Lőfegyverrel megsebesített négy rendőrt szerdán Németországban egy "szélsőjobboldali mozgalom" tagja.
A bajorországi tartományi belügyminisztérium közleménye szerint a rendőrök egy különleges bevetési egység támogatásával a Reichsbürger nevű "szélsőjobboldali mozgalom" egy tagjának legálisan tartott fegyverét akarták lefoglalni a Georgensgmünd nevű településen.
A 49 éves férfi azonnal tüzet nyitott, amikor meglátta őket – áll a közleményben, amely szerint több rendőr sebesülése súlyos.
A lövöldözőt őrizetbe vették, könnyebben megsebesült. Az ügy részleteit később ismertetik.
Frissítés: Hivatalos közlés szerint az egyik rendőr késő este belehalt sebesüléseibe.
A bajorországi Georgensgmündben történt esetről Joachim Herrmann tartományi belügyminiszter a járás központjában, Rothban tartott tájékoztatóján elmondta: a támadó az alkotmányvédelmi hatóság megfigyelése alatt álló Reichsbürger (birodalmi polgár) mozgalom követője, akinek bevonták fegyvertartási engedélyét, mert egyre több jelét mutatta a fegyverviseléshez szükséges megbízhatóság hiányának.
A 49 éves férfi több mint 30 lőfegyvert tartott otthonában, lefoglalásukra egy különleges bevetési egység támogatásával szálltak ki rendőrök. A férfi tüzet nyitott, amikor meglátta őket. Két rendőrt talált el, az egyik életveszélyes, a másik súlyos sebesülést szenvedett. Két rendőr könnyebben megsebesült a lövöldözésben kitört üvegek cserepeitől.
A támadót ártalmatlanították és őrizetbe vették. Könnyebb sebesülést szenvedett – mondta a miniszter. Kiemelte, hogy a Reichsbürger mozgalommal szemben az eddiginél is határozottabb fellépésre van szükség. A mozgalom nem ismeri el a mai Németországot, így a rendőrségtől az adóhivatalig tagadja valamennyi állami intézmény legitimitását. A revizionista mozgalom a húszas, harmincas évek Németországának folytonosságát vallja.
Joachim Herrmann aláhúzta: nem lehet a mozgalmat “elintézni azzal, hogy csak néhány őrültről van szó”, azonban nem valamennyi követője szélsőjobboldali és veszélyes.
Szakértők szerint a Reichsbürger mozgalom lazán szervezett és ideológiailag nem teljesen egységes, a "szélsőséges szubkultúra" egyes csoportosulásai az első világháború előtti, mások a második világháború előtti német határokat ismerik el. Jellemző a demokratikus berendezkedés elutasítása és "a holokauszt tagadása". A mozgalomnak országszerte néhány száz követője lehet.
(MTI nyomán)