Németországban egyre népszerűbb a bevándorlást, helyesebben a szövetségi köztársaságot és Európa többi jóléti államát egyre inkább meghódító, benépesítő, termelő munkára nem nagyon alkalmas és nem hajlandó sáskák beáramlását ellenző Alternatíva Németországnak (AfD) mozgalom, illetve most már meghatározó szövetségi és tartományi parlamenti párt. Angela Merkel kancellár és nemzetvesztő politikusgárdája egyre gyűlöltebb a második világháború után intenzív és terrorisztikus agymosáson, megfélemlítésen átesett német társadalomban. A Németországba az elmúlt évtizedekben tömegesen visszatérő zsidók is észlelik a társadalmi, politikai változásokat, az AfD egyre növekvő népszerűségét, s ezért fittyet hányva az egyre népszerűbb pártot nácizgató, antiszemitázgató és rasszistázgató hivatalos hitközség és az izraeli kormányzati vélekedésekre, egyre több zsidó szeretne hivatalosan is a párt tagja lenni. Magyarán, a németországi zsidók egy csoportja szeretné megalakítani az AfD zsidó tagozatát.

A hírt a Jiszráél Há-Jom című, Likud-közeli izraeli újságban írja Eldád Beck berlini tudósító. Az Angela Merkelről nemrégiben A kancellár asszony címmel héberül életrajzi könyvet írt izraeli tudósító kiemeli, hogy a bevándorlást ellenző, s a Bundestag harmadik legnagyobb pártját alkotó (a migránspátyolgató CDU és SPD után – H. J.) AfD-t a politikai ellenlábasai rendszeresen rasszizmussal, antiszemitizmussal és történelmi revizionizmussal, a nemzetiszocialista (a tudósító szóhasználatában: „náci”) korszak eredményeinek magasztalásával vádolják. De ami még ennél is fontosabb: a békére törekvő, rasszistának, militánsnak egyáltalán nem nevezhető izraeli kormány – élén a Nobel-békedíj várományosával, Bibivel – is antiszemitának tartja a Németországban egyre népszerűbb AfD-t, amely párttal a hivatalos zsidó állam egyelőre nem hajlandó semmiféle kapcsolatot teremteni. Bibiék főleg azért nem tárgyalnak a német párttal, mert szerintük annak egyes vezető politikusai antiszemita kijelentéseket tettek, illetve igyekeznek kisebbíteni a zsidó holokauszt fontosságát az emberiség történetében.

Az AfD vezetői ezért mindent elkövetnek, hogy kiengeszteljék a németországi zsidó közösséget, de leginkább Izrael humanista kormányát. Ám eddig az AfD minden kapcsolatteremtési próbálkozása kudarcot vallott. Csakhogy a legutóbbi Bundestag-választásokon – Eldád Beck szerint is – igen sok Németországban élő és német állampolgársággal is rendelkező izraeli szavazott az AfD-re a pártnak a Németországba beözönlő, leginkább muszlim vallású migránsokkal szemben elfoglalt álláspontja miatt. Magyarán, a Németországban meglehetősen jó körülmények között élő, kiváltságos helyzetnek örvendő izraeli és más helyről származó zsidók kevésbé tartanak az AfD „neonácizmusától”, mint a beáramló muszlimok haragjától. A nemrégiben érkezett muszlimok egy része ugyanis a Németországban élő izraeli és más országokból származó zsidóktól kívánják számon kérni az Izrael által a palesztinok ellen elkövetett bűnöket.

A németországi hivatalos zsidóság és az izraeli kormány elutasító viszonyulása ellenére a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint az egyre valószínűbb 2019-es előrehozott németországi Bundestag-választásokon az AfD a második, de az is elképzelhető, hogy az első helyen végez. Hiszen éppen ez az oka annak, hogy az egykori NDK-s kommunista apparatcsik, Angela Merkel kancellár és az összes, úgynevezett történelmi nagy párt (beleértve a bajor CSU-t is.) mindenáron szeretné megakadályozni az előrehozott szövetségi parlamenti választásokat. A zsidók is észlelik a változásokat, s a hivatalos zsidóság ellenkezése ellenbére nyolc nap múlva Németországban sor kerülhet az AfD zsidó tagozatának a megalakulására…

Az AfD zsidó tagozata megalakításának egyik éllovasa a 36 éves Dimitri Schulz gépészmérnök, aki 1987-ben a szüleivel érkezett Nyugat-Németországba a Szovjet unió Kirgizisztán nevű tagállamából.

A hessenschau.de német regionális hírportál szerint Schulz orosz-zsidó vegyes házasságú szülők gyermeke, s a nevéről ítélve csak a papa zsidó. (Megjegyezzük, hogy Izraelben és az ortodox irányzatú zsidó világban a kiválasztottak fajvédelmi törvénye szerint az AfD Schulza a magánélet legfontosabb történései terén nem számít zsidónak – H. J.). Dimitri Schulz 2014-ben belépett az AfD-be, majd 2016-ban már a párt színeiben Hessen szövetségi tartomány fővárosában, Wiesbadenben önkormányzati képviselő. Az AfD a legutóbbi hesseni tartományi parlamenti választásokon is indította, ahol az egyéni listán a 14. helyen végzett. Dimitri Schulz legutóbb kijelentette: „Nincs semmi ellentmondás zsidó mivoltom és az AfD-tagságom között. Ugyanis az Alternatíva az egyedüli párt Németországban, amely a szépítgetés igyekezete nélkül állandóan napirenden tartja a muszlimok zsidógyűlöletét.”

Németországban máris fölharsant a hivatalos zsidók tiltakozó kórusa az AfD zsidó tagozatának megalakulása ellen. Az Angela Merkellel igen jó kapcsolatban álló Charlotta Knobloch, a Müncheni Zsidó Hitközség elnöke, korábban a Németországi Zsidók Központi Bizottságának elnöke például a hírre reagálva kijelentette: „Nem is értem, hogyan léphetnek be zsidók egy olyan pártba, amelyben az antiszemiták jól érzik magukat.”

Élijáhu Adler, az Értékek Kezdeményezése nevű zsidó politikai csoportosulás megalapítója pedig úgy vélekedik, hogy az Alternatíva Németországnak a megalakuló zsidó tagozatot mintegy fügefalevélként kívánja majd használni azzal a céllal, hogy velük kendőzze el a párt rasszizmusát.

Hering J. – Kuruc.info

- AfD-s politikusokat próbált szívatni egy német "közszolgálatis" - a buzitagozat kis gnómjától azonban ő fagyott le

- Az AfD új szintre emelte a cukiságot: drogossal és buzikkal kampányolnak