Jair Bolsonaro nyerte meg a brazil elnökválasztást a vasárnapi második fordulóban elért 55,2 százalékos eredménnyel: ellenfele, a baloldali Munkáspárt jelöltje, Fernando Haddad a szavazatok 44,8 százalékát szerezte meg – jelentette be a központi választási bizottság a voksok csaknem száz százalékának összeszámlálása alapján.
Jair Bolsonaro integet támogatóinak, miután leadta szavazatát a brazil elnökválasztás második fordulójában Rio de Janeiróban 2018. október 28-án (fotó: MTI/AP/Silvia Izquierdo) |
„Együtt jobbra fordítjuk Brazília sorsát. Többé nem kacérkodhatunk sem a szocializmussal, sem a kommunizmussal vagy a baloldali populizmussal” – jelentette ki Bolsonaro győzelme ismeretében elmondott első beszédében, amelyet élőben közvetítettek a tévében és a Facebook közösségi oldalon. Fogadkozott, hogy meg fogja védeni a brazil alkotmányt, a demokráciát és a szabadságot. „Ez nem egy párt ígérete, nem egy ember üres beszéde, hanem fogadalomtétel Isten előtt” – mondta. Haddad veresége ismeretében kijelentette, hogy továbbra is védeni fogja a demokráciát és annak a 45 millió embernek a szabadságjogait, aki rá szavazott.
Szakértők szerint Bolsonarónak a baloldali jelöltnél nagyobb népszerűsége azzal magyarázható, hogy az emberek elfordultak a Munkáspárttól, amely két éve – 13 évi kormányzás után – kiesett a hatalomból az ország súlyos gazdasági válsága, valamint Brazília történetének legnagyobb mértékű korrupciós és vesztegetési ügye miatt. Bolsonaro azt ígérte a kampányban, hogy visszaszorítja a bűnözést, ennek pedig egyik eszköze az lesz, hogy a rendőrök nagyobb szabadságot kapnak a fegyverhasználatban, valamint hogy kiterjesztenék az önvédelmi célú fegyverviselés jogát az állampolgárok körében.
Sokan viszont attól tartanak, hogy a januárban hivatalba lépő új elnök korlátozza majd az emberi és a polgári szabadságjogokat, a szólás szabadságát, mert Bolsonaro köztudottan csodálója az 1964-85 közötti katonai diktatúrának, és védelmébe vette a baloldali ellenzékiekkel szembeni akkori kegyetlenkedéseket. Olyan kijelentést is tett az AFP hírügynökség szerint, hogy az ellenzékiek sorsa a bebörtönzés vagy a száműzetés lesz. Többek szerint félő, hogy mint volt katonatiszt, a hadsereg támogatásával tekintélyelvű rendszert fog kiépíteni. Aggasztónak tartják (MTI-s megfogalmazás szerint) "nőgyűlölő, rasszista és homofób kijelentéseit" is.