A hirdetésből és a felhasználók adatainak kereskedelméből élő Meta állítólag nem viccelt a feltétellel, a Facebook-alapító Mark Zuckerberg az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyeletnek benyújtott éves beszámolójában leszögezte: ha cége nem tudja az eddig megszokott módon működtetni szolgáltatásait, akkor elképzelhető, hogy kivonul az EU-ból.

Zuckerbergnek az a problémája, hogy a Meta eddig az úgynevezett Adatvédelmi Pajzs (Privacy Shield) keretrendszert használta jogalapként az EU és az USA közötti adatáramlásra és adatfeldolgozásra. Csakhogy az Európai Unió Bírósága 2020 júniusában nekiment a transzatlanti keretrendszernek, biztosítva, hogy az általános adatvédelmi rendelet, ismertebb nevén a GDPR (amely minden uniós oldalon felugrik első látogatáskor) útján az uniós állampolgárok adatai az unióban maradnak.

Éppen ezért a Meta úgy dönthet, hogy egyes szolgáltatásait beszünteti az EU-ban. A hangsúly a feltételes módon volt, mert az adatkezelési botrányok miatt nevet változtató anyacég felett borúsak a felhők: 25 százalékkal esett részvényeinek az értéke, miután kiderült, hogy stagnál, illetve csökken az új felhasználók száma.

A Meta vélhetően inkább megállapodni fog kényszerülni az unióval, erre pedig volt már példa. Tavaly év elején az ausztrál Facebook-felhasználók arra ébredtek, hogy elérhetetlenné váltak kedvenc híroldalaik a közösségi oldalukon. Ennek az volt a kiváltó oka, hogy az ausztrál parlament elé került egy médiakódex-tervezet, amely rákényszerítette volna elsősorban a Google-t és a Facebookot, hogy fizessenek az ausztrál sajtóorgánumokból átvett hírtartalmakért, különben pénzbírsággal sújtják őket.

A zsidó "közösségi" oldal ezt az elképzelést kifogásolva döntött úgy mindent vagy semmi alapon, hogy letiltja a híreket. A csatabárdot végül Canberra és a Meta elásta, megállapodtak, hogy a Facebook maga választja meg, milyen sajtóorgánumokkal működik együtt, és milyen feltételekkel. Bár lehet, ez pont az ellentétes hatást váltotta ki, a nagy cégek jártak jól a kisebb médiumok kárára.