A Guardian beszámolója szerint Vlagyimir Putyin – aki hétfőn elismerte a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét – még hétfőn este aláírta az elnöki rendeletet, amelynek értelmében "békefenntartás" céljából csapatokat küldenek Kelet-Ukrajnába, a szakadár területekre. Amerikai beszámolók szerint mintegy 190 ezer orosz katona állomásozott múlt pénteken a határnál.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió Putyin bejelentése után rögtön szankciókat lengetett be, eközben Luhanszk és Donyeck utcáin pezsgővel, tűzijátékokkal és az orosz trikolórral, himnusszal ünnepeltek Vlagyimir Putyin bejelentése után.

Ukrán források arról számoltak be hétfőn este, hogy az orosz hadsereg csapatai már Putyin bejelentése után be is vonultak a szakadár területekre, a Donyecktől 15 kilométerre található Makiivka lakosai páncélozott orosz járműveket láttak.

A Guardian neve elhallgatását kérő forrása úgy fogalmazott: "egy nagyobb orosz konvoj felfegyverkezett katonákat és ellátmányt szállított, mintegy másfél órán át keresztül vonultak".

A szállító járműveket Donyecktől északra, Jaszinuvatánál is látták. A helyiek videóra is vették, ahogy a kivilágított harci járművek konvojban haladnak a szakadár területek határvidékén. Azt azonban nem tudták egyértelműen megállapítani, hogy a konvoj az orosz hadsereghez tartozik, vagy a szakadárok erőihez.

Előbb Antony Blinken külügyminiszter, majd Joe Biden amerikai elnök adott ki közleményt a hétfő esti fejleményekkel kapcsolatban. A Fehér Ház által közzétett kommünikében Joe Biden megerősítette, hogy továbbra is elhivatott Ukrajna szuverenitásának és területi autonómiájának megőrzésében.

Joe Biden hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok készen áll gyorsan és határozottan döntést hozni és beavatkozni, partnereivel és szövetségeseivel egyetértésben a további orosz agresszió elleni fellépés érdekében – olvasható a Fehér Ház közleményében, amelyben hozzátették: az elnök Emmanuel Macronnal és Olaf Scholz német kancellárral is egyeztetett telefonon a lehetséges következő lépésekkel kapcsolatban.

Emmanuel Macron francia elnök szintén rövid közleményt adott ki hétfőn este, amelyben elítélte Oroszország döntését a szakadár területek függetlenségének elismerésében. A francia politikus leszögezte: kedden kezdeményezi az ENSZ biztonsági tanácsának rendkívüli ülését.

Ezzel egy időben az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba szintén az ENSZ biztonsági tanácsához fordult rendkívül ülést kezdeményezve, már el is küldte a hivatalos megkeresést.

Boris Johnson brit miniszterelnök szóvivője a Guardiannek elárulta: kedden korán reggel kabinetülést tartanak, ahol megvitatják az orosz–ukrán konfliktus fejleményeit, döntenek az Egyesült Királyság esetleges beavatkozásáról és a szankciókról.

Törökország felszólította (pontosabban "erősen ajánlotta") állampolgárait, hogy ha tehetik, minél előbb hagyják el a kelet-ukrán régiót. Törökország – amely a NATO tagja – tengeri határokkal bír a Fekete-tengeren Ukrajnával és Oroszországgal, és a konfliktus békés rendezésére hívta fel a figyelmet.

A nyugati országok sorra jelentették be már hétfőn este, hogy szankciókat helyeztek kilátásba Oroszországgal szemben. Több légitársaság, köztük az Air France és a Lufthansa is felfüggesztette ukrajnai járatait a konfliktus miatt.

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára Kijev szuverenitásának megsértésének minősítette azt, hogy Oroszország két kelet-ukrajnai szeparatista régiót függetlennek ismert el. A főtitkár úgy véli, hogy az Orosz Föderáció döntése sérti Ukrajna területi integritását és szuverenitását, és nem egyeztethető össze az Egyesült Nemzetek Alapokmányának elveivel – fogalmazott az AFP által publikált közleményében.

Volodimir Zelenszkij ukrajnai elnök keddre virradóan videóüzenetben fordult az ukránokhoz, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a Donyec-medencei szakadár "népköztársaságok" Ukrajnától való függetlenségének elismerését, és kijelentette, hogy most "nincs ok a kaotikus cselekvésre, az álmatlan éjszakára".

"Amint változást látunk a helyzetben, amint a kockázatok növekedését látjuk, mindazt tudatni fogjuk. Most nincs ok a kaotikus cselekvésre, mindent megteszünk, hogy ez a jövőben is így maradjon" - hangoztatta az államfő. Hangsúlyozta, hogy Kijev elkötelezett a helyzet békés, diplomáciai úton történő rendezése mellett.

"Csakis ezt az utat követjük" - emelte ki.

Zelenszkij leszögezte egyúttal, hogy Ukrajna nem adja fel területeit.

"A saját földünkön vagyunk, nem félünk senkitől és semmitől, nem tartozunk senkinek semmivel, és nem is adunk senkinek semmit, és ebben biztosak vagyunk. Mert nem 2014 februárja van, hanem 2022 februárja. Más ország, más hadsereg, de ugyanaz a cél: a béke, Ukrajna békéje" - fogalmazott az elnök, utalva arra, hogy 2014-ben csatolta vissza Oroszország a Krím félszigetet, majd robbantotta ki a fegyveres konfliktust a Donyec-medencében.

"Egy ország, amely nyolc éve támogatja a háborút, nem tudja fenntartani a békét, ahogy állítja" - jelentette ki az államfő.

Zelenszkij videóüzenetében hangsúlyozta, hogy Ukrajna nemzetközileg elismert határai Oroszország lépései ellenére is változatlanok maradnak. Szavai szerint Ukrajna egyértelműen szuverenitása és területi integritása megsértésének minősíti Oroszország legutóbbi lépéseit. Kiemelte, hogy e döntések következményeiért minden felelősség Oroszország politikai vezetését terheli.

"A megszállt donyecki és luhanszki régiók függetlenségének elismerése azt jelentheti, hogy Oroszország egyoldalúan kilép a minszki egyezményekből, és figyelmen kívül hagyja a normandiai keretek között hozott döntéseket" - szögezte le az elnök, hozzátéve, hogy ez aláássa a béketörekvéseket és lerombolja a tárgyalási formátumokat.

A Donyec-medencei konfliktus tárgyalásos rendezésére életre hívott úgynevezett normandiai formátumban Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország vesz részt.

Rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a kelet-ukrajnai szeparatista régiók függetlenségét, és elrendelte, hogy orosz fegyveres erők biztosítsák a békét a két "népköztársaság" területén - jelentette helyi idő szerint hétfő este az amerikai sajtó.

A találkozót Ukrajna, az Egyesült Államok, Mexikó és öt európai ország kérésére hívták össze. A tanács soros elnöki tisztét jelenleg Oroszország tölti be.

Szerhij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete orosz kollégájának küldött levelében azt írta, Kijev azért kéri a sürgős találkozót, mert Putyin tettei sértik Ukrajna szuverenitását és területi integritását, az ENSZ Alapokmányát és az ENSZ Közgyűlésének 2014-es határozatát. "A Biztonsági Tanácsnak követelnie kell Oroszországtól, hogy tartsa tiszteletben Ukrajna, az ENSZ tagállamának szuverenitását és területi integritását" - mondta hétfőn Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. A diplomata szerint Moszkva mai lépése "a minszki megállapodások teljes elutasítását" jelenti.

Szakértők szerint "biztosra vehető", hogy a Biztonsági Tanács nem tesz semmilyen lépést és nem ad ki nyilatkozatot, miután Oroszország vétójoggal rendelkezik.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter újabb közleményében megerősítette, hogy az amerikai nagykövetség jelenleg a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) városában szolgálatot teljesítő munkatársai "biztonsági okok miatt" Lengyelországban töltik az éjszakát.

"A munkatársaink rendszeresen visszatérnek, hogy folytassák diplomáciai munkájukat Ukrajnában, és sürgősségi konzuli szolgáltatásokat nyújtsanak." - fogalmazott Blinken.

A külügyminiszter ismét felhívta a figyelmet, hogy az amerikai állampolgároknak azonnal el kellene hagyniuk Ukrajnát.

"A biztonsági helyzet Ukrajnában továbbra is kiszámíthatatlan, és rövid időn belül romolhat" - tette hozzá. A politikus szerint elképzelhető, hogy egy esetleges orosz katonai művelet miatt korlátozni fogják a kereskedelmi légi közlekedést.

Az Európai Bizottság elnöke hétfő esti tweetjében leszögezte:

Az ukrán hadsereg szerint az elmúlt 24 órában két katona életét vesztette a szeparatista tűzharcban Kelet-Ukrajnában. Tizenketten megsérültek – közölte a katonaság a Facebook-oldalán.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői rendkívüli ülésén a tagállamok többsége elítélte, hogy Oroszország elismeri a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok függetlenségét, valamint Vlagyimir Putyin elnök parancsát is a csapatok odavezénylésére, Moszkva ugyanakkor közölte, hogy továbbra is "nyitott a diplomáciára".

Az ülésen Rosemary DiCarlo főtitkárhelyettes az ukrán területi integritás és szuverenitás megsértésének nevezte, hogy Oroszország elismerte a kelet-ukrajnai szeparatista területeket. Kijelentette: "A következő órák és napok kritikusak lesznek. Egy nagyobb konfliktus kockázata valós, és mindenáron el kell kerülni" - fejtette ki a Nyugat kérésére szervezett találkozón.

Az Egyesült Államokat képviselő Linda Thomas-Greenfield ENSZ-nagykövet képtelenségnek nevezte, hogy Vlagyimir Putyin elnök békefenntartó erőként nevezte meg az orosz hadsereget, ezzel indokolja a kelet-ukrajnai szakadár területekre való esetleges bevonulást. "Tudjuk, hogy valójában milyenek" - mondta az amerikai diplomata.

Szerinte ez a lépés és Putyin korábbi bejelentése, miszerint Oroszország független államként ismeri el a szakadár területeket, szintén provokálatlan támadás Ukrajna szuverenitása és területi integritása ellen. Tetteivel Putyin foszlányokra tépte a minszki megállapodást - mondta. Úgy vélekedett: Putyin választás elé állította a világot, és az ezt nem nézheti el, mert a történelem azt mutatja, hogy az ilyen ellenségeskedésekkel szemben az elfordulás sokkal költségesebb út lesz.

"Továbbra is nyitottak vagyunk a diplomáciára, a diplomáciai megoldásra. Nem áll szándékunkban azonban megengedni egy vérfürdőt a Donyeck-medencében" - vágott vissza Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete.

A diplomata azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és nyugati szövetségeseit, hogy Ukrajnát fegyveres provokációra buzdítják. Hozzátette, Ukrajna 120 ezer fős katonai kontingenst összpontosított az oroszbarát szakadárokkal keletre húzódó kontaktvonal mentén, és felforgató csoportok hatoltak be vagy megpróbáltak behatolni a Donyeck-medencébe, hogy megtámadják a kritikus infrastruktúrát. Sürgette az Egyesült Államokat és más nyugati nemzeteket, hogy ne rontsák tovább a helyzetet.

"Ukrajna nemzetközileg elismert határai változatlanok maradnak, függetlenül Oroszország kijelentéseitől és intézkedéseitől" - ezt már Szerhij Kiszlicja ukrán ENSZ-nagykövet mondta. Hangoztatta: Ukrajna felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza az ukrajnai szakadár területek elismeréséről szóló döntését, térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és hajtsa végre megszálló csapatainak azonnali és ellenőrizhető kivonását.

A feszült, kétórás találkozó végén az ukrán diplomata azt is mondta, hogy "az ENSZ beteg (...) a Kreml által terjesztett vírustól".

Rámutatott arra is, hogy a Luhanszk és Donyeck elismeréséről szóló hétfői moszkvai döntés hasonlóságot mutat Oroszország 2008-as intézkedéseivel, amikor Dél-Oszétia és Abházia régiója elszakadt Grúziától.

A grúziai háborút követően Oroszország 2008-ban ismerte el az említett régiókat független államként. Ez lehetővé tette Moszkva számára, hogy több ezer katonát állomásoztasson ott.

"Ma a Kreml szóról szóra bemásolta Grúzia 2008-as rendeletét" - mondta a nagykövet, miközben egy kinyomtatott dokumentumot tartott a magasba. "Semmi kreativitás" - tette hozzá. "A Kreml másológépe nagyon jól működik."

Az ülésen a Biztonsági Tanács több más tagja is elítélte Oroszország fellépését.

Írország nagykövete, Geraldine Byrne Nason élesen bírálta Moszkvát. "Oroszország egyoldalú lépései csak fokozzák a feszültséget" - mondta. Franciaország számára Oroszország "a halogatás és a konfrontáció útját választotta" - panaszolta Nicolas de Riviére francia nagykövet. Indiai kollégája, T.S. Tirumurti "mély aggodalmának" adott hangot, és önmérsékletre szólított fel minden oldalt, a brit nagykövet, Barbara Woodward azt követelte, hogy Oroszország "vonuljon vissza", Brazília képviselője pedig "azonnali tűzszünetre" szólított fel Kelet-Ukrajnában.

Az állandó BT-tag Kína nem ítélte el kifejezetten Oroszországot. "Minden országnak békés eszközökkel kell megoldania a nemzetközi vitákat az ENSZ Alapokmányának céljaival és elveivel összhangban" - mondta Csang Csu nagykövet, és felszólította a feleket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet. Egyben elszólította az ukrajnai vitában érintett kulcsfontosságú feleket, hogy "folytassák a párbeszédet és a konzultációt, és keressenek észszerű megoldásokat".

Csehország a szabad és független Ukrajna mellett áll, saját történelméből emlékszik hasonló lépésekre, amelyek soha nem vezettek békéhez - reagált Petr Fiala cseh kormányfő keddre virradóra közleményében a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerésére.

A délkelet-ukrajnai szakadár "Donyecki Népköztársaság" és "Luhanszki Népköztársaság" szuverenitásának Oroszország általi elismerését a cseh külügyminisztérium is elítélte. "Oroszország döntése a nemzetközi jog megsértése" - jelentette ki Jan Lipavsky külügyminiszter a tárca honlapján közzétett nyilatkozatban.

Jana Cernochová cseh védelmi miniszter Oroszország döntését a Szovjetunió felélesztése irányában tett lépésnek minősítette a szabad országok kárára, amit szerinte "a civilizált világ soha nem tűrhet el".

Moszkva lépését az ellenzéki ANO mozgalom is elítélte. "Mi, mint Cseh Köztársaság, történelmünkből kifolyólag ezt a lépést különösen érzékenyen látjuk" - jelentette ki keddi sajtótájékoztatójának elején Alena Schillerová, az ANO parlamenti frakcióvezetője, volt pénzügyminiszter.

Moszkva lépése kapcsán a cseh politikusok és a média az 1938-ban a korabeli nagyhatalmak által megkötött müncheni egyezményt is emlegetik, amely alapján Csehszlovákiának le kellett mondania az ország németek lakta területeiről Németország javára.

Mérsékeltebb hangot ütött meg a cseh államfő. "Milos Zeman köztársasági elnök megállapítja, hogy az orosz katonaság belépése a szeparatista Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok területére növeli a katonai konfliktus veszélyét, és fordítva, csökkenti a diplomáciai megoldás reményét" - mutatott rá nyilatkozatában, amelyet Jirí Ovcácek elnöki szóvivő hozott nyilvánosságra kedden délelőtt. A többi cseh kormányzati és ellenzéki politikustól eltérően Zeman nem ítélte el Oroszországot, és döntését sem minősítette a nemzetközi jog megsértésének - jegyezte meg a CTK hírügynökség.

Dél-Korea, Japán, Ausztrália, Kanada, India, Törökország, Észtország, Lettország és Litvánia is az elsők között tiltakozott az ellen, hogy Oroszország úgy döntött: elismeri a délkelet-ukrajnai szakadár "Donyecki Népköztársaságot" és "Luhanszki Népköztársaságot".

Mun Dzse In dél-koreai elnök kedden figyelmeztetett: tiszteletben kell tartani Ukrajna szuverenitását és területi egységét, és a konfliktus tárgyalásos rendezésére szólította fel a feleket. Bár közvetlenül nem bírálta Oroszországot, Mun Dzse In emlékeztetett: az Egyesült Államok és más nyugati országok a nemzetközi jog, valamint Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megsértéseként értékelték, hogy Oroszország békefenntartókat akar telepíteni a szakadár területekre. Jelezte: egy katonai összeütközés nem csak Európa, de az egész világ számára jelentős politikai és gazdasági következményekkel járna.

Kisida Fumio japán miniszterelnök hevesen bírálta Moszkvát Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának megsértéséért, és aláhúzta, hogy országa komoly lépéseket - egyebek között szankciókat - fontolgat.

Oroszország "tevékenysége elfogadhatatlan, és határozottan elítéljük" - mondta. "Japán komoly aggodalommal követi a fejleményeket" - tette hozzá.

Nanaia Mahuta új-zélandi külügyminiszter azt emelte ki, hogy a nemzetközi jog nem ad alapot a szakadár területek elismeréséhez, és Oroszország ezzel még jobban aláássa Ukrajna szuverenitását. Megjegyezte: aggódnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök lépésével az inváziót készíti elő. Egyúttal a helyzet békés rendezésére tett diplomáciai erőfeszítések fokozására szólított fel.

Scott Morrison ausztrál kormányfő szerint Oroszországnak feltétel nélkül ki kellene vonulnia az ukrán területekről, és fel kellene hagynia a szomszédos országok fenyegetésével. Morrison elfogadhatatlannak és jogtalannak nevezte Moszkva lépéseit, amelyeket szerinte nem indokolt provokáció. Rámutatott: több ország kemény szankciókat készített elő Oroszország ellen.

Marise Payne ausztrál külügyminiszter hozzátette: elítélik, hogy Moszkva úgynevezett békefenntartókat akar telepíteni a szakadár területekre, mert valójában nem békefenntartókról van szó.

Melanie Joly kanadai külügyminiszter leszögezte: országa "partnereivel és szövetségeseivel együtt határozott reakciót ad a nemzetközi jog durva semmibe vételére".

India ENSZ-nél akkreditált nagykövete mindenkit önmérsékletre szólított fel. Kiemelte: a feszültség csökkentése a legfontosabb, és Újdelhinek meggyőződése, hogy a kérdést csak diplomáciai párbeszéddel lehet megoldani.

Törökország - amely Ukrajnával és Oroszországgal is jó kapcsolatokat ápol - ugyancsak bírálta a szakadár területek elismerését. Az ankarai külügyminisztérium szerint Moszkva ezzel nemcsak a minszki egyezményt, hanem Ukrajna politikai egységét, szuverenitását és területi integritását is megsértette. Törökország a nemzetközi jog betartására kérte a szemben álló feleket.

A három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia is határozott hangon bírálta Moszkva lépését, és szankciókat követelt. "Oroszország darabokra tépte a minszki megállapodásokat" - mondta Alar Karis észt államfő hétfő este Tallinnban. "Ez azt mutatja, hogy Moszkva célja nem a konfliktus megoldása, hanem annak elmélyítése" - fűzte hozzá. A lett államvezetés közös nyilatkozatában felszólította a nemzetközi közösséget, hogy a lehető legszigorúbb intézkedésekkel szabjon gátat az orosz agressziónak, és nyújtson segítséget Ukrajnának. A lett kormány a NATO keleti szárnyának megerősítését is követelte az orosz csapatok fehéroroszországi jelenléte miatt. Gitanas Nauseda litván államfő a Twitteren azt írta: a szakadár területek elismerése a nemzetközi jog elfogadhatatlan megsértése. A történtek "szürreálisnak tűnhetnek a demokratikus országok számára" - mondta Ingrida Simonyte litván kormányfő. "Ugyanakkor reagálásunk módja meghatározza, hogy a következő nemzedékek hogyan tekintenek majd ránk" - tette hozzá.

Moszkva szerint Kijev többé nem tekinti érvényesnek a minszki megállapodásokat, amelyeket a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintettek - közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Szolovjov.Live YouTube-csatornán nyilatkozva

"Abból indulunk ki, hogy a minszki megállapodások többé már nem aktuálisak a kijevi rezsim számára, amely ezt mindannyiunknak elmondta" - felelte a szóvivő arra a kérdésre, hogy Oroszország kilépett-e a Minszk-2 megállapodásból.

Zaharova azt hangoztatta, hogy Oroszország hét éven át mindent elkövetett a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások végrehajtásáért. Mint mondta, az orosz diplomácia mindenkit, akinek közvetlenül vagy közvetve köze lehetett a valóra váltásukhoz, megpróbált ebbe az irányba befolyásolni.

A minszki megállapodások a rendezés lépéseit rögzítik a csapatszétválasztástól a Donyec-medence különleges státusának alkotmányos rögzítésén át a helyi hatalom szerveinek megválasztásáig. A megállapodások azt követően születtek, hogy az ukrán vezetés 2014-ben és 2015-ben sikertelen kísérletet tett a konfliktus fegyveres megoldására. A szakadárok az ukrán offenzívákat orosz fegyverszállítmányoknak köszönhetően és önkéntesek támogatásával állították meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn este az orosz lakossághoz intézett televíziós üzenetben jelentette be, hogy Moszkva elismeri a két délkelet-ukrajnai régió függetlenségét. A szakadár területek vezetőivel barátsági, együttműködési és együttműködési megállapodást írt alá. A szerződést a donyecki és a luhanszki "népköztársaság" parlamentje kedden ratifikálta, és a nap folyamán ezt meg fogja tenni az orosz törvényhozás is.

Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette kedden, hogy fontolóra veszi az Ukrajna és Oroszország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítását.

Az államfő erről azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet Alar Karis észt elnökkel kijevi megbeszélésüket követően közösen tartottak.

"Kérést kaptam a külügyminisztériumtól, hogy fontoljam meg az Ukrajna és az Orosz Föderáció közötti diplomáciai kapcsolatok megszakításának kérdését. A sajtótájékoztató után ezen a témán fogok dolgozni. És nem csak ezen" - fogalmazott Zelenszkij.

Felszólította továbbá Ukrajna nemzetközi partnereit, hogy vezessenek be szankciókat az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték ellen.

Ukrajna védelmi minisztere, Olekszij Reznikov közösségi oldalán azt írta, országa "nyugodt és magabiztos, készen áll megvédeni magát és szuverenitását". A politikus szerint a világ nem hallgathat.

Egy másik közleményben Reznikov úgy fogalmazott: "nehéz kihívások elé nézünk, biztosan lesznek veszteségek, de felül kell emelkednünk a félelmen és a kétségbeesésen".

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi felszólalásában úgy fogalmazott: "aligha lesz háború, nem túl valószínű ez a forgatókönyv". Ugyanakkor, "ha a helyzet eszkalálódik, a kormány azonnal hadiállapotot hirdet az országban" – idézi az RT.

Kijev arra kéri Moszkvát, hogy segítsen a konfliktus feloldásában párbeszéddel, Ukrajna nyitott minden tárgyalásra. Zelenszkij hozzátette: Ukrajnának kötelessége megvédeni szuverenitását.

Az Ukrajna délkeleti részének rendezéséről szóló minszki megállapodásokat az ukrán vezetés rögtön aláírásukat követően lábbal tiporta - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden a Rosszija-24 televíziós csatorna műsorának nyilatkozva.

Kifejtette, hogy közvetlenül a minszki megállapodások aláírása után az akkori ukrán elnök, Petro Porosenko a kijevi parlamentben elmondott beszédében kifogásokat kezdett gyártani ahelyett, hogy megvédte volna ezt a kulcsfontosságú dokumentumot, amely megállította a háborút és megnyitotta az utat a békés rendezés, Ukrajna területi integritásának megőrzése előtt.

Az akkori ukrán külügyminiszter, Pavlo Klimkin pedig azt kezdte bizonygatni, hogy ezek a megállapodások semmit sem érnek, csak egy darab papír, Ukrajna nem vállalt semmilyen kötelezettséget - mondta Lavrov.

Hozzátette: "általában féltek, féltek megvédeni az álláspontjukat, megvédeni a konszenzust, amely Minszkben született Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország elnökeinek részvételével".

Az orosz külügyek irányítója szólt arról is, hogy az európaiak és az amerikaik addig meg nem állnak, nem nyugszanak, amíg ki nem merítik az összes lehetőséget Oroszország úgynevezett megbüntetésére.

"Azt, hogy kollégáink most Oroszországra próbálják hárítani a felelősséget a minszki megállapodások felbomlásáért, mi is megértjük. Európai, amerikai, brit kollégáink nem állnak meg, és nem nyugszanak addig, amíg ki nem merítik az összes lehetőséget Oroszország úgynevezett megbüntetésére. Már most mindenféle pokoli szankciókkal fenyegetőznek (...). Már megszoktuk" - vélekedett.

Lavrov egyben szólt arról, hogy Moszkvának kétségei vannak az Európai Unió közvetítői képességével kapcsolatban a konfliktusmegoldás terén. Hangoztatta: "Egyre több kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió képes-e közvetítőként fellépni, amilyen helyzetbe hozta magát, és képes lenne bármilyen érdemi eredményt felmutatni".

"Az EU képtelensége arra, hogy saját megoldásokat keressen, nagyon-nagyon sokatmondó. Ez egyébként nemcsak a belső ukrán válságra vonatkozik, ahol az EU a garanciáival kudarcot vallott, de az EU külpolitikájának más területeire is" - hangoztatta.

Az orosz képviselők kedden jóváhagyták a Vlagyimir Putyin államfő által aláírt megállapodást arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét az orosz elnök előző nap elismerte.

"A donyecki és luhanszki népköztársaságok függetlenségének elismerése, valamint a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodások ratifikálása véget kell hogy vessen a konfliktusnak, az ott élő polgártársaink halálának" - jelentette ki nyilatkozatában az orosz parlament alsóházának elnöke, Vjacseszlav Vologyin.

A képviselők a két szöveget egyhangúlag fogadták el, az egyik esetben 400, a másikban 399 támogató szavazattal, mivel egy képviselő nem nyomta meg időben a gombot.

A szövegek kedden még átkerülnek a felsőház, a Szövetségi Tanács elé.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége nyilatkozatban fejezi ki aggodalmát az Ukrajna körzetében fokozódó háborús feszültség miatt, rámutatva, hogy "az atomfegyverek korában fegyveres úton nem lehet rendezni a felgyülemlett konfliktusokat".

A KMKSZ elnöksége kedden kiadott nyilatkozatában felszólítja a nagyhatalmak vezetőit és az ukrán kormányzatot arra, hogy "tegyenek meg mindent a háború elkerülése, a problémák békés úton történő rendezése érdekében".

A dokumentumban rámutatnak, hogy Ukrajnának az utóbbi években elfogadott törvényei nem teszik lehetővé a kisebbségvédelem terén kötött nemzetközi egyezmények végrehajtását. "Az ukrajnai kisebbségek nyelvi, oktatási jogainak visszaállítása jelentős mértékben hozzájárulhatna a béke és a stabilitás megőrzéséhez" - áll a nyilatkozatban.

A KMKSZ a jótékonysági alapítványai ellen folyó, "megalapozatlan vádak alapján megkezdett bűnvádi eljárások" ellenére "továbbra is kész részt vállalni egy stabil, működőképes megyei tanácsi többség kialakításában".

A szervezet elnöksége a jelenlegi feszült helyzetben felelőtlennek tartja azokat a támadásokat, amelyek nemrégiben a kárpátaljai megyei adminisztráció vezetőjét érték a népek testvériségéről tett kijelentései okán, valamint a megyei közgyűlés elnökét a budapesti látogatása miatt - amelyet rendkívül eredményesnek és előremutatónak tart a KMKSZ.

A KMKSZ elnöksége emlékeztet arra, hogy a megyei közgyűlés KMKSZ-frakciója megszavazta a területi alapon szerveződő helyi önvédelmi egységek megyei költségvetésből történő finanszírozását, ugyanakkor "felhívja az illetékesek figyelmét, akadályozzák meg, hogy fegyverek kerülhessenek bűnözők, szélsőséges erők kezébe, és hatáskörükön belül mindent tegyenek meg a közbiztonság szavatolásáért".

Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei kedd délután tervezett informális találkozójukon terjesztik elő a szankciók első csomagját válaszul arra, hogy Oroszország a délkelet-ukrajnai szakadár Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság önállóságának elismerését jelentette be - közölte az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke kedden.

Ursula von der Leyen uniós bizottsági, és Charles Michel uniós tanácsi elnök közös közleménye szerint a Moszkvával szemben bevezetni tervezett megszorító csomag javaslatai között szerepel azok szankcionálása, akik részt vettek a szakadár ukrán tartományok függetlenségét elismerő jogellenes döntésben.

A megszorító intézkedések továbbá célba kívánják venni azokat a bankokat, melyek orosz katonai és egyéb műveleteket finanszíroznak az érintett területeken. Meg kívánják akadályozni, hogy az orosz állam és kormány hozzáférjen az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz, szolgáltatásaihoz, illetve korlátozni kívánja a helyzet elmérgesedését szolgáló és agresszív politikák finanszírozását. Korlátozni kívánja a két szakadár régió és az EU közötti kereskedelmet annak biztosítására, hogy a felelősök egyértelműen érezzék jogellenes és agresszív cselekedeteik gazdasági következményeit - írták.

"Az EU felkészült és kész további intézkedések elfogadására, ha a fejlemények azt szükségessé teszik" - szögezték le.

Von der Leyen és Michel továbbá törvénytelennek és elfogadhatatlannak nevezte az orosz döntést, mely - mint írták - sérti a nemzetközi jogot, Ukrajna területi egységét és önállóságát, illetve tovább mélyíti a válságot.

Mindkét elnök üdvözölte az uniós tagállamok töretlen egységét és eltökéltségét, hogy határozottan és gyorsan reagáljanak Oroszország jogellenes fellépéseire, szorosan együttműködve a nemzetközi partnerekkel.

Végezetül hangsúlyozták: az Európai Unió továbbra is teljes szolidaritást vállal Ukrajnával, és egységesen támogatja önállóságát, területi egységét.

Gyenyisz Vlagyimirovics Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság elnöke úgy döntött, hogy mozgósítja a köztársaság 1995 és 2004 között született állampolgárait.

Úgy döntök, hogy sorkatonai szolgálatba állítom az 1995 és 2004 között született állampolgárokat, akik nem tartalékban vannak – szól a rendelet szövege. A mozgósítottakat a DPR Népi Milícia Parancsnokságának tartalékába küldik.

Egy másik rendelet is megjelent a mai nap, amelyben leírták, hogy az 55 év feletti férfiakat önkéntes alapon mozgósítják. A rendeletek mától lépnek hatályba – írja a dnr-news.com.

A szlovák külügyminisztérium kedden ismertetett álláspontja szerint Oroszország súlyosan megsértette a nemzetközi jogot és nemzetközi kötelezettségeit a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségének elismerésével.

A TASR közszolgálati hírügynökség jelentése szerint Ivan Korcok külügyminiszter keddi pozsonyi sajtótájékoztatóján azt mondta: ezzel a lépésével Oroszország megtagadta az oszthatatlan biztonság elvét, amely szerint a saját biztonság megteremtése nem mehet más biztonságának rovására.

"Oroszország megtagadja saját elveit, amelyekre hivatkozik" - mondta Ivan Korcok. A külügyminiszter szerint "Oroszország már nyíltan arról beszél, hogy a probléma, amivel nem tud egyenesbe jönni, Ukrajna létezése".

Eduard Heger kormányfő a közösségi hálón reagált a két szakadár köztársaság elismerésére Azt mondta: ez a lépés az erőszakot és a gyűlöletet fokozza majd. "A Krím annektálása után Oroszország tovább használja azokat a módszereket, amelyek nem vezetnek sem békéhez, sem prosperitáshoz, sem az oroszok és az ukránok jó egymás mellett éléséhez" - jelentette ki.

Zuzana Caputová államfő Twitter-bejegyzésében ugyancsak a nemzetközi jog megsértésének minősítette a szakadár területek függetlenségének elismerését, amellyel szavai szerint Moszkva "a konfrontációt választotta a diplomácia helyett".

Öt orosz bank és három befolyásos, vagyonos magánszemély ellen rendelt el vagyonbefagyasztást is tartalmazó szankciókat kedden a brit kormány, válaszul arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előző nap hivatalosan elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területek önállóságát.

Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában elmondta: a szankciós listán a Rosszija Bank, az ISZ Bank (Ipari Takarékbank), a General Bank, a Promszvjazbank és a Fekete-tengeri Fejlesztési Bank szerepel.

A brit kormány emellett személyi szankciókat léptetett érvénybe Gennagyij Tyimcsenko, valamint Borisz Rotenberg és Igor Rotenberg nagyvállalkozókkal szemben.

Johnson elmondta: London befagyasztja a szankciós listán szereplők Nagy-Britanniában tartott vagyoneszközeit, a büntetőintézkedésekkel sújtott személyek nem utazhatnak be az országba, emellett a brit kormány megtiltja, hogy brit állampolgárok és vállalatok bármilyen üzleti kapcsolatra lépjenek velük.

Új biztonsági berendezkedésre van szükség Lengyelországban és a szövetséges struktúrák körében, ennek keretében meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök kedden Varsóban, miután az ukrajnai helyzetről egyeztetett az ország vezető politikusaival.

Az államfői nemzetbiztonsági iroda (BBN) székhelyén az elnök, továbbá Mateusz Morawiecki kormányfő és Jaroslaw Kaczynski, a nemzetvédelmi és belbiztonsági ügyekért felelős kormányfőhelyettes részvételével megtartott tanácskozás után Duda úgy értékelte: különféle forgatókönyvek lehetségesek, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét, és a szeparatistákat ennek nyomán "most szabályos orosz egységek erősítik meg".

Duda aláhúzta az Európai Unió és a NATO egységének, valamint "komoly szankciók" kivetésének a szükségességét. Hangsúlyozta továbbá: lengyelországi viszonylatban, valamint a szövetséges államok körében egy új biztonsági berendezkedést kell megvitatni. Duda ebben az összefüggésben az orosz egységek fehéroroszországi jelenlétére is rámutatott. "Sok minden arról tanúskodik, hogy nem vonják vissza őket", ez pedig megfelelő lépéseket tesz szükségessé - jelentette ki.

Meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát, efelől a térségben senkinek sincs kétsége - nyomatékosította.

Jaroslaw Kaczynski a lengyel fegyveres erők "komoly fejlesztését", valamint a "fegyveres erőkön alapuló valódi szövetségek" építését nevezte szükségesnek.

"Lengyelországnak biztonságot kell garantálni, Ukrajnát meg kell menteni" - jelentette ki. "Ukrajna megmentése", területi egységének megőrzése Kaczynski szerint Lengyelország és az egész Európa stratégiai érdeke, valamint a nemzetközi jog globális érvényességének kérdése is.

Mateusz Morawiecki a helyzet politikai és diplomáciai megoldása mellett kiemelte a "megfelelő hatású", Vlagyimir Putyin orosz elnököt "a további agressziótól" visszatartó szankciók szerepét. Szorgalmazta az európai energetikai, klíma- és nyersanyag-politika átértelmezését is, azzal érvelve, hogy Oroszország erejét éppen a nyersanyagforrásai adják.

Elképzelhetetlennek nevezte, hogy Ukrajnában "emberek fognak meghalni, Nyugat-Európa pedig, mintha mi sem történne, folytatja a gazdasági együttműködést" Moszkvával. Ebben az összefüggésben a kormányfő az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezetéket, az európai gázszállításokat említette.

"Lehetetlen normális üzleteket kötni egy támadóval, aki sérti a nemzetközi jogot, más országok szuverenitását" - fogalmazott Morawiecki.

A varsói sajtókonferenciával egyidőben Olaf Scholz német kancellár bejelentette: Berlin felfüggeszti az Északi Áramlat-2 üzembe helyezésének folyamatát.

A bejelentésre Morawiecki a sajtóértekezlet után a Facebook közösségi honlapján reagált. "Pozitív hír, mindazonáltal sokkal messzemenőbb lépéseket várunk" - olvasható a bejegyzésben.

Egy külügyminisztériumi tisztviselő szerint Oroszország egyelőre nem tervezi a katonái bevetését Kelet-Ukrajnában, azonban fenyegetés esetén lépni fog – írja a BBC.

Mint ismert, a moszkvai parlament ratifikálta az együttműködési megállapodásokat Ukrajna szeparatista köztársaságaival.

Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettes az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy a szerződések tartalmazzák a katonai segítségnyújtás biztosítását, de hozzátette, hogy kerülni szeretnék a csapatok bevetésével kapcsolatos spekulációkat.

Egyelőre senki nem tervez bevetést. Ha fenyegetés van, akkor a ratifikált szerződéseknek megfelelően segítséget nyújtunk – mondta.

Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden telefonon leszögezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Törökország ellenez bármely döntést, amely Ukrajna területi egységét célozza, miután Moszkva bejelentette, hogy elismeri két kelet-ukrajnai szakadár terület függetlenségét - jelentette a Reuters brit hírügynökség kedden.

A török elnöki hivatal közleménye szerint Erdogan az ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során megismételte, hogy Törökország elfogadhatatlannak tartja a Kreml döntését, és azt javasolta, "minden lehetséges diplomáciai eszközt vessenek be a nemzetközi térfélen" a válság megoldása érdekében.

A közlemény nem szólt arról, hogy Erdogan beszélt-e Zelenszkijjel a büntetőintézkedésekről a telefonhívás során.

Vlagyimir Putyin orosz elnök lépése nyomán az Egyesült Államok és az Európai Unió Oroszországgal szembeni lehetséges büntetőintézkedéseket jelentett be, és továbbiakat fontolgat. Törökország, amely a Fekete-tenger felségvizein határos Ukrajnával és Oroszországgal is, elméletben ellenzi a szankciókat.

A hétfő óta szenegáli látogatáson tartózkodó török államfő Dakarban újságíróknak nyilatkozva is kitért az ukrán helyzetre. "Elfogadhatatlannak" minősítette a két délkelet-ukrajnai "népköztársaság" orosz elismerését. "Ezt a döntést mi elfogadhatatlannak tartjuk. Felszólítjuk az érintett feleket, hogy tegyenek tanúbizonyságot jószándékukról és tartsák magukat a nemzetközi joghoz" - fogalmazott Recep Tayyip Erdogan.

Oroszország hivatalosan a szélesebb határok közötti Donyeck megye függetlenségét ismerte el, amelynek nagy része jelenleg az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt áll - állította kedden a Moszkva támogatását élvező szakadár terület, a "Donyecki Népköztársaság" vezetője kedden.

Gyenyisz Pusilin az orosz állami televízióban nyilatkozva kijelentette, hogy a nem szakadárok ellenőrzése alatti donyecki terület kérdését később oldják meg.

"A határ kérdése nem egyszerű, később fogjuk rendezni" - mondta.

A szakadár vezető szerint a kérdésben a "Donyecki, illetve a Luhanszki Népköztársaság alkotmánya a mérvadó". Ezek az alkotmányok ott jelölték ki a két régió határait, ahol 2014 májusában az Ukrajnától történő elszakadásról szóló népszavazást tartották.

Pusilin azt állította, hogy egyelőre nincsenek orosz katonák a kelet-ukrajnai szakadár területeken.

"A saját erőinkre akarunk támaszkodni" - mondta, utalva a megyében folyó mozgósításra. "A Donyecki Népköztársaság csak szükség esetén folyamodik külső katonai segítségért" - jelentette ki.

Ukrán oldalról folytatódik az ágyúzás - mondta Pusilin -, ezért a polgári lakosságot továbbra is biztonságba kell helyezni Oroszországban.

Közép-európai idő szerint délután hatkor mond beszédet Joe Biden amerikai elnök, hogy beszámoljon az ukrán–orosz helyzetről – közölte a Fehér Házra hivatkozva a Guardian.

Vlagyimir Putyin orosz elnök engedélyt kért a parlament felsőházától az orosz hadsereg kelet-ukrajnai bevetésére. Nyikolaj Pankov védelmi miniszter-helyettes kedden Moszkvában a Szövetségi Tanács rendkívüli ülésén olvasta fel Putyin kérelmét, amelyet végül a képviselők egyhangúlag el is fogadtak.

A rendelet azonnal hatályba is lépett a dokumentum elfogadásának pillanatától.

Ukrajna kedden hazahívta konzultációra Vaszil Pokotilót.

A nap folyamán Volodimir Zelenszkij elnök már bejelentette, hogy fontolóra veszi az Ukrajna és Oroszország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítását arra hivatkozva, hogy Moszkva folytatja katonai "agresszióját".

(Index - MTI nyomán)

Kapcsolódó: Ebből sem lesz Kárpátalja-visszakövetelés: "Magyarország részese a közös uniós álláspontnak"