A kancellár Berlinben a török kormányfővel, Ahmet Davutogluval folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón arra a kérdésre, van-e ok nyugtalanságra az "iszlamofóbia" miatt Németországban, ahol 3 millió török származású, illetve 4 milliós muzulmán vallású közösség él, azt mondta, hogy egyetért Christian Wulff volt államfő megállapításával, miszerint az iszlám Németország részévé vált.

Németországban "szívesen látnak" mindenkit, aki elfogadja a törvényeket és nyelvtudást szerez, és a kormány mindent megtesz a bevándorlók integrációjának sikeréért, vallástól és a származástól függetlenül. "Én minden német kancellárja vagyok, és ebbe beletartozik mindenki, aki tartósan itt él" - mondta Merkel.

Angela Merkel azt mondta, hogy a török kormány fontos szövetséges a terrorizmus elleni harcban, és rendkívüli jelentőségű a több mint egymillió szíriai menekült ellátásáért végzett humanitárius munkája.

A török kormányfő a párizsi vérengzésekről szólva óvott attól, hogy a terrorizmust bárki is összekapcsolja valamely vallással vagy nemzettel. Rámutatott, hogy a törökök sem beszéltek "keresztény, vagy európai terrorizmusról" Anders Behring Breivik 77 halálos áldozattal járó norvégiai vérengzése, vagy éppen a többségében török származású személyek ellen az NSU német "neonáci" terrorszervezet által elkövetett sorozatgyilkosság esetében.

Hozzátette, hogy Európában nemcsak a szélsőséges iszlamisták terrorcselekményeit, hanem a muzulmánok elleni erőszakot is el kell ítélni. Ankara számára nagyon fontos, hogy a német kormány elhatárolódjon a mecsetek elleni támadásoktól és az "iszlamofóbiától" - hangsúlyozta a török kormányfő.

Úgy vélte, hogy Törökország uniós csatlakozása olyan "sikertörténet" lehet, amely kifogja a szelet a szélsőségesek vitorlájából, és kérte a német kormány támogatását az uniós tagság megszerzéséhez.

Ezzel kapcsolatban Angela Merkel jelezte, hogy nem változott a véleménye, támogatja ugyan az uniós csatlakozási tárgyalások folytatását, különösen a jogállamiságról szóló fejezet megnyitását, de továbbra is kétségei vannak az ország teljes jogú tagságával kapcsolatban.

Ahmet Davutoglu - aki tavaly szeptember óta vezeti a török kormányt, és az előző kabinetben külügyminiszterként szolgált - hivatalos bemutatkozó látogatáson tartózkodik Berlinben. A kancellárral folytatott megbeszélésen megállapodtak abban, hogy bevezetik a német-török kormánykonzultáció intézményét. A két kormány 2016-tól rendszeresen, évente tart majd együttes ülést, az első konzultációt Ankarában rendezik meg.

(MTI nyomán)