A kormánypártok - szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) - és a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség frakciói által közösen javasolt határozat szerint "a Bundestag a leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni brutális támadó háborúját", amellyel Oroszország "durván megsérti a nemzetközi és a humanitárius jogot, és tartósan szét akarja verni az európai békerendet".

Azt is rögzítették, hogy az Ukrajna elleni háborúval megmutatkozó "agresszív nacionalizmusnak és imperializmusnak nincs helye Európában és a világon a 21. században". A Bundestag egyben kiállt Ukrajna önvédelemhez fűződő joga mellett, és felszólította a szövetségi kormányt a többi között arra, hogy folytassa és lehetőség szerint gyorsítsa fel a védekezéshez szükséges katonai felszerelések szállítását Ukrajnába, beleértve az úgynevezett nehézfegyvereket - például páncélozott harcjárműveket - és az összetett, "komplex rendszereket".

A Bundestag arra is felszólította a kormányt, hogy kutassa fel a közvetett - körkörös cserének nevezett - támogatás további lehetőségeit, és használja is ki ezeket a lehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak Szlovénia kormánya után más országokkal is meg kell állapodnia, hogy az adott ország átad Ukrajnának szovjet gyártmányú fegyvereket, amelyeket Berlin német gyártmányú fegyverekkel pótol.

A nagy többséggel - 586 igen szavazattal, 100 nem szavazat és 7 tartózkodás mellett - elfogadott határozatban azt is rögzítették, hogy Németországnak az ukrán katonák kiképzésében is közre kell működnie, akár német földön vagy más NATO-országokban. Ugyanakkor a kormánynak támogatnia kell Kijev azon erőfeszítéseit, hogy az orosz vezetéssel folytatott közvetlen tárgyalások révén tűzszüneti megállapodásra jusson. Amennyiben sikerül a megállapodás, Németországnak az Egyesült Államokkal, Kanadával és más országokkal, NATO-s és európai uniós partnerekkel együtt, "készen kell állnia arra, hogy aktívan hozzájáruljon a megállapodás betartásának biztosításához" - áll a határozatban.

A szövetségi kormány szerdán - a kormánypártok között és a CDU/CSU-val hetekig folytatott vita után - jelentette be, hogy ezentúl nehézfegyverekkel is támogatja az orosz erők ellen küzdő ukrán hadsereget. Elsőként 50 Gepard típusú légvédelmi páncélos járművet küldenek Ukrajnába.

Berlin eddig védekezésre szolgáló, úgynevezett könnyűfegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Ukrajnát az orosz csapatok elleni védekezésben, és a nehézfegyverek szállításáról szóló döntéssel kiteljesíti a háború harmadik napján, február 26-án elindított fordulatot. Olaf Scholz kancellár azon a napon - egy parlamenti beszédben - jelentette be, hogy a kormány a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.

Azt is elhatározták, hogy létrehoznak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezen felül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.

Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú - a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan kétszázalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű - haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

(MTI)