A 7. cikk szerinti eljárás az egyetlen igazi szankció egy EU-tagállam ellen, ha megsérti az alapvető értékeket, végső esetben akár a szavazati jog felfüggesztéséhez is vezethet. Ez azonban nem egyszerű: már az EP-ben is a leadott voksok több mint kétharmadára és az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség a javaslat elfogadásához. Ezután pedig az Európai Tanács négyötödös többséggel dönthet arról, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy az adott országban csorbulnak az EU alapértékei.A néppárti, szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali frakciók által benyújtott előterjesztést 438 szavazattal, 152 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadták el a strassburgi ülésen.

A jóváhagyott határozat szerint az elmúlt évek fejleményei "az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozzák magukban" Lengyelországban. Az EP ezért utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Lengyelországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban.

Politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető az Európai Parlament Lengyelországra vonatkozó, egyoldalú, alapos elemzéseket mellőző határozata – áll abban a szerdai közleményben, mellyel a lengyel külügyi tárca az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás előkészítését elrendelő strasbourgi dokumentumra reagál.

A lengyel külügyi tárca tudomásul veszi a határozat megszavazását, egyúttal megállapítja, hogy az EP „nagyon szerencsétlen pillanatban fogadta ezt el”, amikor még csak megkezdődik a kifogásolt bírósági törvényekre vonatkozó törvényhozói folyamat – áll a varsói közleményben. Ezzel arra utal a külügyminisztérium, hogy a szerdai strassburgi határozatban – egyebek mellett – bírált két bírósági törvény parlamenti tárgyalása még nem indult el, erre várhatóan november végén kerül sor.

Varsó nem tér ki a párbeszéd elől, melynek azonban a tényeken, a lengyel érvekre való nyitottságon kell alapulnia – szögezik le. A lengyel diplomácia szerint az EP-határozat leegyszerűsít, több – a közleményben részletezett – témakörben nem tükrözi a valódi tényállást, és túllép annak a párbeszédnek a keretein, amelyet a lengyel kormány és az Európai Bizottság a 2016 elején elindított uniós jogállamisági mechanizmus során folytat. Az EP határozata egy „egyoldalú dokumentum, mely túl gyakran politikai értékelésen, nem pedig a jogi helyzet alapos elemzésén alapszik” – foglalja össze a lengyel külügyminisztérium, mely szerint az ilyen hozzáállás árt az európai integrációs folyamatnak, és csupán arra irányul, hogy egy adott tagállamot megbélyegezzenek.

A határozat elfogadását megelőző EP-vitára szerda délután Witold Waszczykowski külügyminiszter is kitért a lengyel kormány beiktatásának második évfordulója alkalmából mondott értékelő beszédében. Leszögezte: a kormányt megdöbbentette a felszólalások hangneme, és ebben az összefüggésben elfogadhatatlannak minősítette egyes EP-képviselők Lengyelországra vonatkozó kijelentéseit. „Úgy gondolom, hogy egyes képviselők panaszt fognak tenni gyűlöletbeszéd miatt ezen felszólalások miatt” – mondta.

Az Európai Bizottság nem jogosult a lengyel jogrend alakítására – szögezte le a lengyel alkotmánybíróság a honlapján közzétett közleményben, Frans Timmermansnak, a brüsszeli testület első alelnökének szerdai beszédére reagálva.

Timmermans szerdán az Európai Parlament (EP) strassburgi plenáris ülésén a lengyel jogállamiságról szóló vitában egyebek között azt szorgalmazta, hogy Varsó „állítsa vissza az alkotmánybíróság függetlenségét és legitimitását”.

A lengyel alkotmánybíróság „határozott tiltakozását” fejezi ki az ellen, hogy Timmermans „minden jogi és tényleges alap híján kétségbe vonja egy szuverén állam alkotmányos szervének függetlenségét és szerepét” – áll a varsói közleményben.

A dokumentum szerint az Európai Bizottságot semmilyen előírás nem jogosítja fel arra, hogy „egy szuverén állam jogrendjét alakítsa”, Lengyelország az Európai Unió tagjaként – a többi tagállamhoz hasonlóan – nem mondott le szuverenitásáról.

A lengyel alkotmánybíróság a Lengyelországban érvényes jog alapján, ennek keretében működik, bírái függetlenek – szögezi le a közlemény.

Az Európai Bizottság tavaly februárban indította el a jogállamisági mechanizmust Lengyelországgal szemben, egyebek mellett éppen a lengyel alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabályváltozások miatt. Varsó szerint a törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.

(MTI - MNO nyomán)