Megérkezett szombatra virradóan Ukrajnába a nemrég megígért, 200 millió dollár értékű amerikai fegyversegély első szállítmánya, 90 tonnányi hadianyag - közölte a kijevi amerikai nagykövetség.
Joe Biden elnök indítványára a washingtoni kongresszus még decemberben hagyta jóvá a fegyversegélyt Ukrajnának az orosz katonai fenyegetésre hivatkozva. Az első szállítmánnyal - amely "fegyvereket és lőszert tartalmaz a frontvonalon harcoló katonáknak" - az éjjel szállt le egy amerikai repülőgép Kijevben - írta a nagykövetség Twitter-fiókjában.
Oroszország a közelmúltban többször is felszólította Ukrajnát, hogy ne fegyverkezzen tovább, mert az csak növeli a katonai feszültséget, és felbátoríthatja arra, hogy katonai erővel próbálja visszaszerezni a szakadár oroszbarát keleti régiókat - írta a dpa hírügynökség.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: "Ukrajnában az ilyen segítségnyújtást úgy tekintik, mint korlátozás nélküli felhatalmazást a Donyec-medencei katonai művelet végrehajtására". Felszólította a nyugati országokat, hogy állítsák le "agresszív oroszellenes információs kampányukat", ne járuljanak hozzá Ukrajna "militarizálásához" és ne "húzzák be" a NATO-ba az Oroszországgal szomszédos államot.
 Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő |
Úgy vélekedett, hogy inkább az ukrajnai válság rendezéséről szóló minszki megállapodások és egyéb nemzetközi kötelezettségei végrehajtására kellene ösztönözniük a kijevi rezsimet.
Pénteken Genfben tárgyalt Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a kialakult feszültségről, mindketten hasznosnak ítélték találkozójukat, és megállapodtak a megbeszélések folytatásában.
Frissítés: Az ukrán külügyérnek nem tetszik Németország hozzáállása
Németország nyilatkozata, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnának, ellentmond Ukrajna általa kinyilvánított támogatásának, és nem felel meg a két ország közötti viszony szintjének - vélekedett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
"Németország minapi kijelentései, melyek szerint nem lehetséges, hogy német védelmi fegyvereket küldjenek Ukrajnának, de más országokat nem bírál azért, ha ezt teszik, továbbá az a nyilatkozata, hogy a Krím Ukrajnához való visszatérésének nincs perspektívája, valamint ingadozása Oroszország SWIFT-rendszerről való leválasztása ügyében nem felel meg kapcsolataink szintjének és a jelenlegi biztonsági helyzetnek" - írta a miniszter szombaton a Twitteren.
 Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter (kép: Anadolu) |
Szavai szerint még soha nem volt annyira fontos a Nyugat egysége Oroszország tekintetében, mint most. Mindazonáltal megköszönte Németországnak az eddigi támogatását, valamint a Donyec-medencei konfliktus rendezése érdekében tett diplomáciai erőfeszítéseit. "De Németország mostani kijelentései csalódást okoznak, és ellentmondanak ennek a támogatásnak és ezeknek az erőfeszítéseknek" - tette hozzá.
Annalena Baerbock német külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy nem tartja elfogadhatónak a fegyverszállítást Ukrajnának. Olaf Scholz német kancellár pedig kedden úgy nyilatkozott, hogy Németország nem szállít fegyvert konfliktusövezetbe. Christine Lambrecht német védelmi miniszter egy interjúban megerősítette, hogy Németország semmiképpen nem szállít fegyvert Ukrajnának most, az Oroszországgal fennálló feszültség idején, de tábori kórházat igen (bővebben alább olvasható - a szerk.).
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő korábban úgy vélekedett, hogy a NATO-országok fegyver- és haditechnika-szállításai ukrán területre Kijevet arra ösztönözhetik, hogy erőszak útján próbálja megoldani a délkelet-ukrajnai konfliktust.
Korábban írtuk: Németország nem szállít fegyvert Ukrajnának, de tábori kórházat igen
Németország semmiképpen nem szállít fegyvert Ukrajnának most, az Oroszországgal fennálló feszültség idején, de tábori kórházat igen - jelentette ki Christine Lambrecht német védelmi miniszter egy interjúban, amely vasárnap jelenik meg annak apropóján, hogy több NATO-tagország fegyverekkel segíti Ukrajnát.
A miniszter nyilatkozata összhangban van azzal, amit Olaf Scholz német kancellár hangsúlyozott korábban: Berlin konfliktusövezetbe nem szállít gyilkos fegyvert.
"Értem a szándékot, hogy segíteni akarják Ukrajnát, éppen ezt tesszük mi is. Ukrajna februárban kap (tőlünk) egy teljes tábori kórházat (a majdani ukrán személyzet) egészségügyi képzésével együtt, aminek a költségéből Németország 5,3 millió eurót (1,9 milliárd forint) vállal. Ezenkívül már évek óta német katonai kórházakban ápolják a súlyosan sérült ukrán katonákat" - mondta Lambrecht a Welt am Sonntag című hetilapnak nyilatkozva.
"Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a feszültség csökkentése érdekében, és a fegyverszállítás Ukrajnának éppen nem ezt segítené elő, ebben egyetértés van a német koalíciós kormányon belül" - tette hozzá.
Ez megfelel annak, amit Annalena Baerbock külügyminiszter mondott interjújában a Süddeutsche Zeitungnak: Berlin nem bírál más országokat azért, mert fegyvert szállítanak Ukrajnának - jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
Nem reális azt gondolni, hogy az ilyen fegyverszállítások át tudják billenteni a katonai erőfölényt. A NATO-szövetségesek, az európai uniós tagországok és a hét legfejlettebb országot tömörítő csoport (G7) számára a legerősebb fegyver egyértelművé tenni Oroszország számára, hogy bármilyen újabb agressziónak súlyos következménye lesz - mondta Baerbock az interjúban.
Lambrecht a Maliban zajló fegyveres konfliktussal kapcsolatban figyelmeztette Oroszországot, hogy a Wagner orosz biztonsági cég zsoldosainak ottani jelenléte nem marad következmények nélkül. "Moszkva nem tudja elérni, hogy a nyugatiak automatikusan kivonuljanak mindenhonnan, ahova ő zsoldosokat küld. Nem hátrálunk meg ez előtt, nem könnyítjük meg Oroszország dolgát" - mondta. A Maliban hatalmon lévő katonai juntát pedig arra figyelmeztette: ha azt akarja, hogy a német katonai kontingens az országban maradjon, akkor ahhoz meg kell teremtenie a feltételeket.
Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és más országok is azzal vádolják a bamakói vezetést, hogy zsoldosokat bérel a Wagner csoporttól, amelyet különböző konfliktusövezetekben elkövetett jogsértésekkel vádolnak. A mali vezetés visszautasítja a vádat, és azt állítja, hogy az orosz kiképzők kétoldalú egyezmény keretében érkeztek az országba.
(MTI nyomán)
