Felhatalmazást adott az orosz parlament felsőháza Vlagyimir Putyin elnöknek kedden a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez. /Bővített hír./
 Korábbi fénykép |
A nap folyamán az orosz törvényhozás két háza egyhangúlag jóváhagyta a megállapodásokat arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét hétfőn ismerte el. A ratifikálási okmányokat Putyin kézjegyével látta el. A hatályba lépő megállapodások lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, közös védelmi állásokat vegyen fel, és erősítse a gazdasági integrációt.
"Nem mondtam, hogy a csapatok a találkozónk (sajtótájékoztató) után egyenesen oda (a Donyec-medencébe) mennek, ez az első" - jelentette ki Vlagyimir Putyin kedd este újságíróknak.
"Másodszor: egyáltalán nem lehet megjósolni a lehetséges akciók konkrét kereteit, ez a konkrét helyszíni helyzettől függ, ahogy mondani szokták" - tette hozzá.
Megerősítette, hogy Oroszország szükség esetén katonai támogatást fog nyújtani a donyecki és a luhanszki "népköztársaságnak", és teljesíteni fogja a szerződésben vállalt kötelezettségét. Kifejezte reményét, hogy a határokkal kapcsolatos vitás kérdéseket a felek - Kijev és a köztársaságok - béketárgyalások révén fogják rendezni.
Putyin szerint a válság legjobb megoldása az lenne, ha az ukrán vezetés maga mondana le a NATO-tagságról, és a semlegességet választaná, emellett fontosnak nevezte az ország demilitarizálását. Hozzátette, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok rendezéséhez az is szükséges, hogy Kijev ismerje el Szevasztopol és a Krím lakosságának akaratnyilvánítását - vagyis a függetlenség, majd az Oroszországhoz történő csatlakozás melletti döntését.
Kijelentette, hogy "a minszki megállapodások többé nem léteznek". A korábban az ukrajnai válság rendezése alapjának tekintett dokumentumok érvényének megszűnéséért Kijevet hibáztatta. Szerinte a szakadár köztársaságok orosz elismeréséhez az vezetett el, hogy az ukrán vezetés, beleértve az elnököt, nyilvánosan is hangoztatni kezdte: nem fogja teljesíteni a megállapodásokat, Oroszország pedig, mint mondta, "nem tűrhette tovább a Donyec-medence népe elleni népirtást".
Kifogásolta, hogy Európa sem tudta rávenni az ukrán felet a minszki megállapodások betartására, amelyeket Kijev szerinte már jóval a régiók orosz elismerése előtt "lenullázott".
Putyin a nap folyamán a Kremlben Ilham Aliyev azeri elnököt fogadva valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország a régi határai kötött akarja helyreállítani régi birodalmát.
"Mint tudja, Oroszország tegnap úgy döntött, hogy elismeri a Donyec-medence két népköztársaságának szuverenitását. Rögtön el akarom mondani: látjuk és előre láttuk az arra vonatkozó spekulációkat, hogy Oroszország helyre akarja állítani a birodalmat a birodalmi határok között. Ez abszolút nem felel meg a valóságnak" - mondta.
Az orosz vezető szerint Oroszország a Szovjetunió széthullása után elismerte az összes új geopolitikai realitást, és együttműködésbe kezdett a posztszovjet térségben megjelent összes független állammal. Putyin azt mondta, hogy Moszkva és Kijev kapcsolatai azt követően romlottak meg, hogy Ukrajnában 2014-ben "államcsíny" és "törvénytelen hatalomátvétel" történt. Ellenpéldaként hozta fel, hogy Oroszország az év elején Kazahsztánnak éppen hogy a szuverenitása megőrzéséhez nyújtott segítséget.
"Így is szándékozunk fellépni minden más szomszédunk esetében. Ukrajnával más a helyzet, ami sajnos azzal áll összefüggésben, hogy ennek az országnak a területét harmadik országok arra használják fel, hogy fenyegetéseket hozzanak létre az Oroszországi Föderáció számára. Csak erről van szó" - hangoztatta.
Szergej Lavrov külügyminiszter kedden a Rosszija 1 állami televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország kész a Nyugattal történő párbeszédre, ám tárgyalásokról abban az esetben szó sem lehet, ha ott Oroszországot megpróbálják megalázni és mindenért felelőssé tenni.
Nehezményezte, hogy a NATO és az Egyesült Államok nem mutatott érdemi tárgyalási hajlandóságot Oroszország biztonsági garanciaigényei ügyében. Azzal vádolta a Nyugatot, hogy a feszültség csökkentése helyett arra törekszik, hogy Oroszországot kibillentse egyensúlyából és visszatartsa a fejlődésben.
Volodimir Zelenszkijnek azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint ideje áttérni az Oroszország elleni közvetlen fellépésre, hangot adott véleményének, miszerint a hivatalban lévő ukrán elnök "kiegyensúlyozatlan és önállótlan" ember, aki "közvetlenül függ amerikai gondnokaitól", és akitől "mindenre lehet számítani".
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Dozsgy ellenzéki online tévécsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy a szakadár területek határainak ügye "a jövő kérdése". Mint mondta, a délkelet-ukrajnai szakadár területek elismerésének célja az emberveszteségek megállítása volt, "ezért a kialakult valóság nyert elismerést".
"Most más kérdéseket kell megoldani. A határok kérdése pedig meg lesz oldva" - mondta. Moszkva az ukrán Donyeck és Luhanszk megye háború előtti határát ismerte el államhatárnak.
A szóvivő a politikának a gazdasággal történő összekapcsolására irányuló kísérletnek nevezte, hogy Németország felfüggesztette az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, és hangot adott álláspontjának, miszerint Washingtont "nem hagyja nyugodni" Oroszország és Európa energetikai együttműködése. Zaharova szerint az Egyesült Államoknak "teljes függőségbe kellett hoznia Ukrajnát, mert ezen az országon keresztül ment az energiaáramlás Európa többi része felé - itt irányítható politikusokra, irányítható kormányokra és elnökre volt szüksége".
Stoltenberg: Oroszország továbbra is teljes körű támadást tervez Ukrajna ellen
Minden jel arra utal, hogy Oroszország továbbra is teljes körű támadást tervez Ukrajna ellen; az orosz fellépések aláássák Ukrajna önállóságát, veszélyeztetik területi egységét és az európai biztonságot - jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, a NATO-Ukrajna Bizottság rendkívüli ülését követően kedden.
Jens Stoltenberg a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Ukrajna határain belül és körül kialakult, Oroszország szította feszültség generációk óta a legkomolyabb konfliktus.
Kijelentette: a krízisért egyedül Oroszország felelős. A NATO arra kéri Ukrajnát, ne válaszoljon egyetlen ismétlődő orosz provokációira sem.
Oroszországot pedig arra emlékezteti, hogy sosem késő lemondani egy esetleges támadás megindításáról, továbbá sürgeti Moszkvát, válassza a diplomácia útjait a konfliktus megoldására - mondta a NATO-főtitkár.
Stoltenberg hangsúlyozta, a délkelet-ukrajnai szakadár tartományok, Donyeck és Luhanszk önállóságának orosz elismerése nemzetközi jogba ütközik, jelentősen mélyíti a feszültséget, és destabilizálja Ukrajnát. Az orosz katonaság telepítése az érintett tartományokba pedig meghiúsíthatja a konfliktus békés megoldásárra irányuló erőfeszítéseket.
Kiemelte: a NATO továbbra is erős politikai támogatást nyújt Ukrajnának, a szövetséges országok pedig felszereléssel és pénzügyi hozzájárulással segítik az ukrán önvédelmet. A szövetség Oroszországot egyúttal arra figyelmezteti, magas árat fog fizetni minden agresszív fellépésért Ukrajna ellen.
"A NATO továbbra is eltökélt minden szövetséges védelme mellett bármifajta agresszióval szemben" - fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: Európa és Észak-Amerika szoros szövetséget alkot a NATO-n belül, elkötelezett egymás védelme és biztonságának megőrzése mellett.
A NATO kész a párbeszédre Oroszországgal a politikai megoldás közös megtalálására - tette hozzá a NATO-főtitkár.
Kijev közben újabb fegyvereket kér Nagy-Britanniától és az Egyesült Államoktól
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden közölte, hogy újabb fegyverszállítmányokat kért Ukrajnának Nagy-Britanniától, és ugyanezt kéri az Egyesült Államoktól is.
A kijevi diplomácia vezetője erről Washingtonból a Facebookon közvetített videoüzenetében beszélt. "Reggel levelet küldtem a brit külügyminiszternek azzal a kéréssel, hogy adjanak további védelmi fegyvereket Ukrajnának. Ugyanezzel a kéréssel fogok ma fordulni tárgyalópartnereimhez az Egyesült Államokban" - mondta.
Kifejtette, hogy Ukrajna azért kér fegyvereket, mert nem tagja egyik kollektív biztonsági szövetségnek sem, és emiatt nincs szavatolva a biztonsága. "Az egész világot mozgósítani fogjuk védelmi képességünk megerősítése érdekében" - hangsúlyozta.
Kuleba ugyanakkor hozzátette: az Ukrajna körüli feszültség enyhítésére irányuló diplomáciai erőfeszítések "egy percre sem állnak le", mindent megtesznek, hogy elkerüljék a további eszkalálódást.
Kuleba korábban kijelentette: Oroszország legutóbbi lépései után eljött az ideje annak, hogy a Nyugat bevezesse a beígért szankciókat Moszkvával szemben - emlékeztetett a Jevropejszka Pravda hírportál.
(MTI nyomán)
További kapcsolódó hírek:
A korábbi fejlemények gyűjtőcikkei:
