"Az F-35-ös nem létezhet egyidejűleg egy orosz hírszerzési platformmal, amelyet arra fognak használni, hogy adatokat gyűjtsenek a képességeiről" – áll az amerikai elnök hivatalának közleményében.

A Fehér Ház ugyanakkor igyekezett mérsékelni a döntés negatív hatását az amerikai-török viszonyra. Azt mondták, Washington továbbra is "nagyra értékeli" stratégiai és hadseregeik közötti kapcsolatát Ankarával, ami továbbra is folytatódni fog.

Mark Esper amerikai kijelölt védelmi miniszter keddi szenátusi meghallgatásán rossz és kiábrándító döntésnek nevezte, hogy Törökország orosz fegyvereket vásárol, de nem fejtette ki, hogy az amerikai kormányzat milyen lépéseket kíván tenni.

Törökország viszont elítéli, hogy NATO-szövetségese kizárja őt az F-35-ös harci repülőgépek fejlesztési programjából. Az ankarai külügyminisztérium csütörtökön közleményben felszólította Washingtont, hogy álljon el ettől a lépéstől, mert "gyógyíthatatlan sebeket ejt vele" stratégiai partnerségükön. A döntés egyoldalú, és sem a szövetségi lelkülettel nem fér össze, sem legitim alappal nem rendelkezik.

Törökország szerint az az állítás is hamis, hogy az Sz-400-as ütegek gyengítenék az F-35-ösök képességeit. Ankara egy közös vizsgálóbizottság megalakítását javasolta a két rendszer összeférhetőségének ügyében, de az amerikai fél nem reagált a felvetésre. A török külügyminisztérium szerint ez nyilvánvalóan azt mutatja: az Egyesült Államokból hiányzik a jó szándék arra, hogy megoldják a kérdést.

Később Ellen Lord, az amerikai védelmi tárca államtitkára sajtótájékoztatóján azt mondta: az Egyesült Államok, valamint az F-35-ös program többi partnerországa egyetért abban, hogy fel kell függeszteni Ankara részvételét, és kezdeményezni kell a kizárását.

Törökország több mint 900 alkatrészt készít a harci repülőgéphez, ezért az ellátási lánc átrendezése 500-600 millió dollárjába fog kerülni Washingtonnak Ellen Lord szerint. Azt is mondta, Törökország munkahelyeket és gazdasági lehetőségeket veszít el, és szintén elesik attól a 9 milliárd dollárosra tervezett osztaléktól, amely a fejlesztési program idejére járna.

Ellen Lord bejelentette, a török pilótáknak és a harci repülőgéppel kapcsolatban álló török személyzetnek július 31-éig el kell hagyniuk az Egyesült Államokat.

A nagy hatótávolságú, Sz-400-as rakétaelhárító rendszerek alkatrészei múlt péntek óta folyamatosan érkeznek az Ankara külterületén fekvő Mürted légitámaszpontra.

Donald Trump amerikai elnök kedden azt mondta: a viszony Törökországgal "nagyon összetett" lett, és ő személy szerint is tárgyal erről telefonon a török vezetéssel. Szerinte Ankara eddig több mint száz F-35-ös vadászbombázót rendelt, de többet valószínűleg nem rendelhet.

Az Optimar török közvélemény-kutató cég friss felmérése szerint a török társadalom 63,9 százaléka úgy véli: Ankarának még akkor sem kellene meghátrálnia Washingtonnal szemben az Sz-400-asok miatt, ha az Egyesült Államok emiatt embargót vezetne be ellene. A kimutatás alapján ilyen esetben az emberek 8,9 százaléka tartaná helyesnek a meghátrálást.

(MTI - Index nyomán)