vannak?" - hangzott a kérdés, mire a válasz: "elmentek megkeresni és lefényképezni a repülőgépet, ami füstöl". "Mikor történt?" - kérdezte az állítólagos orosz ezredes, majd Besz azt mondta, hogy "Olyan harminc perce".

Az ukrán biztonsági szolgálat által közzétett hangfelvétel következő részletében egy Őrnagy és egy Görög fedőnevet használó fegyveres között zajlott a beszélgetés. Előbbi jelentett Görögnek. "Szóval, a csernuhinszkiek lelőttek egy repülőgépet" - kezdte, majd részletesebben elmondta, hogy a csernuhinszki ellenőrző pontról a kozákok lelőttek egy gépet. Arról is beszámolt, hogy a repülőgép a levegőben szétszóródott a petropavlovszki bányák közelében. "Megtaláltuk az első kétszázast (a 200 egy katonai kód, a holttest megnevezésére szolgál). Polgári."

A következő beszélgetésrészletben az Őrnagy bosszúsan közli, hogy polgári gép volt, amit a kozákok lelőttek. Görög kérdésére, hogy sok ember van-e ott, a jelentéstevő illetlen szóval közölte, hogy a roncsok egyenesen az udvarokba zuhantak. "Milyen gép(ről van szó)?" - kérdezte a Görög. "Még nem tisztáztam, a fő részénél még nem voltam, csak azt látom most, ahová az első testek zuhantak. Ülések, alkatrészek, emberek" - így a válasz. Kérdésre azt is közölte, hogy fegyvereket nem találtak. "Csupa civil dolog. Gyógyszerek, törölközők, vécépapírok. Meglelték ugyanakkor a kanadai Thompson Egyetem indonéz diákjának útlevelét" - mondja.

Egy másik beszélgetés egy Kozicin nevű orosz tiszt és egy meg nem nevezett orosz fegyveres között zajlott, amely során a harcos jelentette, hogy "a Sznyezsnoje és Torez között lelőtt gépről kiderült, hogy polgári volt. Grabovo környékén zuhant le. Tengernyi holttest, nők, gyerekek. Most nézik a kozákok mindezt". Így folytatta: "A tévében azt mondják, hogy tulajdonképpen AN-26-os ukrán szállító gép, de azt mondják, az van ráírva, hogy Malajzia Légitársaság. Az meg mit keresett ukrán területen?"

A Kozicinnak nevezett kozák feljebbvaló erre szenvtelenül válaszolt: "Szóval kémeket szállítottak. A ....nak kell röpködni, háború van."

Az orosz internetes híroldalakon mindeközben továbbra is tartja magát az a feltételezés, hogy az ukrán hadsereg Putyin elnöki gépét akarta volna valójában lelőni, de a maláj utasszállítót találták el. Egy név nélkül nyilatkozó informátor az Interfax orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy a malajziai utasszállító és a Dél-Amerikából hazatérő orosz elnök gépe Varsó térségében csütörtökön keresztezte egymás útját.

Felszállás előtt a Facebookon viccelődött egy holland férfi, aki állítólag a lelőtt maláj gép egyik utasa volt. Nem sejthette, hogy később meg is valósul, amiről a posztjában írt.

Cor Pan, a Malaysia Airlines lelőtt repülőgépének egyik holland utasa az amszterdami felszállás előtt egy fotót posztolt a járatról, a kép alá pedig azt írta, "ha eltűnik, így néz ki" - jelentette a Huffington Post.

A korábban az óceán felett eltűnt másik maláj repülőre utalt és nem sejthette, hogy később ezt a gépet is katasztrófa éri Ukrajna felett.

A férfi Facebook-oldalát elárasztották a barátok üzenetei, mások pedig újabb oldalakat nyitottak Cor Pan emlékére - az eredeti poszt futótűzként terjedt a neten, péntek délelőttre már 20 ezren osztották meg, sőt, több amerikai és holland lap is beszámolt róla.

A férfiról egyébként nem sok minden derül ki a valódinak tűnő Facebook-profiljából, saját vállalkozásából élt és az észak-hollandiai Volendamban lakott.

A csütörtöki indulás előtt egy másik üzenetet is posztolt az amszerdami Schiphol repülőtérről, amiben azt írta, "vigyázz, hová lépsz", ekkor még többen is kellemes nyaralást kívántak neki.

A Malaysia Airlines gépe Donyeck mellett zuhant le, az orosz határ mellett, az ukrán szakadárok által ellenőrzött területen. Több forrás szerint is egy föld-levegő rakétával lőtték le, de egyelőre nem tudni, ki követhette el a támadást, a szakadárok és Kijev egymást vádolják.

Az utasszállítón a legutolsó adatok szerint 173 holland állampolgár ült, közülük 105-en egy ausztráliai AIDS-konferenciára utaztak.

 (Kuruc.info - MTI - Origó - Index - RT - BBC - Oroszország Hangja - HVG nyomán)