Az értesülést először a The Wall Street Journal közölte. A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az elnök többször is, hol komolyabban, hol viccesen szóba hozta a Dániához tartozó, autonómiát élvező sziget esetleges megvásárlását.

Vacsorák és beszélgetések alkalmával Trump állítólag azt kérdezte tanácsadóitól, vajon az Egyesült Államok megvásárolhatja-e Grönlandot, majd a Fehér Ház jogi tanácsadói hivatalának két munkatársát meg is kérte, vizsgálják meg ennek a lehetőségét.

A lap állítása szerint Trump néhány tanácsadójának tetszett az ötlet, támogatásáról is biztosította az elképzelést, más tanácsadók viszont tréfálkozásként kezelték. Nem fehér házi források – a The Wall Street Journal szerint – Grönland esetleges megvásárlását Alaszka megvásárlásához hasonlították. Alaszkát 1867-ben vásárolta meg az Egyesült Államok a cári Oroszországtól.

Az 56 ezer lelket számláló, stratégiai fekvésű Grönland, amely egykor egy kontinenst alkotott Észak-Amerikával, a Föld legnagyobb szigete és a Dán Királysághoz tartozó autonóm terület. Egy 2009-ben rendezett népszavazás után a grönlandiak megkapták a rendelkezési jogot a természeti kincseik felett és a nyelvüket – az inuitot – is hivatalos nyelvként ismerik el.

A The Wall Street Journal állításait sem az amerikai külügyminisztérium, sem a Dán Királyság amerikai nagykövetsége, sem pedig Grönland washingtoni képviseleti irodája nem kívánta kommentálni. A lap megjegyezte, hogy Donald Trump a jövő hónap elején Dániába látogat.

Elemzők szerint Grönland fontos hely az amerikai nemzetbiztonsági érdekek szempontjából. Az Egyesült Államok és Dánia közötti, évtizedekkel ezelőtt megkötött védelmi szerződés korlátlan jogot ad Washingtonnak a Grönland északnyugati részén lévő Thule légitámaszpont működtetésére.

Ez egyébként az Egyesült Államok legészakibb katonai támaszpontja, mintegy 1500 kilométerre fekszik az Északi-sarktól, és része az amerikai ballisztikusrakéta-jelző rendszernek. Ezt a támaszpontot használja az amerikai légierő űrparancsnoksága és az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NORAD) is.

A The Wall Street Journal információi szerint a Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) 2018-ban sikerrel akadályozta meg, hogy Kína három repülőteret építhessen Grönlandon.

Egyébként nem Donald Trump az első amerikai elnök, aki felvetette Grönland esetleges megvásárlását. Harry Truman 1946-ban vetette fel, és akkor Washington meg is próbálkozott az ügylettel.

Dániában megdöbbenéssel fogadták a sztorit - írja a Bloomberg. Az ország korábbi miniszterelnöke csak annyit jegyzett meg, hogy a hír minden bizonnyal egy április 1-jei tréfa. Egy ellenzéki politikus kevésbé becsomagolva véleményét, őrültnek minősítette az USA első emberét. Egyik kormánypárti kollégája óvatosabban csak annyit mondott: ez egy borzalmas ötlet.

Az Egyesült Államokban akadnak olyan politikai körök, amelyek nem fogadják a dánokéhoz hasonló elutasítással Grönland megvásárlását. Mike Gallagher republikánus képviselő twitterüzenetben adott hangot annak a véleményének, hogy a dolog nem őrültség, mindenképpen beszélni kell róla, hiszen az USA-nak erőteljes stratégiai érdekeltsége fűződik a térségben pozíciója biztosításához. Demokrata kollégája, Steve Cohen viszont azt twittelte, hogy az elnök a régmúlt hibernált emlékekeit igyekszik felmelegíteni a gigantikus területszerzéssel.

A kiszivárogtatást az amerikai elnök szeptember 2-3-ai dániai útja elé időzítették, amelyen Mette Frederiksen miniszterelnök mellett II. Margit dán királynővel is találkozik. A látogatás egyik témája Grönland lesz, amelyen az USA több katonai bázist is kiépített a második világháború vége óta. Az amerikai hadsereg másként is ott hagyta a névjegyét a szigeten: 1968-ban a Thule légitámaszpont mellett lezuhant egy B-52-es nehézbombázó nukleáris fegyverekkel a fedélzetén, radioaktív szennyezést okozva a térségben.

Frederiksen, aki szociáldemokrata pártja élén júniusban vette át az ország kormányzását, augusztus utolsó előtti hetében ejti meg első hivatalos látogatását Grönlandon, ahol tárgyal a sziget kormányfőjével, Kim Kielsennel. A sziget önállóan irányítja belügyeit, ám külügyi és védelmi politikája továbbra is a koppenhágai kormány kompetenciájába tartozik. Grönlandnak önálló képviselője van az Egyesült Államokban és az Európai Unióban.

A 2,2 millió négyzetkilométernyi Grönlandot (amely 1,3-szor nagyobb Alaszkánál, amelyet az USA Oroszországtól vásárolt meg 1867-ben akkori áron 7,2 millió dollárért) 80 százalékban jég borítja. Az elmúlt időszakban nagy figyelmet kapott, miután a globális felmelegedés miatt gyors ütemben olvad a jég, ami a tengerszint emelkedésével, és ezzel nagy emberlakta területek elárasztásával fenyeget. A szigeten 56 ezer ember él a tengerpartok mentén (ez nagyjából a budapesti VII. kerület lakosságának felel meg).

A Grönland megvásárlásáról szóló találgatást sem a Fehér Ház, sem a washingtoni külügyminisztérium nem kommentálta a Wall Street Journalnak.

(MTI - Napi.hu nyomán)