Függetlenségük elismerésére és katonai együttműködésre kérte hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnököt a két kelet-ukrajnai szakadár "népköztársaság".
Zoom
Az egyeztetett felhívást az orosz televízióban ismertette a donyecki, illetve luhanszki "népköztársaság" vezetője, Denisz Pusilin és Leonyid Paszicsnik.
"Az ukrán rendszer, kötelezettségvállalásaival szembemenve, úgy döntött, hogy erővel oldja meg a konfliktust" - közölte Pusilin, a "nép nevében" felszólítva Oroszországot a függetlenség elismerésére és az Oroszország és Donyeck közötti együttműködésre, egyebek mellett katonai téren.
Paszicsnik Luhanszkból az orosz televíziónak nyilatkozva arra kérte Putyint, hogy "a köztársaság népének tömeges halálát elkerülendő" ismerje el a "Luhanszki Népköztársaság" szuverenitását és függetlenségét.
Az orosz alsóház február 15-én szavazott meg egy Putyinhoz intézett felhívást arról, hogy Oroszország ismerje el a nyolc éve orosz támogatással Kelet-Ukrajnában a kijevi hadsereg ellen harcoló területek függetlenségét.
Moszkva a Szovjetunió felbomlása után több volt tagköztársaságban is támogatott szakadár területeket, így a 2008-as grúziai villámháború után elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét.
Frissítések: Sojgu: Ukrajna komoly erőket vont össze a szakadár régiók mentén
Ukrajna komoly erőket vont össze a Donyec-medencei szakadár régiók mentén, és lehetséges, hogy erővel próbálja visszafoglalni ezeket a területeket - tájékoztatta hétfőn Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Vlagyimir Putyin elnököt a nemzetbiztonsági tanács ülésén.
Sojgu azt állította, hogy az ukrán kormánycsapatok fokozzák a szakadár luhanszki és donyecki "népköztársaságok" tüzérségi támadását.
A védelmi tárcavezető rendkívül veszélyesnek nevezte Volodimir Zelenszkij elnöknek azt a kijelentését, hogy vissza akarja állítani országának atomhatalmi státuszát.
Sojgu ezenfelül a luhanszki és donyecki szakadár területek elismerését sürgette, miután nem sokkal korábban az önhatalmúlag kikiáltott "népköztársaságok" függetlenségük elismerésére és katonai együttműködésre kérték Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Brit miniszterelnöki hivatal: már végrehajtják az inváziós tervet
A brit miniszterelnöki hivatal egyik szóvivője azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy a brit hírszerzés információi szerint Oroszország már megkezdte az inváziós terv végrehajtását.
Az általuk szerzett értesülésekből az látszik, hogy Oroszország inváziót fog indítani, és már meg is kezdték Putyin elnök tervének végrehajtását – mondta a szóvivő, hozzátéve: a valóságban már látják is annak a jeleit, hogy az oroszok mozgósítanak, és arra készülnek, hogy megindítsák az offenzívát.
Vasárnap egyébként ehhez hasonló nyilatkozatot tett az amerikai hírszerzés is, amely azt írta: az orosz egységparancsnokok már olyan konkrét parancsokat kaptak, amelyek egy invázió végrehajtására vonatkoznak. Ezeket már el is kezdték végrehajtani, ezt látni lehet az orosz csapatmozgásokon – közölték.
Putyin: még ma döntünk a szakadárokról
Az orosz elnök időközben már meg is tartotta a biztonsági tanács üléséhez kapcsolódó sajtótájékoztatóját. Vlagyimir Putyin azt mondta: még hétfőn döntenek arról, hogy elismerjék-e hivatalosan a két szakadár köztársaságot.
A tanács ülése még zajlik, de sajtóértesülések szerint több orosz vezető is azt mondta, hogy szerintük el kellene ismerni Donyecket és Luhanszkot.
Az orosz elnök a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: békét szeretnének, nem pedig háborút, miközben arra is emlékeztetett, hogy továbbra is biztonságpolitikai garanciákat szeretnének látni a NATO részéről. „Az utóbbi hónapokban, a múlt év vége óta komoly erőfeszítéseket tettünk arra a washingtoni és NATO-beli partnereinkkel, hogy végre megegyezzünk a biztonságpolitikai lépésekről és biztosítsuk a békés fejlődést országunkban. Ez a mi prioritásunk, nem a konfrontáció” – fogalmazott az orosz elnök, majd hozzátette:
de meg kell értenünk azt a valóságot, amelyben élünk, és sokszor elmondtam már: ha Oroszországot azzal fenyegetik, hogy felveszik Ukrajnát a NATO-ba, akkor az megtöbbszörözi az ellenünk irányuló fenyegetést.
Vlagyimir Putyin ezután azzal folytatta, hogy a nyugatiak szerint Ukrajnát „a konfrontáció eszközeként” használják Oroszország ellen, ami „komoly, nagy fenyegetést” jelent Moszkvára. Hangsúlyozta: ők mindig a békés megoldás hívei voltak, miközben az ukránok a hétvégén már két hadműveletet is indítottak Donyeck és Luhanszk ellen, hétfőn pedig a jelek szerint egy újabbal próbálkoztak.
Az ukrán fél mindeközben tagadta, hogy megtámadták volna az oroszokat vagy akár a szakadárokat. Dmitro Kuleba külügyminiszter Twitteren listába szedte azokat a hamis információkat, amelyeket az oroszok terjesztenek.
A külügyminiszter azt írta: az ukránok nem támadták meg Donyecket vagy Luhanszkot, nem küldtek szabotőröket vagy katonákat Oroszországba, nem bombázták lövegekkel az orosz területeket vagy határátkelőket, és a szakadár területek ellen sem hajtottak végre szabotázsakciókat. Ukrajna nem is tervez ilyen akciókat. Üzenjük az oroszoknak, hogy most már ideje leállni az álhírek gyártásával – írta Dmitro Kuleba.
Egy kis elszólás a rendkívüli ülésen: az egyik vezető már a szakadárok bekebelezéséről beszélt
A helyszínen lévő riporterek beszámolója szerint Szergej Nariskin orosz kémfőnök a biztonsági tanács ülésén már nem is a szakadár köztársaságok elismeréséről, hanem egyenesen a területek bekebelezéséről beszélt.
Az egyik riporter beszámolója szerint nagyjából az alábbi párbeszéd játszódott le közte és Vlagyimir Putyin között:
– Nariskin: Egyetértek, esélyt kell adnunk a Nyugatnak, és utána támogatni a függetlenségüket.
– Putyin: Tisztázzuk, támogatni fogja vagy támogatja ezt?
– Nariskin: Támogatom, hogy különleges státusza legyen a Donbásznak Oroszországon belül.
– Putyin: Most nem erről beszélünk, hanem a függetlenségük elismeréséről.
– Nariskin (némi szünet után): Igen.
Kuleba az ENSZ BT tagállamaihoz fordult Ukrajna biztonságának szavatolásáért
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hivatalos megkeresést küldött az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) tagállamaihoz azzal a kéréssel, hogy folytassanak azonnali konzultációkat az Ukrajna körül kialakult feszültség csökkentése érdekében.
Ezt a kijevi diplomácia vezetője hétfőn közölte a Twitteren. "Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nevében a budapesti memorandum 6. cikke alapján az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagállamaihoz hivatalos megkeresést küldtem, amelyben azonnali konzultációt kértem a feszültség csökkentését célzó sürgős intézkedésekről és gyakorlati lépésekről Ukrajna biztonságának szavatolása érdekében" - fogalmazott a miniszter.
Az Ukrinform hírügynökség szerint az elmúlt öt napon 119 polgári létesítményt ért találat Donyeck és Luhanszk régiók ukrán ellenőrzés alatti településein. A tüzérségi támadások következtében 44 lakóházban, négy oktatási intézményben, továbbá 11 létfontosságú infrastrukturális létesítményben keletkeztek károk. Öt civil sérült meg, hárman agyrázkódást szenvedtek. Hétfő délután az ágyúzások következtében több helyütt megrongálódtak a villanyvezetékek, emiatt 7300 polgári lakos maradt áram nélkül.
Zelenszkij is összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot
Az AFP hírügynökség értesülése szerint a hétfői fejlemények után Volodimir Zelenszkij is összehívta országa nemzetbiztonsági tanácsát.
Sullivan: Oroszország rendkívül erőszakos invázióra készül
Oroszország "rendkívül erőszakos" invázióra készül Ukrajna ellen, és Moszkva célja, hogy "összezúzza" az ukrán népet - jelentette ki hétfőn az NBC amerikai televíziónak adott nyilatkozatában Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója.
"Úgy gondoljuk, hogy az oroszok által tervezett bármely katonai művelet rendkívül erőszakos lesz. Ukránok és oroszok, civilek és katonák is életüket fogják veszíteni" - vélekedett Sullivan. A nemzetbiztonsági tanácsadó "hatalmas brutalitásra" számít, ugyanis szerinte "ez nem csak hagyományos háború lesz két hadsereg között". Sullivan hozzátette: "ez Oroszország háborúja lesz az ukrán nép ellen, azzal a céllal, hogy elnyomja, összezúzza őket és ártson nekik".
A jelenlegi megállapodások szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön Genfben találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Vasárnap Joe Biden amerikai elnök sem zárkózott el egy esetleges találkozó lehetőségétől Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azonban hétfőn azt mondta: korai még a csúcstalálkozóról beszélni. A szóvivő szerint a két elnök bármikor összehívhat telefonbeszélgetést vagy találkozót, de egyelőre nincs ilyen konkrét terv. Hozzátette: "egyetértés van abban, hogy külügyminiszteri szinten kell folytatnunk a párbeszédet" - fogalmazott Peszkov.
Sullivan hétfőn megismételte, hogy az Egyesült Államok kész megtenni a megfelelő válaszlépéseket, amennyiben Moszkva támadást indítana Kijev ellen. "Készek vagyunk határozottan reagálni, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, de készen állunk a helyzet békés, diplomáciai rendezésére, a legmagasabb szinten is" - tette hozzá a nemzetbiztonsági tanácsadó. Sullivan szerint azonban jelenleg "minden jel arra mutat, hogy az orosz erők nagy, Ukrajna elleni támadásra készülnek".
A Fehér Ház egyik - neve elhallgatását kérő - tisztségviselője megerősítette, hogy Biden hétfőn megbeszélést folytat a nemzetbiztonsági csapatával Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatban. Amerikai sajtóinformációk szerint a tárgyaláson részt vesz Antony Blinken külügyminiszter, Lloyd Austin védelmi miniszter és Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is.
Orosz hírügynökség: Putyin közölte, hogy elismerik a szakadárokat
A Ria Novoszty nevű orosz állami hírügynökség úgy értesült: Vlagyimir Putyin egy telefonbeszélgetésen már közölte Olaf Scholz német kancellárral, valamint Emmanuel Macron francia elnökkel, hogy el fogják ismerni a két szakadár köztársaságot hétfő este.
A Sky News adásában mindezt úgy kommentálták: ha Putyin ezt hivatalosan is bejelenti, akkor kedden az orosz parlamentben már szavazhatnak is arról, hogy katonai segítséget nyújtanak a szakadároknak, ez pedig végső soron a harcok kiéleződéséhez vezethet.
Az EU folytatná a semmit sem érő szankciózást
Az Európai Unió kész reagálni, akár szankciókat is bevezethet, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök függetlennek ismeri el Kelet-Ukrajna szakadár területeit - jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn.
"Felszólítjuk Putyin elnököt, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot és a minszki megállapodásokat, továbbá elvárjuk, hogy ne ismerje el Luganszk és Donyeck megye függetlenségét" - fogalmazott Josep Borrell a tagországok külügyminisztereinek tanácsülését követően.
A főképviselő aláhúzta: az Európai Unió határozottan és egységesen fog fellépni, továbbá kész szankciók bevezetésére is abban az esetben, ha Moszkva ilyen lépésre szánná el magát.
Borrell arra is figyelmeztetett, hogy az EU példátlan megszorító intézkedéseket fog bevezetni Moszkvával szemben, ha megtámadja Ukrajnát, miután Moszkva - mint mondta - a becslések szerint mintegy 150 ezer katonát telepített az Ukrajnával közös határára.
Scholz tiltakozott Putyinnál a szakadár területek tervezett elismerése miatt
Olaf Scholz német kancellár hétfőn telefonon tiltakozott Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, amiért Oroszország a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségének elismerését tervezi, és felszólította, hogy vonja vissza az orosz csapatokat az ukrán határ térségéből.
Steffen Hebestreit kormányszóvivő közleménye szerint a kancellár és az orosz államfő délutáni megbeszélése az Ukrajnában és térségében kialakult helyzetről, valamint az orosz-ukrán és a fehérorosz-ukrán határon történt orosz csapatösszevonásról szólt.
Olaf Scholz "elítélte az úgynevezett donyecki és luhanszki népköztársaságok független államként történő elismerésére irányuló oroszországi terveket". Ez a lépés "szöges ellentétben állna a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezéséről szóló minszki megállapodásokkal, és Oroszország részéről a megállapodások egyoldalú megszegését jelentené" - mondta a német kancellár az orosz elnöknek.
Olaf Scholz egyben felszólította Vlagyimir Putyint, hogy haladéktalanul gondoskodjék a feszültség csökkentéséről és vonja vissza az ukrán határ térségében felvonultatott egységeket - áll a közleményben, amely szerint a német kancellár hangsúlyozta, hogy "most különösen fontosak az enyhülés jelei és a kelet-ukrajnai tűzszünet betartása", és Oroszországnak mindebben "különleges felelőssége van".
A német kormányszóvivő azt is közölte, hogy a kancellár "legközelebbi partnereivel", Emmanuel Macron francia és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is megbeszélést folytat az ügyről.
Putyin beszéde az oroszokhoz:
Az orosz elnök nemrég kezdte meg beszédét. Bejelentése elején azt mondta: nagyon súlyos a helyzet a Donbászban, amely nemcsak egy „szomszédos terület", hanem Oroszországhoz kötődik sok szállal. Ezután hosszasan kifejtette, hogy az orosz-ukrán konfliktus gyökerei a szovjet korszakra nyúlnak vissza.
Ezekben a pillanatokban az orosz elnök még mindig a történelemről beszél, már percek óta. Többször is megemlítette, hogy Vlagyimir Lenin tehet arról, hogy a Donbász Ukrajnához került a Szovjetunió létrejötte után.
Az orosz elnök többek közt megemlítette, hogy a rendszerváltás után, 1994-ben is megpróbáltak egy olyan megegyezést tető alá hozni az ukránokkal, amelyek megoldanák a Donbászban élő orosz kisebbség problémáit, de ez sem bizonyult hatásosnak.
Ezután arról is beszélt, hogy 2014-ben a nyugat támogatta a Majdan-megmozdulásokat, és akkor az ország alkotmányával ellenkező módon léptek fel az ukrajnai oroszokkal szemben. Az orosz elnök hozzátette: a Majdan nem a demokrácia, hanem a polgárháború irányába mozdította el Ukrajnát, ennek a jeleit lehet látni most is.
Ukrajnát most a külföldi hatalmak irányítják – mondta a beszédben az orosz elnök, többek közt az országban jelen lévő "civil" szervezetekre utalva. Szerinte a Nyugat ezek által már átvette a gazdasági irányítást Ukrajna felett.
Mindeközben azt állítják, hogy a korrupció ellen küzdenek, de az orosz elnök szerint nem sok eredményt lehet látni Ukrajnában ezzel összefüggésben. Az orosz nyelvhasználatot viszont egyre inkább visszaszorították az utóbbi években, gyakorlatilag a rendfenntartó szervek is elnyomják az oroszokat – mondta.
Az orosz elnök ezután visszautalt arra, hogy a Krím félsziget 2014-ben már úgy döntött, hogy kiválik Ukrajnából, és Oroszország része lesz.
A hosszú érvelés után Vlagyimir Putyin végül kimondta:
most meghozunk egy olyan döntést, amelyet már évek óta meg kellett hozni: azonnal elismerjük a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét.
Robbantásos merénylet Luhanszkban
Autóba rejtett pokolgép robbant hétfőn a kelet-ukrajnai szakadárok kezén lévő Luhanszk belvárosában a kelet-ukrajnai válság közepette.
Vitalij Kisziljov, a szakadárok "belügyminiszterének" tanácsadója szerint 10-15 kilogramm robbanószer lehetett a járműben. "A repeszek mintegy ötven méterre repültek. Ez arra utal, hogy 10-15 kilogramm robbanóanyag lehetett a kocsiban" - mondta.
A detonáció a tűzszünet ellenőrzésére létrehozott központ (SZCKK) luhanszki képviseletének parkolójában történt. Az épület nagyjából egy kilométerre található a "népköztársaság" kormányzatától. Mihajlo Filiponenko irodavezető és egy sofőr megsérült a merényletben, a környező épületekben károk keletkeztek.
Az SZCKK, amely saját közlése szerint az ukrán kormányerők "bűncselekményeit" követi nyomon a frontvonalon, az ukrán titkosszolgálat által elkövetett terrorcselekménynek minősítette a történteket.
Hasonló incidens történt február 18-án Donyeckben. Akkor Denisz Szinkov donyecki rendőrfőnök kocsiját robbantották fel a donyecki "népköztársaság" kormányzati épületénél.
A francia elnök összehívta a védelmi tanácsot
Emmanuel Macron francia államfő összehívta hétfő estére a nemzeti biztonsági és védelmi tanács ülését az Ukrajna és Oroszország közötti helyzet megvitatására - jelentette be a francia elnöki hivatal.
A testület általában a kormányülés előtt szokott összeülni a védelmi és biztonsági kérdések megtárgyalására az illetékes tárcavezetők és a kérdésben illetékes állami tisztviselők részvételével.
Az Elysée-palota azt is jelezte, hogy miután Moszkva elismerni készül az ukrajnai szakadár területeket, a köztársasági elnök ismét egyeztetett telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint két alkalommal Olaf Scholz német kancellárral és az uniós vezetők közül Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével.
"A kapcsolatfelvételek folytatódnak az este folyamán" - jelezte a francia elnöki hivatal.
Párizs szerint az ukrajnai válság új dimenzióba lép azzal, ha Vlagyimir Putyin elismeri az ukrajnai szakadár területeket.
Pezsgőt bontottak a szakadárok a bejelentés után
Luhanszk és Donyeck utcáin pezsgővel, tűzijátékokkal és az orosz trikolórral, himnusszal ünnepeltek Vlagyimir Putyin bejelentése után.
Alá is írták
Putyin tévékamerák előtt együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Denisz Pusilinnal, a "Donyecki Népköztársaság" és Leonyid Paszicsnikkal, a "Luhanszki Népköztársaság" vezetőjével.
Zoom
Putyin aláírja a függetlenségről szóló dokumentumokat (fotó: Szputnyik / Alexey Nikolsky / Kreml / Reuters)
Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden fog szavazni.
Putyin érvei
Putyin a bejelentés előtt hosszan sorolta fel az érveket, hogy miért ismerik el a két köztársaságot. Többek közt azt mondta, hogy
  • Ukrajnában sosem volt hagyománya az államiságnak,
  • az ukrán hatalom a Szovjetunió felbomlása óta semmit sem tett az emberekért, miközben az oligarchák milliárdokat raboltak el a néptől, és ezeket a pénzeket most a nyugati bankokban őrzek,
  • „radikálisok, nacionalisták és nácik” irányítják az ukrán politikát, 2014 óta megfélemlítik a társadalmat,
  • a Majdan-megmozdulások nem a demokráciához vezették el Ukrajnát, hanem a polgárháborúba, a gazdasági összeomlásba. A megmozdulások óta több mint 6 millió ukrán volt kénytelen külföldre menni munkát keresni 2014 óta,
  • a kijevi kormány kiárusította Ukrajnát a Nyugatnak,
  • mindeközben visszaszorították az orosz nyelvhasználatot, diszkriminálták az orosz kisebbséget, üldözik a szólásszabadságot,
  • és csak azért kérnék fegyveres segítséget a Nyugattól, mert meg akarják támadni Oroszországot. Az ukrán erőket szerinte már NATO irányítja,
  • az ukrán NATO-tagság jóváhagyása esetén is rakétarendszereket telepítenének Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy ezek védelmi célokat szolgálnak, holott támadásra is használni lehet ezeket,
  • Oroszországnak jogában áll saját védelmének érdekében lépéseket tenni. Putyin szerint ők mindent megtettek a békéért, tiszteletben tartották Ukrajna területi integritását és a minszki megállapodást, de Kijev háborút akar, így nem maradt más választásuk.
  • Ezen kívül arra hivatkozott, hogy az ukrajnai orosz kisebbség is csak önmagát és jogait akarja megvédeni, ezért folytat fegyveres küzdelmet az ukránok ellen.
Ezután jelentette be az orosz elnök a szakadárok elismerését, valamint az együttműködési megállapodás aláírását. A bejelentés után pedig azt mondta: ha a vérontás nem fejeződik be Kelet-Ukrajnában, akkor az ukránoké lesz a felelősség.
Az uniós intézmények vezetői elítélték a "Donyecki Népköztársaság" és a "Luhanszki Népköztársaság" elismerését
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn közös közleményben ítélte el, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a délkelet-ukrajnai szakadár "Donyecki Népköztársaság" és "Luhanszki Népköztársaság" szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be.
Ursula von der Leyen és Charles Michel közleményükben hangsúlyozta: a lépés a nemzetközi jog és a minszki megállapodások jelentős megsértését jelenti. Az Európai Unió szankciókkal fog reagálni a jogellenes cselekményben részt vevőkkel szemben.
Az Európai Unió ismételten kijelenti, hogy rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül - hangsúlyozták az uniós vezetők.
Morawiecki haladéktalan szankciókat szorgalmaz
Az Európai Tanács sürgős összehívását és Moszkvával szembeni szankciók haladéktalan meghirdetését szorgalmazta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfő este, reagálva arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét.
Morawiecki a Facebook közösségi fiókján Putyinnak az "önjelölt köztársaságok elismeréséről" szóló döntését a párbeszéd "végleges elutasításának", a nemzetközi jog "kirívó megsértésének", Ukrajnával szembeni agresszív cselekedetnek nevezte. Erre egyértelmű választ kell adni haladéktalan szankciók formájában - írta a lengyel kormányfő, hozzáfűzve: Putyin "csak ezt a nyelvet értheti meg".
Az orosz-ukrán feszültség legújabb fejleményei kapcsán Morawiecki az Európai Tanács sürgős összehívására szólított fel.
Iohannis sem késlekedett
Románia határozottan elítéli és a nemzetközi jog súlyos megsértésének tartja a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerését - szögezte le Klaus Iohannis román államfő az elnöki hivatal honlapján hétfőn este közzétett állásfoglalásában.
"Oroszország ezzel a döntéssel megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását, valamint a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként Oroszország azt a világbékét és biztonságot veszélyezteti, amelyet éppen a Biztonsági Tanács garantál, tudatosan megsértve az ENSZ alapokmánya és a helsinki egyezmény által szentesített nemzetközi jog alapelveit" - olvasható a román elnök állásfoglalásában.
Iohannis szerint a nemzetközi közösségnek haladéktalanul határozott és félreérthetetlen módon meg kell büntetnie Oroszország "felelőtlen döntését". Románia továbbra is kiáll Ukrajna területi épsége és szuverenitása mellett, a megfelelő válaszlépésekről pedig nemzetközi partnereivel és szövetségeseivel egyeztetve dönt.
Zelenszkij felhívta Bident, hogy most mi lesz
Zelenszkij az orosz elnök bejelentése után azt írta: telefonon egyeztetett Joe BIdennel, majd utána összeültek a nemzetbiztonsági tanáccsal is.
Hozzátette: az ülés után Boris Johnson brit miniszterelnökkel is tárgyalni fog.
A brit kormányfő egy rögtönzött sajtótájékoztatón már reagált is az eseményekre. Azt mondta: a nemzetközi jogot nyíltan megsérti, és „nagyon rossz óment” jelent a szakadár köztársaságok elismerése.
(MTI - Index nyomán)
Korábban írtuk:
- Orosz katonák állítólag Ukrajnából érkezett szabotőrökkel végeztek a határon
- Orosz biztonsági szolgálat: ukrán területről érkező gránát talált el egy határőrállást