A Gibraltári-szorosban július 3-ról 4-re virradóan a brit haditengerészet parti őrsége kalóz módszerekkel föltartóztatta, majd lefoglalta a nemzetközi vizeken áthaladó, panamai zászló alatt futó Grace 1 nevű iráni kőolajszállító hajót. A brit tengerészgyalogosok a hajó 28 főnyi legénységét is őrizetbe vették. A britek később azzal indokolták az iráni hajó föltartóztatását, hogy a perzsák a nemzetközi szankciókkal sújtott Szíriába kívántak kőolajat szállítani. Az iráni hadsereg vezérkari főnöke ma reggel a kőolajszállító hajó azonnali elengedését követelte, mert ha nem, Teherán alkalomadtán megadja a választ a brit kalózkodásra – írja a Tasznim Iráni Hírügynökség és a tankertrackers.com című hírportál, olvasható Mohámmád Dzsávád Zárif iráni külügyminiszter Twitter-oldalán.
 Mohámmád Hoszejn Bakeri iráni vezérkari főnök |
Ma reggel a múlt héten föltartóztatott kőolajszállító hajó ügyében megszólalt Mohámmád Hoszejn Bakeri tábornok, az iráni hadsereg vezérkari főnöke, s kijelentette: nem marad megfelelő válasz nélkül a mondvacsinált indokkal föltartóztatott iráni olajszállító hajó esete. A brit haditengerészet azért tartóztatta föl a szupertankert, mert az iráni hadsereg júniusban bosszúból lelőtte az iráni légtérbe kémkedési céllal behatoló amerikai pilóta nélküli repülőt, fűzte hozzá a perzsa vezérkari főnök. A brit haditengerészet kalózkodása nem maradhat válasz nélkül, s Teherán adandó alkalommal ezt be is bizonyítja, jelentette ki az iráni vezérkari főnök.
 A Grace 1 iráni kőolajszállító hajó (fotó: MarineTraffic.com) |
A Brit Királyi Haditengerészet állítása szerint az iráni óriástankert a Gibraltári-szorosban az Európai Unió által Szíria ellen elrendelt szankciók állítólagos megszegése miatt tartóztatták föl és foglalták le. Irán viszont cáfolja, hogy a Szíriába irányuló kőolajszállítmánnyal megszegett volna bármilyen európai uniós szankciót, s ezért Teherán követeli a szállítóható azonnali elengedését.
 Mohámmád Dzsávád Zárif iráni külügyminiszter |
A brit kalózakció ügyében tegnap Mohámmád Dzsávád Zárif iráni külügyminiszter is megszólalt a Twitteren: „Irán nem tagja az Európai Uniónak, s országunkat semmiféle európai olajembargó nem sújtja, s ezért Nagy-Britannia törvénytelenül, kalózkodással foglalta le az iráni kőolajszállítót, s az eset veszélyes precedenst teremtett, aminek azonnal véget kell vetni - írta Twitter-oldalán az iráni külügyminiszter.
 Az iráni külügyminiszter csiripelése |
A Nagy-Britannia által „tengeren túli területnek” nevezett (magyarul: gyarmat) Gibraltár földrajzi elnevezés eredete az arab nyelvű Dzsebel Tárek (Tárek hegye - جبل طارق) kificamított változata, miután Kr. u. 711-ben Tárek ibn Zijád berber hadvezér megvetette lábát a tengerszoros fölé emelkedő sziklán. A Perzsa-öbölbeli Abadán iráni olajkikötőből kifutó Grace 1 tankerhajó a Jóreménység-fokát megkerülve érkezett meg a Gibraltári-szorosba, ahol a kalózok módjára viselkedő brit haditengerészet föltartóztatta és lefoglalta.
 Az iráni hajó útja a Gibraltári-szorosig a Jóreménység-foka megkerülésével (térkép: tankertrackers.com) |
A perzsa olajszállító hajó azért nem kelhetett át a jóval rövidebb útnak számító Szuezi-csatornán, mert a teljesen föltöltött rakománytér miatt a megengedettnél mélyebbre süllyedt volna. Ilyen esetekben a tankerhajó szállítmányának egy részét a Szuez-Földközi-tenger (SUMED) nevű csővezetéken juttatják el a Földközi-tenger déli partjára, ahol újra betöltik a hajó tárterébe. Csakhogy Egyiptomon kívül Szaúd-Arábia, Irán ellensége is tulajdonosa a SUMED csővezetéknek. A Jóreménység-fokának megkerülésével a hajóút két és fél hónapig tart, jó egy hónappal tovább, mintha a Szuezi-csatornán keresztül tenné meg az utat.
Hering J. – Kuruc.info
