Németországban egy éve könnyítették a "menekültek" munkavállalásának feltételeit, ennek köszönhetően tavaly augusztus óta több mint hétezer ember talált magának munkát. A hiányos nyelvtudás azonban továbbra is nagy gondot okoz az elhelyezkedésnél - mondta el csütörtökön Andrea Nahles szövetségi munkaügyi miniszter.
 Micsoda meglepetés... (A képen nem a munkaügyi miniszter látható.) |
Németországban éppen egy éve döntöttek arról, hogy három évre felfüggesztik az úgynevezett munkapiaci elsőbbségi vizsgálatot azokban a térségekben, amelyekben az országos átlag alatt van a munkanélküliség. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a kijelölt régiókban egy menedékkérő vagy menekült, illetve a nemzetközi védelem valamely más formájában részesített személy jelentkezik egy állásra, és alkalmasnak bizonyul, felvétele előtt nem kell megvizsgálni, hogy van-e alkalmas német vagy más uniós állampolgár jelentkező a munkára.
Nahles sikerként értékelte, hogy a könnyítésnek köszönhetően hétezer menedékkérő tudott elhelyezkedni az országban - ahová 2015 óta több mint egymillióan érkeztek illegálisan bevándorlóként.
A koblenzi kereskedelmi és iparkamara adatai szerint Hessen tartományban 2016 végén a nyolc leggyakoribb származási országból – Afganisztán, Eritrea, Irak, Irán, Nigéria, Pakisztán, Szomália és Szíria – majdnem 17 ezer "menekültet" foglalkoztattak. A munkavállalók több mint fele szakképzettséget igénylő munkakörben tudott elhelyezkedni, 42,1 százalékuk pedig kisegítő munkásként kapott állást. (A muszlimfürdető által emlegetett IT-szakemberek arányáról sajnos nem tettek említést...)
Továbbra is gondot okoz azonban a nyelvtudás hiánya. Sonja Kazma, a szövetségi munkaügyi hivatal (BA) egyik regionális igazgatója szerint “ami a jogszabály szerint lehetséges lenne, az a gyakorlatban gyakran kudarcba fullad a hiányzó nyelvi és szakmai ismeretek hiányában”.
Stefan Noort, a hannoveri kereskedelmi- és iparkamara (IHK) szóvivője is egyetértett azzal, hogy számos munkakörben nem elég az alap nyelvtudás. Különösen igaz ez az olyan állások esetében, ahol technikai berendezéseket kell kezelni vagy emberekkel kell kapcsolatot tartani.
Habár a nagyobb üzemekben és gyárakban továbbra is nehézkes a beilleszkedés, a kisiparosoknak sokat segített a jogszabály-változtatás. A festőknél, víz- és gázszerelőknél vagy takarítócégeknél jobban működik az integráció – mondta Sabine Mexer, a hannoveri iparkamara menekültügyi megbízottja a dpa-nak.
Az eredmények dacára azonban sok "menekültnek" még mindig nincs munkája. Sachsenben például tavaly decemberben a leggyakoribb származási országokból érkező, munkaképes "menekülteknek" majdnem hatvan százaléka volt munkanélküli.
Azt remélik, a helyzeten javíthat a fiatal menedékkérők képzése, Berlinben és Rajna-vidék-Pfalzban azonban október óta alig több mint ezer-ezer "menekült fiatal" jelentkezett ipari tanulónak.
(MTI nyomán)
