A lap forrásai szerint Pence a telefonbeszélgetés során ígéretet tett, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja Guaidót, ha a venezuelai alkotmány egyik rendelkezésére hivatkozva átveszi az ország irányítását a hivatalban lévő Nicolás Maduro elnöktől.

A lap szerint a telefonhívás indította be az előző néhány hétben titokban kidolgozott titkos tervet, amelynek értelmében Washington és a szövetségesei elismerik az ország ügyvezető elnökének Guaidót. A WSJ úgy tudja, hogy korábban tárgyalások folytak amerikai vezetők, tanácsadók, törvényhozók, valamint a venezuelai ellenék fő vezetői, közöttük Guaidó között.

A cikk szerint néhány amerikai tisztségviselő attól tartott, hogy a terv bizonytalanságot eredményezhet és veszélybe sodorhatja a Caracasban dolgozó amerikai diplomatákat.

A lap forrásai szerint Donald Trump amerikai elnök már a kormányzása kezdetén kijelentette, hogy elsődleges kérdésnek tekinti Venezuelát, valamint Iránt és Észak-Koreát. Az Egyesült Államokban Maduro választási győzelme után kezdtek el a terven dolgozni.

Az amerikai fél december végén-január elején kezdett tárgyalni a venezuelai ellenzékkel - közölte a lappal az amerikai kormányzat egyik névtelenséget kérő munkatársa. Az ellenzéknek ekkor az volt a véleménye, hogy a nemzetközi közösség támogatására van ahhoz szükség, hogy befolyásolhassák a venezuelai politikai helyzetet, és ezt az amerikai vezetőkkel is közölték.

A cikk szerint republikánus és demokrata párti képviselők egyaránt támogatták a tervet. Az év végi ünnepek idején Mike Pompeo amerikai külügyminiszter találkozott a Washingtonnal szövetséges államok képviselőivel és megvitatta velük a venezuelai helyzetet. Január másodikán tárgyalt a brazil és a kolumbiai kollégájával, majd Iván Duque kolumbiai elnökkel találkozva is utalást tett Washington szándékaira.

Pompeo január 10-én tárgyalt Guaidóval és szoros együttműködést ígért neki „a Venezuela demokratikus jövőjéhez vezető úton”.

Január 15-én az amerikai kormányzat emberei intézkedéseket hoztak arról, hogy egyeztetik a tervet a szövetségesekkel és Guaidóval. Pompeo tárgyalt Chrystia Freeland kanadai külügyminiszterrel, majd ismét felhívta Juan Guaidót, hogy biztosítsa őt Washington támogatásáról.

A lap szerint az Egyesült Államokban szoros figyelemmel követik a venezuelai eseményeket. Amerikai tisztségviselők feltételezik, hogy a venezuelai hadsereg egy része az ellenzéket támogatja. Az amerikai kormányzat a venezuelai üzleti élet képviselőivel is kapcsolatba kíván lépni. Ezen kívül Washington arra is intézkedéseket hoz, hogy Guaidó legyen jogosult hozzáférni az amerikai bankokban őrzött venezuelai letétekhez.

Január 23-án Juan Guaidó, akinek házelnöki kinevezését két nappal korábban semmisnek nyilvánította a venezuelai legfelsőbb bíróság, önhatalmúlag kikiáltotta magát Venezuela ügyvezető elnökének. Guaidót már elismerték Mexikó kivételével latin-amerikai államokat tömörítő limai csoport országai, Albánia, Grúzia, az Egyesült Államok és az Amerikai Államok Szervezete. Több európai uniós tagállam biztosította támogatásáról a venezuelai parlamentet, és reményét fejezte ki, hogy mielőbb választásokat tartanak a válság rendezése érdekében. Nicolás Madurót Oroszország, Bolívia, Irán, Kuba, Nicaragua, Salvador és Törökország támogatta. Fehéroroszország és Kína szorgalmazta a vitás kérdések békés megoldását és fellépett a külső beavatkozás ellen, António Guterres ENSZ-főtitkár pedig párbeszédet szorgalmazott a válság megoldására.

A Kremlhez közeli orosz zsoldoshadsereg tagjai érkeztek Venezuelába az utóbbi napokban, hogy megerősítsék Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnök védelmét – jelentette pénteken a Reuters brit hírügynökség a zsoldosokhoz közeli forrásokra hivatkozva.

Moszkva továbbra is Madurót tekinti az ország legitim vezetőjének.

A Reutersnek nyilatkozó Jevgenyij Sabajev, az egyik oroszországi kozák szervezet vezetője (atamánja) azt mondta: tudomása szerint mintegy 400 orosz zsoldost számláló kontingens tartózkodik Venezuelában. Más források kis csoportokról számoltak be.

Az orosz védelmi minisztérium és a venezuelai tájékoztatási minisztérium nem válaszolt a zsoldosok jelenlétét firtató kérdésekre. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta: „Nincsenek ilyen értesüléseink”.

Sabajev az orosz biztonsági kapcsolataira hivatkozva azt mondta, hogy a kontingens a hét elején, egy-két nappal a venezuelai ellenzéki tüntetéshullám kirobbanása előtt repült Venezuelába.

A zsoldosok a Szíriában és Délkelet-Ukrajnában is aktív Wagner katonai magánvállalkozáshoz köthetők, amelyet széles körben a Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjaként emlegetett Jevgenyij Prigozsin orosz oligarchával hoznak összefüggésbe.

Sabajev közlése szerint a zsoldosok két charter repülőjárattal először a kubai fővárosba, Havannába repültek, onnan pedig menetrendszerinti járatokon tovább Venezuelába. A kozák atamán leszögezte: a zsoldosok Maduro védelme érdekében vannak ott.

A Reuters egy másik forrása azt mondta, hogy már tavaly érkeztek orosz zsoldosok Venezuelába, de akkor a májusi elnökválasztás miatt. A választást Maduro nyerte, de többek között az Egyesült Államok és az Európai Unió sem ismeri el az eredményt. A forrás ugyanakkor megerősítette, hogy a közelmúltban zsoldosok egy másik csoportja is érkezett a dél-amerikai országba. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a zsoldosok mozgósítása Maduro védelmével áll-e összefüggésben, a forrás azt mondta, hogy teljes mértékben. Hozzátette, hogy a zsoldosok nem Oroszországból, hanem más, harmadik országokból keltek útra, ahol korábban teljesítettek küldetést.

A Reuters repülésforgalmi adatokra hivatkozva közölte: több orosz gép is Venezuelába vagy térségébe repült az utóbbi hetekben, de egyikről sem bizonyítható, hogy közük van a zsoldosokhoz. A Reuters három repülőt említett, amelyek decemberben Caracasba repültek: egy Antonov-124-os és két Iljusin-76-os teherszállítót.

A BBC brit műsorszóró orosz nyelvű szolgálata a minap értekezett arról, hogy Moszkvának dollármilliárdokra rúgó érdekeltségei vannak a dél-amerikai köztársaságban. Moszkva már röviddel a jelenlegi elnök elődje, Hugo Chávez hatalomra jutását követően elkezdte támogatni a venezuelai baloldali populista rendszert. Cserébe kiterjeszthette ottani érdekeltségeit, elsősorban az olajipar, a hadiipar és a fegyverexport területén - mutatott rá a BBC.

A német, a francia és a spanyol kormány bejelentette szombaton, hogy kész elismerni Juan Guadiót, az ellenzéki többségű venezuelai parlament elnökét ideiglenes államfőként a hivatalban lévő elnök, Nicolás Maduro helyett, ha nyolc napon belül nem írnak ki választásokat a dél-amerikai országban.

Pedro Sánchez spanyol kormányfő úgy fogalmazott, Nicolás Madurónak nyolc napja van, hogy kiírja a szabad, tiszta és demokratikus választásokat. Amennyiben nem jár el így, Spanyolország elismeri Juan Guaidót ideiglenes elnökként, hogy ő tegye meg ezt.

Ezzel egy időben Emmanuel Macron francia államfő a Twitter közösségi portálon a politikai változások szükségességével indokolta a bejelentést, és Németországhoz hasonlóan jelezte, hogy kész elismerni Guaidót, ha nem írnak ki választásokat nyolc napon belül.

"Juan Guaidó a megfelelő ember, hogy előre vigye Venezuelát" - írta a Twitteren Jeremy Hunt brit külügyminiszter, nyomatékosítva a nyolcnapos határidőt az új és szabad választások kiírására, a spanyol miniszterelnökhöz hasonlóan megjegyezve, hogy amennyiben ez nem történik meg, elismerik az ellenzéki politikust ideiglenes államfőnek, hogy ő mozdítsa előre a politikai rendezést a demokrácia irányába.

Eközben az ENSZ Biztonsági Tanácsában Oroszország nagykövete szombaton puccsal vádolta az Egyesült Államokat Venezuela ügyében. Vaszilij Nyebenzja azt mondta, az Egyesült Államok és szövetségesei el akarják mozdítani a hivatalban lévő államfőt, Nicolás Madurót a hatalomból. A diplomata azt hangoztatta, hogy a Biztonsági Tanácsnak nincs joga megvitatni a venezuelai helyzetet, amely szerinte nem veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot, és az ország belügye.

Válaszában Mike Pompeo amerikai külügyminiszter rámutatott: elnökként Nicolás Maduro elnyomta a venezuelai népet, éhezésre és arra kárhoztatta, hogy tömegével hagyják el az országot, ami destabilizálja a térséget. Emlékeztetett arra, hogy a magát ideiglenes venezuelai államfővé nyilvánító Juan Guaidó parlamenti elnök választásokat ígért az országban, a BT pedig nem halogathatja tovább a vitát Venezueláról.

A Venezuelát az Egyesült Államokban a legmagasabb katonai szinten képviselő diplomata helyi idő szerint szombaton jelentette be döntését, miszerint a Washingtonban akkreditál katonai attasé elpártol a Maduro-kormányzattól. A bejelentéshez egy videoüzenetet is csatolt hozzá, a venezuelai fegyveres erőkhöz intézett felhívással.

„A venezuelai nép nevében beszélek, és különösképpen a testvéreimhez fordulok országom fegyveres erőinek a soraiban: ismerjék el Venezuela egyetlen legitim elnökének Juan Guaidót!” – mondta José Luis Silva ezredes a felvételen, amely a washingtoni irodájában készült, háttérben a venezuelai zászlóval.

Az ezredes a brit hírügynökségnek is megerősítette, hogy a továbbiakban nem ismeri el Nicolás Madurót, és szabad választást követel.

Az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője az attasé disszidálását annak az elvnek a példájaként jellemezte, hogy „a fegyveres erők szerepe az alkotmányos rend védelme, nem pedig a diktátorok támogatása, és a saját népének az elnyomása”.

Venezuela 30 napot adott arra, hogy a felek úgynevezett érdekképviseleti irodát hozzanak létre a kapcsolatok fenntartására. Hasonló kapcsolattartási forma volt érvényben az Egyesült Államok és Kuba között, míg Barack Obama előző amerikai elnök helyre nem állította a diplomáciai viszonyt a kommunista szigetországgal.

Nicolás Maduro szocialista elnök szerdán kiutasította az amerikai diplomatákat Venezuelából, három napot adva nekik a távozásra. Döntése oka az volt, hogy Washington – több más országgal egyetemben – elismerte a latin-amerikai ország elnökének az ellenzéki többségű parlamentet vezető Juan Guaidót. Maduro puccskísérletnek nevezte a történteket.

Az amerikai kormány jelezte, hogy nem tesz eleget Maduro követelésének, akit már nem tekint Venezuela elnökének, és nem áll szándékában hazahívni diplomatáit.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szombaton az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén leszögezte: Donald Trump amerikai elnök és ő maga is azt várja, hogy diplomatáik a bécsi konvenció értelmében továbbra is védelmet élvezzenek. „Ne teszteljék az Egyesült Államok polgárai megvédésére vonatkozó eltökéltségét!” – tette hozzá.

(MTI)