Az egyiptomi Sinai-félszigeten keresztül beduin embercsempészek segítségével Izrael területére illegálisan beszivárgó afrikai megélhetési migránsok felügyeletére a zsidó állam átmeneti fogva tartó tábort működtet a Negev-sivatagban, illetve két régebbi sivatagi börtönben. Az egyiptomi-izraeli határhoz közeli tábor neve Holot (מתקן חולות), ami magyarul azt jelenti, hogy homok, vagy homokos talaj. A nevéhez híven a sivatagi homokon nappal plusz negyven fok fölötti is lehet a meleg, éjjel pedig a nulla fok alá is lesüllyed a hőmérséklet. A Holot tábort 2013 decemberében nyitották meg az afrikai kontinensről érkező, elsősorban szudáni, eritreai és szomáliai illegális migránsok átmeneti tartózkodási helyéül.

Az izraeli börtönhatóság által működtetett fogva tartó tábor a két régebbi sivatagi börtön, a Keci'ot és a Száháronim közelében van. A tábor nyílt, mert elméletileg a Holotban fogvatartott illegális migránsok reggel hat óra és este 22 óra között elhagyhatják. Az elképzelések szerint a Holotban létesített táborban a jövőben egyszerre akár kilencezer afrikai migránst is elhelyezhetnek.

Az izraeli emberjogi szervezetek követelésére 2013 óta többször is megváltoztatták a Holot fogva tartó tábor működésének a szabályait, a fogva tartás idejét. Korábban három évig is fogva lehetett tartani a migránsokat, ám a legújabb, a 2014 decemberében az izraeli parlament által megszavazott törvénymódosítás értelmében az Izrael területére illegálisan beszivárgó menedékkérőket előbb három hónapra bezárják a már említett Száháronim nevű sivatagi börtönbe, majd onnan további húsz hónapra átviszik őket a közeli Holot nevű nyílt táborba. Azokat pedig, akik már korábban beszivárogtak Izrael területére, a nagyvárosi központokba, az úgynevezett nyílt tartózkodási központban, tehát Holotban kell hatósági felügyelet alá helyezni.

A törvény értelmében az Izrael területére korábban beszivárgott, a határ körzetében el nem fogott és ezért például Tel-Aviv déli kerületeiben gettószerű tanyákon élő, s a lakosságot rémületben tartó migránsokat az ügyük elbírálásáig vissza lehet vinni a Holot nevű nyílt táborba. A migránsok ezen státuszukban élelmezésben, orvosi ellátásban és havi 500 sekel (1 USA dollár = 3 sekel) zsebpénzben részesülnek.

Árjé Der'i izraeli belügyminiszter a kormány tegnapi ülésén beszámolt a kabinet tagjainak arról, hogy a Sínai-félsziget felől 2006-ban kezdődött az afrikai illegális migránsok beszivárgása Izraelbe, s 2007-ben már ötezer szudáni, eritreai és szomáliai érkezett a zsidó állam területére, majd fölütötték a tanyájukat a nagyobb városokban. Csakhogy a 2016-os esztendőben eddig mindössze 18 afrikai érkezett illegálisan Izraelbe. Árjé Der'i belügyminiszter felvázolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a zsidó állam az elmúlt esztendőkben tett az illegális afrikai migránsok távol tartása érdekében.

Izrael mindenekelőtt felépítette az öt méter magas kerítést az egyiptomi-izraeli határon, a Holot nevű fogva tartó tábor létrehozásával és törvénymódosítással a kormány ösztönzi az afrikaiak önkéntes távozását. Holot táborban ma mintegy háromezer afrikai beszivárgó tartózkodik, s a fogva tartás egyértelmű célja az, hogy a továbbiakat elrettentsék az Izrael területére érkezéstől, illetve megakadályozzák őket abban, hogy betelepüljenek az izraeli városokba, mondta a belügyminiszter. Az izraeli kormány a nullára szeretné csökkenteni az ezután érkező illegális migránsok, illetve a minimálisra a már beszivárgottak számát. Izrael a származási országaikba, illetve harmadik országokba önként távozó beszivárgóknak fejenként 3500 dollár zsebpénzt ad, valamint fizeti a repülőjegyüket. A miniszter elmondta még, hogy ezen intézkedésnek köszönhetően 2013-tól a mai napig összesen 14 ezer 441 afrikai illegális migráns hagyta el önként Izraelt.

Hering J. - Kuruc.info