A szavazóhelyiségek helyi idő szerint reggel nyolckor nyitottak és 17 órakor zárnak majd. Húsz párt és 165 független jelölt vesz részt a megmérettetésen.

A választás legjelentősebb tényezői a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), továbbá a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP), a szélsőjobboldaliként emlegetett Nacionalista Cselekvés Pártja (MHP). E mellé a három párt mellé jöhet fel az egyre népszerűbb kurdbarát tömörülés, az ellenzéki Népi Demokratikus Párt (HDP), de csak abban az esetben, ha sikerül átlépnie a parlamentbe jutáshoz szükséges 10 százalékos küszöböt.

Amennyiben a kurdok bejutnak a törvényhozásba, még az abszolút többségnek is búcsút inthet az elnök

A 2011-es parlamenti választásokon még a voksok 49,8 százalékát megszerző, az iszlamista gyökerű AKP népszerűségvesztéséhez a gazdaság gyengülésén túl számos tényező járult hozzá. Az utóbbi időszak a párt vezetőit érintő korrupciós botrányoktól volt hangos, amelyek kirobbantása Recep Tayyip Erdogan államfő szerint egykori szövetségese, az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen iszlám hitszónok műve, mégpedig azzal a céllal, hogy megdöntse a kormány hatalmát. A társadalom egy részében ezenkívül a kormánypárt egyre gyakoribb tekintélyelvű megnyilvánulásai - köztük a rendőrök hatáskörének kiszélesítését célzó lépések vagy az internet feletti ellenőrzés szigorítása - keltenek rossz érzést. További ellenérzést vált ki az a törekvés, hogy az alkotmányt módosítva, az államfő jelenlegi jogkörét jelentősen kiszélesítve, elnöki végrehajtói rendszert vezessenek be.

A törökök elégedetlensége 2013 nyarán robbant, amikor az isztambuli Gezi park tervezett átépítése elleni megmozdulások a kormány elleni tömegtüntetésekbe csaptak át. A heteken át tartó demonstrációk első ízben tömörítették egységes frontba a török baloldali csoportosulásokat, a kurdokat, a nacionalistákat, a feministákat és a homoszexuálisokat. Közöttük ma sok olyan akad, aki hajlandó az egyre népszerűbb kurdbarát tömörülésre, az ellenzéki Népi Demokratikus Pártra (HDP) szavazni.

A közvélemény-kutatások szerint az ország délkeleti részén élő 12 milliós kurd közösség mellett a török társadalom hátrányos helyzetű csoportjait is megszólító HDP jelenleg a negyedik legtámogatottabb párt, és akár a voksok 12,6 százalékát is megszerezheti.

Ha ez bekövetkezik, akkor az AKP-nak nem lesz meg az elnöki rendszer önálló bevezetéséhez szükséges kétharmados fölénye, és történetében először elveszítheti eddigi abszolút többségét is.

Amennyiben a HDP nem költözhet be az 550 fős törvényhozásba, akkor viszont a török választási rendszer értelmében majdnem az összes megszerzett mandátumát az AKP kapja majd meg, amivel a kormánypártnak háromötödös többsége lehet, s ez elegendő lehet arra, hogy a végrehajtó elnöki hatalom megteremtése érdekében módosítsa az alkotmányt.

A CNN Türk televíziós csatorna a voksok mintegy 70 százalékos feldolgozottsága után azt jelentette, hogy a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a korábbi hírekkel ellentétben a szavazatok 43,6 százalékával nyerte meg a vasárnap tartott törökországi parlamenti választásokat, és bejutott a parlamentbe a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) is.

Azt még nem lehet tudni, hogy mire lesz elég Erdogánék relatív sikere.

A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 41- 43 százalékkal győzött a mai törökországi parlamenti választásokon. A 2002 óta hatalmon lévő szervezet ezzel valószínűleg kevesebb, mint 270 mandátumot szerzett a Nagy Nemzetgyűlésben, ami azt jelenti, hogy nem lesz meg egyedül a többségük az 550 fős törvényhozásban.

A török parlamentbe ugyanis bejutott a szélsőbaloldali, kurdbarát Népi Demokratikus Párt is. Így a második helyen végző balközép Köztársasági Néppárttal (CHP) és a szélsőjobboldali Nemzeti Cselekvés Pártjával (MHP) együtt négy szervezet alkotja majd a török parlamentet.

A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy az AKP, a Szürke Farkasok nevű szervezet – amely a hetvenes, nyolcvanas években vállalta a nyílt konfrontációt a szélsőbaloldali mozgalmakkal, ugyanakkor politikai gyilkosságokat is követett el – politikai szárnyaként funkcionáló MHP-t igyekszik megnyerni. Ám ha sikerül is tető alá hozni a koalíciót, akkor sem valószínű, hogy Erdogánnak így lehetősége lesz keresztülvinni az elnöki szerep alkotmányos megerősítését.

(MTI - HVG nyomán)

Kapcsolódó: Erdogan kimondta: a The New York Times a zsidó tőke érdekeit képviseli