Már nem az első helyen szerepelnek a betolakodókkal kapcsolatos hírek a görög sajtóban, hétfő reggel az idomeni táborból érkező információkat az ankarai merénylet és a Görögország hitelezőivel folytatott tárgyalások is megelőzték. A csoda ideje elmúlt az országban rekedt "menekültekkel" kapcsolatban, a jelenség a mindennapok részévé kezd válni – erről beszélt a 180 percben Fokasz Nikosz szociológus.

Az ELTE egyetemi tanára hozzátette, a macedón határnál, görög területen fekvő idomeni "menekült"táborral kapcsolatosan már eposzi jelzőként használják, hogy ami ott történik, az rémálom. Azt is megjegyzik azonban, hogy az Idomeninél letáborozott embereket minden görög próbálkozás ellenére sem sikerül meggyőzni arról, hogy biztonságosabb menekülttáborokba menjenek át.

Fokasz Nikosz szerint a macedón-görög határ lezárása után teljesen új helyzet állt elő, és Görögország tranzitállamból olyan hellyé vált, ahol tartósan megrekedhetnek a "menekültek". A görögök abban reménykedtek, hogy csökken a beáramlás Törökország felől, ám ez, ha pár napig voltak is biztató jelek, nem teljesült be. Most is több ezren érkeznek, a hivatalos számok szerint 44 ezer új európai tartózkodik az országban, ebből nagyjából 12 ezer körül stagnál a számuk Idomeniben.

A határnál várakozó "menekültek" valószínű, annyira reménytelennek ítélik a helyzetüket. és annyi mindent feltettek már az eddigi útjukba, oly mértékben fektették a bizalmukat az őket Kis-Ázsiától kísérő embercsempészekbe, hogy senki másnak nem nagyon mernek hinni. Valószínű, a márciusi európai csúcstalálkozóban reménykednek, hogy annak számukra is pozitív végkifejlete lehet – mondta a szociológus.

Fokasz Nikosz arról is beszélt, hogy görög részről Kosz szigetének polgármestere már egy éve, 2015 áprilisában jelezte, hogy az EU határőrizeti szerveinek koordinációjáért felelős Frontex megerősítésére, illetve az EU fokozott részvételére lenne szükség a migránskérdés kezelésében. Látszik, hogy mindenki a probléma után szalad, nyilvánvalóan Görögország is, de nincs egyedül, az EU valamennyi országa részes ebben – mondta.

Az egyetemi tanár elmondta még, a több évre ígért 400 millió eurós külföldi segítségből 80 millió év végéig megérkezett a "menekülthelyzet" költségeire, miközben Görögország a legszerényebb becslések szerint is már 500-600 milliót költött a probléma kezelésére.

(Kossuth Rádió nyomán)