A görög kormányfő szerint nem úgy kell érteni a népszavazás eredményeit, hogy a görög nép az eurózónából való kilépésre voksolt. Az európai vezetők, befektetők és elemzők véleménye szerint viszont a "nem"-ek győzelme ehhez fog vezetni.

A görög kormányfő ennek ellenére úgy látja, hogy a szavazók nem arra adtak mandátumot neki, hogy szembe menjen Európával, hanem arra, hogy egy fenntartható megoldást érjenek el.

Németország és Franciaország keddre rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívását kezdeményezte a görög válság megvitatása céljából.

Görögország jobbközép ellenzéki vezetője, Antonisz Szamarasz, aki az "igen" mellett kampányolt bejelentette, hogy lemond.

Az ING Bank vezető elemzője szerint, ha az Európai Központi Bank nem bővíti a likviditási támogatást, akkor Görögországban lassan, de biztosan el fog fogyni az euró, így még a nyugdíjakat és a közalkalmazottakat sem tudják majd fizetni.

Az euró gyengülhet a dollárral szemben, ezt jelzik a határidős árfolyamok. A brit részvényindex 2 százalék körüli eséssel nyithat.

A görög választási bizottság honlapján található adatok szerint a szavazatok 69,14 százalékának feldolgozottsága után a nemmel szavazók aránya 61,48 százalékot tett ki, míg az igennel voksolók aránya 38,52 százalék volt.

Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter vasárnap esti sajtótájékoztatóján azt mondta, a "nemek" győzelme a referendumon a demokratikus Európa megerősítése. Hozzátette, hogy ezzel a bátor lépéssel, ezzel az eszközzel az "együttműködés" jobbját fogják nyújtani a nemzetközi hitelezők felé.

Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter szerint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök "felégette az utolsó hidakat" Európa és Görögország között, amelyeken át elmozdulhattak volna a megegyezés felé.

Francois Hollande francia elnök és Alekszisz Ciprasz vasárnap telefonon egyeztettek. Az ERT görög állami televízió szerint a két vezető azokról az eszközökről beszélt, amelyeket a nemzetközi hitelezők és Görögország között, június 25-én megszakadt tárgyalások folytatásához kellene bevetni.

A szavazatok 56 százalékos feldolgozottságánál 61,3 százalék volt a nem-szavazatok aránya, míg 38,7 százalék támogatta a referendumon feltett kérdést, vagyis mondott igent a hitelezők által javasolt intézkedésekre.

A fiatalabb szavazók körében még nagyobb az elutasítása a nemzetközi hitelezők javaslatcsomagjának. 67 százalékuk nemmel szavazott a Guardian egyik bejegyzése szerint. Érthető, világít rá a brit újság, a fiatalok körében 50 százalékot is meghaladja a munkanélküliségi ráta.

Érdekesség, hogy az idősek - a nyugdíjuk és megtakarításaik védelme miatt - inkább az igenre szavaztak, és csak 37 százalékuk voksolt nemmel.

"Nem lehet nem érteni, hogy itt az eurózóna elhagyása felé tett első lépésről van szó" - idézte Alekszej Lihacsov orosz gazdasági miniszterhelyettest a TASZSZ. Igaz, hozzátette, korai lenne azt mondani, hogy Görögország végig is megy majd ezen az úton.

A görög választási bizottság honlapján található adatok szerint a szavazatok 39,37 százalékának feldolgozása után a nemmel szavazók aránya 61,06 százalékot tett ki, míg az igennel voksolók aránya pedig 38,94 százalék volt.

A részvételi arány több mint 55 százalék volt, jóval meghaladta a népszavazás érvényességéhez szükséges 40 százalékot.

Nikosz Kociasz görög külügyminiszter vasárnap Izraelbe érkezett háromnapos látogatására. Este Eugene Kandellel, Izrael nemzeti gazdasági tanácsának elnökével vacsorázik, hétfőn pedig Benjámin Netanjahu kormányfővel, majd palesztin tisztviselőkkel találkozik.

A látogatást ugyanakkor már több mint egy hónapja megtervezték - izraeli tájékoztatás szerint. A referendumot június 27-én írta ki a görög miniszterelnök, amit a parlament egy nappal később jóváhagyott.

A görög belügyminiszter bejelentette, hogy a korai eredmények szerint a nemek győztek 61 százalékkal. Az összes választókörzetben alulmaradtak az igenek.

A GPO, a Metron Analysis és az MRB közvélemény-kutató intézetek által közzétett három felmérésből kiderül, az eredmények nagyon szorosak, de jelenleg úgy tűnik, a "nemmel" szavazók tábora vezet három százalékponttal. Exit poll felméréseket nem tettek közzé.

Az Alpha görög magántelevízió úgy becsülte, a szavazók 49,5-50,5 százaléka szavazhatott nemmel, míg 45,5-50,5 százaléka igennel.

Az első hivatalos eredményeket két órával az urnazárást követően, közép-európai idő szerint nyolc óra körül teszi közzé a görög belügyminisztérium.

Bár hivatalosan a népszavazás a Görögországot hitelező három nemzetközi szervezet (Nemzetközi Valutaalap, Európai Bizottság, Európai Központi Bank) által bő egy hete készített intézkedéscsomagról szól - vagyis hogy azt elfogadják-e a görög emberek vagy sem -, mégis a népszavazásnak valójában ennél nagyobb a tétje.

Ha a "nem"-ek kerülnek többségbe, akkor az európai vezetők szerint Görögország az euróra mond nemet. Az európai intézmények a mai népszavazásig lélegeztetőgépen tartották az országot, megvárták, mi lesz a népszavazás eredménye. A görög bankok nehéz helyzetben vannak, hírek szerint már csak egy napig tudnak európai segítség nélkül fizetőképesek maradni. Ha a "nem"-ek győznek, akkor könnyen lehet, hogy a nemzetközi hitelezők megvonják, leállítják a segítséget. Ez esetben az országnak valószínűleg ki kell lépnie az eurózónából - egyszerűen azért, mert az államnak, bankoknak, vállalatoknak felmerülnek kiadásaik, azonban fogytán vannak euróból, az Európai Központi Bank pedig több eurót már nem ad az országnak, ezért egy másik valutát kell teremtenie Görögországnak. Több forgatókönyv is létezik, az egyik valószínű szcenárió szerint az eurót feladja az ország és egy másik valutát vezet be - vagy a kettőt párhuzamosan alkalmazza.
Az eurózónából való kilépés nincs szabályozva, egyes értelmezések szerint csak úgy lehet kilépni az eurózónából, hogy az EU-ból is kilép az adott ország.

Ha az "igen"-ek nyernek, akkor egyrészt a Ciprasz-kormány - az ígéretét betartva - lemond, új kormány alakul Görögországban. Másrészt, a nemzetközi hitelezők által kért intézkedések megvalósítására nagyobb esély mutatkozik. Ekkor vélhetően mindaddig, amíg az új kormány fel nem áll, biztosan folytatódik Görögország megsegítése.

Helyi sajtóorgánumok a görög belügyi tárcára hivatkozva jelentették, hogy a referendum elérte az érvényességi küszöböt.

Görögországban a népszavazások érvényességéhez a szavazásra jogosultak legalább negyven százalékának kell leadnia a voksát.

A mintegy 9,8 millió választásra jogosult közép-európai idő szerint reggel hat és este hat óra között járulhat a szavazóurnákhoz. Az első eredmények este nyolc óra körül várhatóak.

A szavazás reggel, helyi idő szerint hét órakor kezdődött. A mintegy 9,8 millió választásra jogosult személy este hat óráig járulhat a szavazóurnákhoz. A referendum érvényességéhez legalább 40 százalékuknak voksolnia kell.

Az elmúlt napokban számos európai politikus megismételte, hogy a görögök valójában az euróövezeti tagságukról szavaznak. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter viszont kilátásba helyezte, hogy lemond, ha a szavazók támogatják a hitelezők követeléseit.

Ciprasz pénteken egy kormánypárti nagygyűlésen úgy nyilatkozott, hogy "a görögök eltökélték, hogy saját kezükbe veszik sorsukat". "Bármi történjék is hétfőn, ez most a demokrácia ünnepe" - mondta a baloldali kormányfő, aki azt kérte a vasárnapi népszavazás résztvevőitől, hogy küldjék "a méltóság és a demokrácia" üzenetét Európának "nem" szavazatukkal. Úgy fogalmazott, hogy a görögöknek "büszke nemet" kell mondaniuk az ultimátumokra és azoknak, akik "terrorizálják" őket.

A legutóbb, pénteken közzétett közvélemény-kutatási eredmény szerint a megkérdezettek 44,8 százaléka szavazott volna igennel, és 43,4 százalékuk nemmel, ha aznap lett volna a szavazás. A határozatlanok aránya 11,8 százalék. A felmérésben részt vevők 74 százaléka azt mondta: szeretné, ha Görögország bent maradna az eurózónában, 15 százalék pedig azt, hogy nem, mert nemzeti valutát akar. Ebben a tekintetben a bizonytalanok aránya 11 százalék.

(MTI - HVG nyomán)