Az ENSZ menekültügyi vezetője szerint az olaszoknak sokkal nagyobb "segítségre" lenne szükségük ahhoz, hogy megfelelően tudják orvosolni a migránsválság okozta kihívásokat.
Ezen a nyáron volt olyan hét, hogy 12 ezernél is több, 12 600 betolakodó érkezett az ország partjaihoz. Idén még csak 2030-an vesztették életüket a kontinensfoglalók közül, év eleje óta pedig 83 650 ember érkezett Olaszországba illegálisan, a tengeren keresztül.
Közben a La Repubblica című olasz napilap értesülései szerint a “hosszú és őszinte” párizsi belügyminiszteri egyeztetésen Olaszország szigorúbb szabályokat szorgalmazott a Földközi-tengeren migránsokat mentő (értsd: szervezetten Európába utaztató - a szerk.) külföldi civil szervezetek (NGO) hajói számára.
 Egy NGO-hajó érkezik rakományával a szicíliai Catania kikötőjébe 2017 március 21-én |
Pusztuljon a szomszéd tehene is
Az újság szerint Olaszország azt akarja, hogy ne csak nála kössenek ki a migránsokkal teli hajók.
Ezért Róma javasolta, hogy az NGO-hajók ne lépjenek líbiai vizekre, és ne ott emeljék fedélzetre a migránsokat; az NGO-k működését biztosító finanszírozások átláthatók legyenek, és akármilyen felségjelzésű NGO-hajóról legyen szó, a Líbia és Olaszország közötti tengerszakaszon az olasz parti őrség koordinálásával mentsék és szállítsák a migránsokat.
Olaszország új tengeri “protokoll” életbe léptetését sürgette, hangsúlyozva, hogy ellenkező esetben a nem olasz NGO-mentőhajók előtt lezárhatná kikötőit. Felvetette a Frontex európai part- és határvédelmi ügynökség feladatkörének “átírását” is.
Ez alól “senki sem húzhatja ki magát”
A római kormány a sáskák áthelyezését is szorgalmazta Olaszországból más európai uniós tagállamokba, mivel ez alól “senki sem húzhatja ki magát”. Róma ezen kívül hangoztatta, hogy Olaszország és az egész EU legszélső határának Líbia, pontosabban Líbia déli határa számít, és Afrika középső térségében kell megfékezni a migrációt.
Gérard Colomb francia, Thomas de Maziere német, Marco Minniti olasz belügyminiszter és Dimitrisz Avramopulosz migrációs és belügyi EU-biztos vasárnap este Párizsban egyeztetett az EU Tallinnban, július 6-án és 7-én esedékes informális belügyminiszteri találkozója előtt. Olasz sajtóértesülések szerint a francia-olasz-német egyeztetés eredményeit Tallinnban mutatják be, de a tagállamok “máris vonakodnak megosztani Olaszországgal a migráció felelősségét” – vélte a La Repubblica.
A La Stampa című napilap úgy tudja, Marco Minniti Párizsban felvetette, hogy a mentőhajók Máltára, Tunéziába, Spanyolországba és Görögországba is vigyék az embereket, mivel ezen országok is biztonságos és közeli kikötőknek számítanak. (Az tényleg senkinek a röpke gondolatai között sem merült fel, hogy visszaküldjék a feladónak az inváziós hajók rakományát? - a szerk.)
Szó volt arról, hogy további európai források kellenek a líbiai parti őrség képzésére: Róma és Berlin eddig 80 millió euróval finanszírozta ezt, Párizs 3 millióval, igaz Franciaország más közép-afrikai missziókat is támogatott.
A La Stampa azon kesergett, hogy a római kormány teljesen egyedül maradt a migrációs áradattal szemben: a frissen megválasztott Emmanuel Macron francia elnök hazája közvéleményétől tartva nem kíván Olaszországnak segíteni, Angela Merkel németországi kancellár pedig az ott közelgő választások miatt.
(MTI - The Local - 24 nyomán)
