A műsorban Rinkēvičs reagált Olekszij Honcsaruk volt ukrán miniszterelnök szavaira is, miszerint más európai országok „nem értik”, hogy Putyin milyen messzire hajlandó elmenni, és hogy más országok vezetőinek közvetlen katonai támogatást kellene felajánlaniuk, és „legalább az égboltunkat lezárni, hogy megvédjenek minket a fenyegetéstől”. Ezekre azt mondta Rinkēvičs, hogy a NATO-nak minden lehetőséget fontolóra kell vennie, de „azt is meg kell értenünk, hogy mondjuk, egyes NATO-irányelveket csak akkor lehet végrehajtani, ha azok az országok, amelyek rendelkeznek a szükséges eszközökkel, egyetértenek azzal”. Hozzátette, hogy bármilyen döntést egyhangúlag kell megszavazni.

Arra a kérdésre, hogy a NATO nem kényszerül-e inkább arra, hogy egy „kényelmetlen” megállapodást kössön Oroszországgal, a miniszter így válaszolt:

A NATO példátlan szankciókat vezetett be Oroszország ellen, azonban az észak-atlanti szövetség védelmi együttműködés, és nem akar háborút Oroszországgal - jelentette ki Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára Brüsszelben, a tagállamok külügyminisztereinek pénteki rendkívüli tanácskozását megelőző sajtónyilatkozatában.

Stoltenberg hangsúlyozta: "Szövetségeseink védelme iránt elkötelezettek vagyunk, erről nem is szabad, hogy félreértés essék". Hozzátette: a zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadásról szóló hírek is arra mutatnak rá, hogy ez a háború mennyire vakmerő és felelőtlen, és mennyire fontos, hogy mihamarább vége legyen, és Oroszország kivonja minden csapatát a térségből.

A tanácskozáson személyesen részt vevő Antony Blinken amerikai külügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta: "Oroszország Ukrajnával szembeni, provokálatlan, előre megfontolt agresszióját követően a NATO gyorsan, egységesen és határozottan fogott össze", és azonnal elindította a gyorsreagálású erőit a szövetség keleti részeibe.

Blinken hozzátette: "ahogy a főtitkár is mondta, a mi szövetségünk egy védekező erő, nem törekszünk konfliktusra. De ha mégis arra kerül sor, készen állunk rá, és meg fogjuk védeni a NATO-hoz tartozó tagállamok összes területét."

Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője pénteki Twitter-üzenetében arra hívta a fel a figyelmet, hogy katasztrofális következményei lehetnek annak, hogy Oroszország atomerőműveket támad meg. "A zaporizzsjai erőművet ért tüzérségi támadás és az ebből eredő tűz egész Európát veszélyeztetheti" - hangsúlyozta. Arra az újságírói kérdésre, hogy az EU-nak meg kellene-e állítania az orosz energiaáramlást, Borrell a NATO-ülésre érkezve kijelentette: "mindent meg kell fontolunk, továbbra is napirenden van minden".

Az orosz hadsereg pénteken átvette az ellenőrzést a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű felett. Korábban az atomerőmű sajtószolgálata azt közölte, hogy az erőmű területén tűz ütött ki, és a háttérsugárzás változatlan. Később az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata azt közölte, hogy az erőmű ötszintes oktatási és kiképzőközpontjának felső három szintje égett, a tüzet eloltották.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.

(Telex - MTI nyomán)