A náci Németország elleni brit küzdelemhez hasonlította az orosz invázióval szembeni ukrán ellenállást a londoni alsóház képviselőinek tartott keddi beszédében Volodimir Zelenszkij ukrajnai elnök.
Zelenszkijt, aki videókapcsolaton beszélt a brit parlament tagjaihoz, a képviselők felállva, hangos ovációval és tapsviharral köszöntötték.
Az ukrán államfő kijelentette: az ukránok nem akarják elveszíteni hazájukat, "éppen úgy, ahogy Önök sem akarták elveszíteni országukat, amikor a nácik harcba szálltak hazájuk ellen".
Zelenszkij kijelentette azt is, hogy a háború tizenkettedik napján átlépte a tízezret a hadműveletekben elesett orosz katonák száma.
A zsidó elnök Winston Churchill egykori brit kormányfő 1940-ben elmondott híres alsóházi beszédére emlékeztető szóhasználattal úgy fogalmazott: Ukrajna nem adja meg magát, harcolni fog a tengereken, a levegőben, folytatja harcát saját földjéért. "Harcolni fogunk az erdőkben, a mezőkön, a partokon, az utcákon" - tette hozzá.
Kuleba megint besegített a nácizásba
A világ többet is tehetne, hogy segítsen Ukrajnának az Oroszország elleni harcában - hangsúlyozta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter abban a véleménycikkében, amely a The Washington Post amerikai napilapban jelent meg kedden.
A baloldali-liberális amerikai újság online és nyomtatott változatában is publikált írásában az ukrán diplomácia vezetője rámutatott: a világ vezetői évtizedeken át fejet hajtottak Európa különböző háborús emlékműveinél, ahol ünnepélyesen kijelentették: "Soha többé!". Kuleba szerint eljött az idő, hogy bebizonyítsák: ezek "nem csak üres szavak" voltak.
Az ukrán külügyminiszter szerint Oroszország "gyűlöletes terjeszkedésvágytól" hajtva indította el háborúját Európában, és a történelem minden egyes politikai vezetőt később annak alapján fog megítélni, "miképp nézett szembe a gonosszal". A szerző szerint "kétség sem fér hozzá", hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki "továbbra is bombatámadásokkal gyilkolja az ukrán polgári lakosságot, Adolf Hitler és Joszif Sztálin forgatókönyvét követve irányítja Ukrajna megszállását".
Kuleba felidézte, hogy Kijevnek és más ukrán városoknak utoljára 1941. június 22-én a hajnali órákban kellett ilyen katonai agresszióval szembenézniük, amikor Hitler megindította a Barbarossa-hadműveletet: a Szovjetunió megszállását.
A külügyminiszter leszögezte, hogy az ukrán hadsereg és az ukrán nép "azzal a hősiességgel, sztoikus nyugalommal és makacs ellenállással küzd", amelyet a második világháború óta nem látott a világ. Úgy vélekedett, hogy megállították Putyin elnök Ukrajna elleni villámháborúját. A folytatáshoz azonban szerinte még több segítség kell a világtól.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az ukrán hadseregnek folyamatos fegyverellátásra, vadászrepülőgépekre, hatékony légvédelemre és rakétaelhárítási rendszerekre van szüksége, az orosz agressziótól szenvedő ukrán népnek pedig most és később is pénzügyi segítségre van szüksége, hogy újjáépíthesse az országot.
Kuleba szerint Oroszországot és Putyint teljes mértékben el kell szigetelni: az orosz nagyköveteket és képviselőket ki kell zárni a nemzetközi szervezetekből, a kulturális események és sportrendezvények orosz résztvevőire vonatkozó bojkottokat és eltiltásokat ki kell szélesíteni.
Cikke végén az ukrán miniszter megismételte: a "soha többé! ünnepélyes, de üres ígéretének most csatakiáltássá és felhívássá kell válnia. Most van itt az idő, hogy bebizonyítsuk: a 21. század más lesz, mint a 20. század".
Az ukrán kormánypárt Ukrajna biztonságát szavatoló nemzetközi szerződést javasol
Nemzetközi megállapodás megkötését javasolta kedden a Nép Szolgája nevű ukrán kormánypárt a biztonság garanciáiról az Egyesült Államok, Törökország és az Ukrajnával szomszédos államok részvételével arra az átmeneti időszakra, amíg az országot nem veszik fel a NATO-ba.
Az ukrán parlament Telegram-csatornáján közzétett közleményében a párt ismertette: javasolta továbbá Oroszországnak, hogy "jogilag ismerje el" az ukrán államiságot.
"Konkrét dolgokról kell beszélnünk" - áll a Nép Szolgája közleményében. "Konkrét szerződésről, amely szavatolhatja a teljes védelmünket, amíg a NATO nem kész bennünket felvenni. Ennek a szerződésnek alapvetően különböznie kell a Budapesti Memorandumtól - konkrét politikai, gazdasági és katonai lépéseket kell előirányoznia az Ukrajna biztonságát szavatoló országok részére".
"Ilyen garantáló ország lehet az Egyesült Államok, Törökország és az Ukrajnával szomszédos országok" a Nép Szolgája szerint.
"Oroszországnak pedig jogilag kell rögzítenie, hogy elismeri az ukrán államiságot, és garantálja, hogy nem fenyegeti az országunkat" - áll a közleményben.
(MTI nyomán)
