A Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományban, a híres Német Borút (Deutsche Weinstraße) déli szakaszán, fönn a dombtetőn példásan megművelt szőlőbirtokok fölött megbújik egy több ezer éves település, a mindössze 730 lelkes Herxheim am Berg. Azért a jelzős megkülönböztetés, mert itt, a Német Borút mentén, a Rajna-vidék-Pfalz tartományban létezik egy másik Herxheim nevű település is, a közel 11 ezer lakosú Herxheim am Landau. De mi maradjunk a kisebbik, a Bad Dürkheim járásbeli Herxheim am Berg településnél, amelynek polgármestere és evangélikus papja már napok óta a németországi libsi újságírók és a velük egy követ fújó politikusok kereszttüzében van. Egy Eric Hass nevű (családnevének jelentése magyarul: gyűlölködés… - H. J.) helybeli, beteg lelkű és önjelölt „helytörténész” ugyanis mintegy három héttel ezelőtt fellármázta a helybeli sajtót: Herxheim am Berg falu evangélikus templomának tornyában az egyik harang köpenyén Adolf Hitler neve és az Alles für das Vaterland (Mindent a Hazáért) jelmondat olvasható, illetve egy jókora horogkereszt is látható!

Mielőtt rátérnénk a mostanában éppen lakosság- és civilizációcserén áteső Németországban egyre magasabb hullámokat fölverő „náci harang” történetére, vegyük szemügyre ennek a pfalzi, elsősorban a híres rajnai borokat termelő kisfalu, pontosabban az elhíresült harangnak helyet adó templom történetének fontosabb eseményeit.

A szőlőtermesztő és bortermelő Herxheim am Berg nevű takaros kis falu címerében piros alapon zöld hármashalomra fejjel felfelé állított, aranynyelű, ezüstfejű kapa van megjelenítve. A germánok itteni tömeges letelepedése előtt Herxheim am Berg falu területe is a Római Birodalom részét képezte, s a mai templom környékén egy pogány szentély maradványait is föltárták.

A jelenlegi St. Jakob evangélikus templom és egyházközség római katolikus elődjét már a Kr. u. VIII. században megalapította az elzászi Weißenburg kolostora (1920 óta – az 1940 és 1945 közötti időszakot leszámítva - a város és a kolostor a franciák harmincadján van – H. J.) A faluban Kr. u. 1014-ben koraromán stílusban harangtorony épül, s az építés évét bizonyítja a XI. századi kőfaragómesternek a torony egyik kövébe vésett jele és a MXIV-es (1014) római szám. A templomhajó, a szentély és az apszis csak a torony fölhúzása után készült el. Írásos emlék csak pontosan két évszázaddal az építés utáni 1214-ből maradt fönn az utókorra. Ebben az esztendőben ugyanis az elzászi Murbach kolostora átadja a Herxheim am Berg egyházközösség fölötti haszonélvezeti jogot a pfalzi Höningen kolostorának.

A falu templomának történetében fontos eseményre kerül sor a XIII. század utolsó évtizedében, körülbelül a Kr. u. 1290-ben, amikor az apszis keresztboltozatán a négy evangélista ábrázolásával első ízben díszítették fali freskókkal a Isten házát. Közel száz évvel később, Kr. u. 1375 körül az apszis hátsó részében a freskóalkotó Szűz Máriát és néhány szentet jelenített meg. A pfalzi választófejedelem, I. Frigyes harcosai 1461-ben rátámadtak, és szinte teljesen lerombolták az egyéként erődítéssel védett Hangend-Herxheim falut, s az épületek közül csak a templomot és egy lakóházat kíméltek meg.

Luther Márton tevékenységének következtében 1566-ban Herxheim am Berg falu egyházközsége is áttér az evangélikus hitre, s első papjuk Johannes Dieter volt, akit azonban 1571-ben erkölcstelen magatartása miatt fölmentettek az istenes szolgálat alól. A protestáns tanítás egyik hozadékaként a falu temploma kőből készült keresztelőmedencét kap, s a szentély falában pedig két ablakot is nyitnak, hogy minél több fény (mehr Licht…) áradjon be az épületbe. Két évtizeddel az evangélikus irányzat átvétele után, 1586-ban első ízben említik St. Jakob néven a templomot. A templomban 1774-ben tűz pusztított, s a renoválások során az eredetileg koraromán épületet a kor uralkodó barokk stílusában építették át, szélesítették ki a hajót.

A herxheimi harangok első megpróbáltatása 1794-ben volt, amikor a falubeliek a földbe ásva elrejtették azokat, mert attól tartottak, hogy a vidékre betörő franciák ellopják. A franciák 1816-ban kitakarodtak, ám érdekes módon a herxheimiek nem találták meg a rejtekhelyen a huszonkét esztendővel korábban elásott harangokat. A templomot 1885-ben megint renoválják, s eközben barbár módon olajjal lefestik a protestáns korszak előtt alkotott fali freskókat. Ám jó másfél évtizeddel később Friedrich Baumann, a falu tanítója első ízben értékeli, és említi a lefestett középkori freskókat, illetve a torony falán olvasható MXIV-es (1014) római számot. A templomot 1925-ben ismét restaurálják, s a már ismert, de 1885-ben lefestett fali freskókat a müncheni prof. Richard Troll festőművész és akadémiai tanár kiszabadította a festékréteg alól, s megállapította, hogy azokat a Kr. u. XII. században alkották.

Az 1934-es és az 1935-ös esztendőben fontos események mentek végbe az evangélikus templom történetében. A szomorú esemény 1934. augusztus 4-ről 5-re virradó éjszaka történt, amikor a falu tanítója, egy bizonyos Friedrich Lehnung, féltékenység miatt elvesztette a józan eszét és fölgyújtotta a templomot. Még azon esztendőben, karácsony ünnepe előtt, 1934. december 18-án három új harang került a toronyba, s amelyek közül, az egyik, az elmúlt hetekben hisztérikus támadások célpontjává lett „náci harang” még ma is szól. Egy korabeli újságfotón meg van örökítve, amint a három harangot 1934 decemberében lovaskocsin hozzák a templom elé. De a templomnak a gyújtogatás utáni újraavatására csak 1935. október 27-én kerül sor. Ugyancsak ekkor adták át a prof. Richard Troll által tíz évvel korábban a festékréteg alól kiszabadított, restaurált, ám a gyújtogatás következtében megrongálódott XII. századi fali freskókat. Ezúttal is prof. Richard Troll volt a művészi restaurátor.

A falu egyházközsége, élén a lelkésszel, 2001-ben tartotta meg első ízben az, úgynevezett „bibliai borkóstolót” (Biblische Weinprobe), amelyet azóta évenként megismételnek. Az egyházi reform egyik következményeként, pontosabban a lakosság alacsony lélekszámára való hivatkozással 2006 óta a falunak nincs saját lelkésze, hanem a közeli Weisenheim am Berg településről jár át a papi teendők ellátására Helmut Meinhardt tisztelendő. Herxheim am Berg St. Jakob-temploma 2014-ben ünnepelte fennállásának ezredik évfordulóját, s ebben az évben Kristina Brakebusch irányítása mellett egy düsseldorfi csoport ismét restaurálta a templom apszisának középkori freskóit.

Az Adolf Hitler nevével, horogkereszttel és a „Mindent a Hazáért” hazafias fölirattal díszített harang az 1934-ben történt elhelyezése óta egészen mostanáig békésen lakott a templom tornyában, s társaival együtt hívta imára a kis falu lakosságát. Létéről csak kevesen tudtak. Ám a faluban él egy Eric Hass nevű önjelölt helytörténész, akinek a vénségére jutott tudomására az, hogy a falujában egy „náci harang” is van. Miután tudomására jutott, rögtön futott is a Die Rheinpfalz napilap Stephan Alfter nevű libsi újságírójához, aki 2017. május 12-én Esküvő a Hitler-harang alatt címmel elsőként közölte a rettenetes és félelmetes hírt. Az újságírónak a „helytörténész” pironkodva még azt is elmondta, hogy Emil Hass nevű nagyapja „azokban a sötét időkben” az SA elkötelezett tagja volt. Sőt, a nagyapja ezen kívül a falu akkori polgármesterével, August Kisellel együtt az NSDAP egyik helybeli hangadója is volt. Már csak a nagyapja hajdani tevékenysége miatt is erkölcsi kötelességének tartja, hogy küzdjön a „náci harang” eltávolításáért, mondta a Die Rheinpfalznak a felbuzdult „helytörténész”.

A második világháború során Németországban sok harangot beöntöttek hadi célokra. Herxheim am Berg kisfalu templomának három harangja közül is elvittek kettőt, ám egyet meghagytak. Az 1934-ben elhelyezett három harang közül a ma is használatban levő legkisebb azért maradhatott a falu templomának tornyában, mert vészjelző funkciót látott el, s amiért rendőrségi vagy rendészeti harangnak (Polizeiglocke) is nevezték. Egyébként a beöntött két nagyobbik harang köpenyén is az akkori nemzetiszocialista időknek megfelelő fölírások és díszítések voltak. A háború után a két beöntött harangot újakkal pótolták, s a régivel, a „náci haranggal” összehangolva együtt szólítják imára (halld a videót!) a híveket, például karácsonykor, húsvétkor, vasárnaponként és a konfirmációs szertartásokra, háborog a napilapnak Eric Hass, a falu „lelkiismerete”.

Az újságíró csak nagy nehezen volt képes fölkutatni egy további személyt is, aki mélységesen föl van háborodva azért, mert a St. Jakob-templom tornyában egy „náci harang” is lakik. Egy Sigrid Peters nevű hölgy nem helyben lakik, hanem a szomszédos Weisenheim am Berg településen, de mégis úgy vélekedik, hogy ezt a harangot azonnal le kell kapcsolni, majd egy múzeumban elhelyezni. Közben a SWR Televízió stábja is kivonult a faluba, s ők is megszólaltatták a templomban korábban esztendőkig az orgonistaként működő Sigrid Peters asszonyt, akinek csak most jutott a tudomására „az embereket megvető harang” létezése a toronyban. Ám, amióta megtudta, s amikor csak rágondol, borsódzik a háta az iszonyattól. Peters asszony azt is elmondta az SWR Televíziónak: a lánya barátnője pedig úgy vélekedett, hogy ő bizony semmi esetre nem esküdne egy ilyen borzalmas harang alatt.

A nagyapja „sötét múltja” miatt szégyenkező Eric Hass, a falu önjelölt helytörténésze közben a Die Rheinpfalz című regionális újságban hirdetést tett közzé, amelyben Németország-szerte keresi azokat a „harcostársakat”, akikkel közösen el tudná távolíttatni a faluja templomának tornyából a „náci harangot”. Kéri mindazok jelentkezését, akik nemes küzdelmében a segítségére lehetnek (Eric Hass: heriesheim@aol.com). Hass közben azt is kiderítette, hogy a falu templomának párkánya alatt, az egyik sarokkőbe nagy méretű horogkereszt van vésve, amelyet szerinte szintén el kell majd onnan távolítani.

Helmut Meinhardt, a falu lelkésze viszont nem érti, miért ez a nagy izgatottság a harang körül. „Számomra ez a harang már nácitlanítva van, ez már nem Hitler-harang, s ezért nem szívesen mondanék le róla. S ezen kívül a harang leszerelése is túl sokba kerülne”, vélekedik az evangélikus pap. (Nem beszélve arról, hogy mennyibe kerülne egy új harang beszerzése – H. J.)

A falu lakosságának többsége, köztük Ronald Becker polgármester, hasonlóképpen ítéli meg a helyzetet. „Semmi okot nem látok arra, hogy eltávolítsuk a harangot”, mondja a település első embere. Egyébként a harang tényleges tulajdonosa nem a templom, hanem a faluközösség, pontosabban az általa megválasztott mindenkori polgármester, azaz jelenleg Ronald Becker, aki a Die Rheinpfalz újságnak hangsúlyozza, hogy egy olyan történelmi harangról van szó, amely „egy másik korból való, ám még manapság is használatban van.” A harangköpenyen levő horogkereszttel kapcsolatos kifogást pedig nem tartja fontosnak. Ronald Becker polgármester azt is felhozza érvként, hogy a harang teljesen el van rejtve a nagyközönség szeme elől, miközben végzi a feladatát.

Megszólaltatták az ügyben Birgit Müllert, az evangélikus egyház harangügyi felelősét is, aki szintén túllihegettnek tartja a „náci harangról” kibontakozott vitát. „Egész Németországban mindössze három úgymond náci harang maradt fenn, Pfalzban pedig ez az egyetlen. A történelemkönyv sorait pedig amúgy sem lehet kitörölni”, mondta Birgit Müller, majd hozzáfűzte, hogy szerinte esztelenség lenne kicserélni Herxheim am Berg falu harangját, már csak azért is, mert egy harang a statikai munkálatokkal, az előállítással és a toronyba történő beemeléssel összesen több mint 50 ezer euróba kerül. „Ki fizeti ki mindezt?”, tette föl végül a megválaszolandó kérdést Birgit Müller.

Hering József – Kuruc.info