Az Egyesült Államok tagállamainak nagy része már többféle korlátozást bevezetett a művi terhességmegszakítás szabályozására, a legfelsőbb bíróság pénteki döntése után azonban a tagállamok szabadon rendelkezhetnek az abortuszról, s nem minősül törvénytelennek, ha egy-egy tagállam betiltja azt. Az 1973-as jogesetben a szövetségi legfelsőbb bíróság azt mondta ki, hogy alkotmányellenesnek számít az abortuszjog korlátozása.

A szövetségi legfelsőbb bíróság döntését a bíróság washingtoni épülete előtt nagy tömegek várták, az abortusz kérdése ugyanis megosztja az amerikai törvényhozást és a társadalmat. A vita azután éleződött ki, hogy februárban kiszivárgott a legfelsőbb bíróság véleménytervezete, amelyből kiderült, hogy a testület visszavonná a Roe kontra Wade jogesetben hozott döntést. Ezáltal azonban az abból eredő, szövetségileg érvényes szabályozás is megszűnne, amely miatt 1973 óta törvénytelennek minősült az abortuszjog korlátozása az Egyesült Államokban.

Samuel Alito legfelsőbb bíró a testület többségi véleményének indoklásában leírta, hogy a Roe kontra Wade esetben hozott döntés "már a meghozatalakor hallatlanul helytelen volt", nem beszélve arról, hogy "az indoklása példátlanul gyenge, és az ügyben meghozott döntés káros következményekkel járt".

A CNN amerikai hírtelevízió beszámolt a három bíró ellenvéleményéről is, akik, javarészt liberális álláspontjukkal kisebbséget képviselnek a vélt konzervatív többségű testületben. Stephen Breyer, Sonia Sotomayor and Elena Kagan bíró ellenvéleménye közös indoklásában úgy fogalmazott: "nemcsak a bíróság miatt, de sokkal inkább az alapvető alkotmányos védelemtől megfosztott nők milliói miatt szomorúan közöljük, hogy nem értünk egyet a döntéssel". Kifejtették azt is: attól tartanak, a tagállamok megtilthatják a várandós nőknek, hogy az államhatárokon kívül kérjenek segítséget a művi terhességmegszakításhoz.

A Fox News amerikai konzervatív (tényleg eléggé amerikai módra konzervatív - a szerk.) hírcsatorna arra hívta fel a figyelmet, hogy az abortuszjog korlátozása ugyan több republikánus vezetésű tagállamban megtörtént, ugyanakkor számos, demokraták vezette tagállamban kiterjesztették a művi terhességmegszakítás jogát. Az alkotmánybíróság döntésére felkészülve, az elmúlt hónapokban Colorado, New Jersey és Kalifornia államok demokrata párti kormányzói is lépéseket tettek az abortuszjog állami kodifikálása érdekében, de Illinois és New York államokban már évek óta az alapvető jogok közé tartozik az önálló rendelkezés a művi terhességmegszakításról.

Az Egyesült Államok eddigi legszigorúbb, abortuszt tiltó törvényét május végén vezették be, Oklahoma államban: amellett, hogy itt már a megtermékenyítéstől tiltják a terhesség megszakítását, a magánszemélyeknek lehetőségük van feljelenteni azokat, akik segítséget nyújtottak az abortuszon átesett nőknek. Az oklahomai törvény csak nemi erőszak, orvosi vészhelyzet vagy vérfertőzés esetén tesz kivételt a terhességmegszakítás tilalma alól.

A Roe kontra Wade jogeset által kiváltott heves viták fényében az amerikai törvényhozás felsőháza a múlt héten azt is megszavazta, hogy a legfelsőbb bírák családjai is fokozott védelemben részesüljenek. A hat konzervatív bíró házánál ugyanis nemcsak a tüntetések váltak rendszeressé, de egy férfit június elején le is tartóztattak, mert merényletet akart elkövetni Brett Kavanaugh, az alkotmánybíróság tagja ellen.

Az alkotmánybíróság szerepét betöltő amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság pénteki döntése az abortusz ügyében heves reakciókat váltott ki az Egyesült Államokban, ellenérzéseket keltett az ENSZ vezetésében - jelentették hírügynökségek.

Joe Biden amerikai elnök "hibásnak, szélsőségesnek és irreálisnak" bélyegezte a bírósági döntést, és kijelentette: politikusoknak nem szabadna beleszólniuk olyan döntésbe, amelyet egy nőnek és orvosának kell meghoznia, valamint hogy ő minden tőle telhetőt megtesz majd annak érdekében, hogy a nőknek azokban a tagállamokban is joguk legyen az abortuszhoz, amelyekben azt a szövetségi legfelsőbb bíróság határozata nyomán megtiltják.

Megjegyezte azonban, hogy egy elnöki rendelet az ügyben nem garantálná a nőknek a választás jogát.

Arra kérte az abortusz jogért harcoló szervezeteket, hogy ha tüntetnek, békésen tegyék. "Az erőszak soha nem elfogadható!" - szögezte le.

Felszólította a washingtoni szövetségi törvényhozást, hogy ne hagyja ennyiben a dolgot, a választópolgárokat pedig arra, hogy szavazatukkal fordítsanak majd a helyzeten. "Ezzel nincs vége, önöké az utolsó szó" - jelentette ki.

Donald Trump előző elnök viszont dicsérte a legfelsőbb bíróság döntését. A "konzervatív" Fox televíziónak nyilatkozva azt mondta: az "az alkotmányon alapul, visszaadja a jogokat, amelyeket régóta vissza kellett volna adni, és mindenkinek jó lesz".

Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház demokrata párti elnöke szerint a bírósági döntés "felháborító és szívszorító, radikális, szélsőséges". "Beteljesíti a Republikánus Párt azon sötét és szélsőséges célját, hogy elvegye a nők jogát attól: maguk hozhatják meg döntéseiket a reproduktív egészségügy kérdésében. A republikánusok országos abortusztilalmat akarnak, ezért nem szabad megengedni, hogy többségük legyen a kongresszusban" - mondta újságírók előtt, miközben könnyeivel küszködött a Daily Caller című hírportál szerint.

Mike Pence volt alelnök ki is jelentette, hogy a konzervatívoknak nem szabad nyugodniuk mindaddig, amíg az élet szentségét vissza nem állítják az Egyesült Államok minden tagállamának jogrendszerében.

A katolikus egyház vezető püspökei üdvözölték a döntést, pedig felmérések szerint az amerikai katolikusok többsége támogatja az abortuszhoz fűződő jogokat, és üdvözölte a döntést sok evangéliumi keresztény vezető is. Több protestáns egyházi vezető és több zsidószervezet azonban elítélte a döntést, utóbbiak azzal indokolták ezt, hogy a tilalom ellentmond a zsidó hagyományoknak.

"Az abortuszhoz történő hozzáférés korlátozása nem tántorítja el az embereket attól, hogy el akarják azt végeztetni magukon, viszont így életveszélyesebbé válik a beavatkozás. A szexuális és reproduktív egészség és az ehhez való jog a nők és a lányok szabad akaratának és egyenlőségének alapja" - jelentette ki Stéphane Dujarric, António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője újságíróknak a bírósági döntésre reagálva.

Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa pedig azt írta: az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság döntése az abortusz tulajdonképpeni betiltásáról szörnyű csapás a nők emberi jogaira és a nemek egyenlőségére. A biztonságos, törvényes és hatékony abortuszhoz történő hozzáférés joga a nemzetközi emberi jogok szerves része, a nők autonómiájának és szabad akaratának lényegéhez tartozik. A döntés sok millió amerikai nőt foszt meg ettől az autonómiától, főleg a kisjövedelműeket és a faji, illetve etnikai kisebbségekhez tartozókat" - olvasható a főbiztos közleményében. Bachelet szerint a bírósági döntés "jelentős visszalépés" (a jogfejlődésben), hiszen az utóbbi 25 évben a világ több, mint ötven országa enyhítette abortuszellenes törvényét. "Az Egyesült Államok most eltávolodott ettől a haladó tendenciától" - szögezte le.

Az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) adatai szerint a világon elvégzett abortuszok 45 százaléka nem biztonságos körülmények között történik, így az anyák vezető halálozási okává vált. A terhességek csaknem fele nemkívánt a világon, és akár több, mint 60 százalékuk végződhet abortusszal. Az Egyesült Államok is csatlakozott 1994-ben ahhoz a programhoz, amelyben a részt vevő országok elismerik, hogy a nem biztonságos körülmények között végrehajtott abortusz mennyire veszélyes - emlékeztetett az ENSZ-szervezet.

A pénteki döntés egyik támogatója a szövetségi legfelsőbb bíróságban, Clarence Thomas konzervatív bíró, aki különvéleményt fogalmazott meg az indoklásban. Ebben arról is írt, hogy szerinte a bíróságnak meg kell vonnia a jogot a fogamzásgátló szerekhez történő hozzáféréstől, valamint vissza kell vonnia az "azonos neműek házasságának" jogát is.

Pénteken a középnyugati Missouri állam igazságügyi tárcavezetője bejelentette: az államban azonnali hatállyal betiltják az abortuszt.

(MTI nyomán)