 Asselborn már nagyon várja az egzotikus szopogatnivalót |
Asselborn kijelentette, előkészíti az utat, hogy hazája, amely a lakosságszám alapján a legkisebb az Európai Unióban, 100 kiskorú menekültet fogadjon be Görögországból.
Maria Ohisalo finn belügyminiszter érkezésekor úgy nyilatkozott, hogy országa készen áll arra, hogy "175 legkiszolgáltatottabb embert" fogadjon be. (Közben lehet énekelgetni...)
Aláhúzta, az uniónak segítséget kell nyújtania Görögországnak, elengedhetetlen a külső határok védelme, ugyanakkor "nem szabad megfeledkezni az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius kötelezettségekről sem".
Christophe Castaner francia belügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak nem szabad elfelejtenie azt, hogy a szenvedők nagy része még mindig Szíriában van, ahol az elmúlt hetekben a "konfliktus első áldozatainak" számító legalább egymillió embernek kellett elhagynia otthonát. Szavai szerint a tanácsülésen a tagálamok a "szolidaritás üzenetét" eljuttatni a jelentős migrációs nyomásnak kitett Görögországnak.
"Határozott üzenetet akarunk küldeni ugyanakkor Törökországnak is, Ankarának ugyanis teljes mértékben végre kell hajtania a 2016 őszén létrejött migrációs megállapodást. Vállalva kötelezettségeit, nem veszélyeztetheti olyan férfiak és nők életét, akik saját életüket kockáztatták az Európába vezető utuk során" - fogalmazott. Ez az üzenet arról szól, hogy Európa képes határainak megvédésére - tette hozzá a francia politikus.
Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos aggasztónak nevezte az Európai Unió Törökországgal közös határán kialakult helyzetet. Kijelentette: megoldásokat kell találni, el kell kerülni a helyzet elmérgesedését, ugyanakkor a határőrizet mellett segíteni kell a rászorulóknak is. A svéd EU-biztos szerint ezek mellett fokozott figyelmet kell fordítani az álhírek elleni küzdelemre is.
Horst Seehofer német belügyminiszter érkezésekor azt mondta, sürgős, összeurópai megoldásra van szükség.
Frissítés: Bakondi: szó sem lehet kvótarendszerről
A magyar kormány álláspontja a migrációról 2015 óta változatlan: szó sem lehet kvótarendszerről, kötelező elosztási rendszerről - hangoztatta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.
Bakondi György azt mondta, bár Európában egyesek úgy vélekednek, hogy a tagállamoknak át kellene venniük bevándorlókat, valójában ez "nem vezet sehova".
A belbiztonsági főtanácsadó a görög-török határon kialakult helyzetről úgy fogalmazott: "nem beszélhetünk menekültekről akkor, hogyha valaki erőszakkal, botokkal, vasrudakkal, késsel támad rá a határt védőkre".
2. frissítés: nem került szóba a kvóta Brüsszelben
Nyilatkozatot fogadtak el szerdai rendkívüli ülésükön az európai uniós belügyminiszterek, és ebben azt az évek óta hangoztatott magyar álláspontot is kimondták, hogy az Európai Unió külső határait minden körülmények között meg kell védeni - mondta a Törökország és Görögország határán kialakult migrációs helyzetre utalva szerdán Brüsszelben a magyar belügyminiszter.
Pintér Sándor emlékeztetett arra, hogy Görögország Törökországgal közös határán rendkívüli helyzet alakult ki, óriási nyomás nehezedik Görögországra, amelyet az is súlyosbított, hogy a migránsok megtámadták a görög határőröket. A görög kormány ezért segítséget kért az Európai Uniótól.
Tájékoztatása szerint Magyarország felajánlotta, hogy az EU határ- és partvédelmi ügynökségének (Frontex) keretében 65 fős segítséget biztosít Görögországnak a határvédelemben. Közölte azt is, a rendkívüli ülésen megszavazták, hogy az EU 350 millió euró (mintegy 117,5 milliárd forint) azonnali támogatást - valamint szükség esetén újabb 350 millió eurót - nyújtson Görögországnak a határvédelem biztosítására.
Mint mondta, Görögország egyértelműen kinyilvánította, hogy hatóságai a határvédelemre összpontosítanak, így a megnövekedett migrációs nyomás ellenére másfajta segítséget nem kér. A tanácsülésen ezért nem került szóba a "menekültek" tagországok közötti kvóták szerinti elosztásának kérdése. Hozzátette, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) közölte, segítséget fog nyújtani ahhoz, hogy a nemzetközi védelemre nem jogosultak minél hamarabb visszajussanak származási országukba vagy Törökország területére.
A határvédelem költségeivel összefüggő újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, Magyarország azt szeretné, hogy az unió elismerje a külső határok magyar védelmét. Továbbá fenntartja azt a többszörösen elutasított kérését, hogy a határvédelemre fordított egymilliárd eurót az Európai Unió visszafizesse - húzta alá a belügyminiszter.
Az Európai Unió belügyi tanácsa által közreadott zárónyilatkozat szerint a tagállamok szolidaritásukat fejezték ki Görögországgal, és határozottan elutasították, hogy a migránsokat és menekülteket, valamint a migrációs nyomást Törökország saját politikai céljainak elrésére használja fel. Ezzel összefüggésben kijelentették: az unió elvárja Törökországtól, hogy betartsa a 2016 őszén létrejött migrációs megállapodásban foglaltakat.
A miniszterek elfogadhatatlannak nevezték az unió külső határain kialakult helyzetet. Aláhúzták: az illegális határátlépéseket meg kell akadályozni, ezért a tagországok minden segítséget megadnak Görögországnak határai védelméhez a nemzetközi joggal összhangban. Támogatják a nyomás alatt álló határszakaszok védelmét, többek között a Frontex eszközállományának gyarapításával és létszámának növelésével. Támogatják továbbá az Európai Bizottságnak a görög határvédelem és a migrációs feladatok jelentette kiadásokhoz való, összesen 700 millió eurót kitevő finanszírozását.
"A migránsokat nem szabad arra ösztönözni, hogy a szárazföldi vagy a tengeri határok illegális átlépésének kísérletével életüket veszélyeztessék" - fogalmaztak.
A tanács arra szólította fel a török kormányt, valamint a helyszínen tevékenykedő szervezeteket, hogy közvetítsék ezt az üzenetet a migránsoknak, és lépjenek fel a hamis információk terjesztése ellen. Az EU továbbra is határozottan küzd az embercsempészet ellen - fűzték hozzá.
(MTI nyomán)
