Kompromisszumos javaslat született a különtárgyalásokon a görög "mentőcsomagról" hétfőn hajnalban, jelenleg ezt tárgyalja át az európai állam- és kormányfők plénuma - jelentette be Donald Tusk Európai Tanács-elnök szóvivője.
Kompromisszumos javaslat született a harmadik görög mentőcsomagról hétfő hajnalban a görög, a német, a francia és az európai uniós vezetők között az eurózóna állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozója különtárgyalásain, és a javaslatot reggel megvitatja az állam-, illetve kormányfők plénuma - jelentette be a csúcstalálkozó elnökének, Donald Tusknak a szóvivője. Preben Aamann szóvivő hajnali Twitter-bejegyzése alapján a plénumnak negyed ötkor össze kellett ülnie.
Előtte, éjszaka Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök és Tusk tartott több különtalálkozót. A The Guardian című brit lap arról számolt be vasárnap este: a csúcson a görög kormányfőt azzal szembesítették, hogy két lehetőség közül választhat. A gyors reformok végrehajtásával gyakorlatilag uniós gyámság alá helyezi országát, vagy kilép az eurózónából, és szembenéz a pénzügyi rendszer összeomlásával.
A kiszivárgott dokumentum szerint Görögországnak 50 milliárd euró értékű állami vagyonnal kell garantálnia a vállalásait, köztük a "jelentősen felgyorsított privatizációt". Sikertelen "reformok" esetén ezeket el kellene adni. A Guardian kommentára szerint ez komolyan csökkenti az ország szuverenitását.
Frissítés: Egy nyitott kérdés maradt - az IMF-et nem lehet kihagyni a buliból
Már csak egy nyitott kérdés maradt a görög adósságválság megoldását célzó brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón, nevezetesen az 50 milliárd euró értékűre tervezett privatizációs különalap ügye - közölte Miro Cerar szlovén miniszterelnök.
A politikus hétfő reggel nyilatkozott az újságíróknak, amikor távozott az előző délután kezdett megbeszélésről. Cerar azért nem tudott tovább maradni Brüsszelben, mert a Szlovéniába látogató Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt kell fogadnia. A görög ügyben holland hivatali partnerét kérte meg arra, hogy az ő nevében is adja le szavazatát.
A tanácskozásról távozóban Cerar reményének adott hangot, hogy az utolsó, még nyitott kérdésre is hamarosan megoldást találnak.
A privatizációs különalap fölött a hitelezők elképzelése szerint Görögország már nem rendelkezhetne szabadon, mert az éppenséggel biztosítékul szolgálna a hitelezők számára. Az alapkezelő intézmény székhelye - Donald Tusk európai tanácsi elnök javaslata értelmében - Luxembourgban lenne.
Hajnalban még egy másik nyitott kérdés is akadályozta a Görögország további eladósítására irányuló megállapodást: az, hogy az euróövezeti hitelezők szerint az amerikai dominanciájú Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) is részt kell vennie a harmadik görög hitelprogramban. Ezt a görögök eddig ellenezték, Cerar közlése alapján azonban arra lehet következtetni, hogy ez a probléma valamiképpen megoldódott.
2. frissítés: Megszületett a megállapodás
Hétfő reggel megszületett a megállapodás az előző délután megkezdődött brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón a görög adósságválság megoldására - közölte hétfőn kora délelőtt Twitter-bejegyzésében Charles Michel belga kormányfő.
Ezt az információt néhány perccel később Joseph Muscat máltai kormányfő is megerősítette, szintén Twitter-bejegyzésben.
Nem sokkal ezután hivatalosan bejelentették, hogy az uniós vezetők perceken belül sajtótájékoztatót tartanak.
(MTI - HVG nyomán)