/Bővített hír./

Abe pénteken, helyi idő szerint 11:30-kor lett merénylet áldozata, amikor Narában, egy vasútállomáson tartott kampánybeszédet a közelgő felsőházi választások miatt.

A volt miniszterelnököt saját készítésű sörétes puskájával lőtte le a 41 éves Jamagami Tecuja, aki meg sem próbált elmenekülni a helyszínről. Az előzetes letartóztatásba helyezett férfi vallomást is tett, a nyomozóknak azt mondta, azért akarta megölni Abét, mert elégedetlen volt vele.

A szemtanúk beszámolója szerint Jamagami kétszer lőtt, és második lövése, hátulról találta el a politikust. Később azt közölték, nyaki lőtt sebe volt Abénak. Közvetlenül a merénylet után ellentmondásosak voltak a beszámolók állapotáról, volt, aki szerint még tudott reagálni az ingerekre a politikus, míg a mentők szerint nem mutatott életjeleket, egy politikustársa pedig azt mondta, teljesen összeomlott a keringése. Az első hivatalos közlés arról szólt, hogy küzdenek a kritikus állapotban lévő Abe életéért.

Abét a BBC portréja szerint „hercegként” is becézték, hiszen komoly politikai dinasztiából érkezett: míg nagyapja építette fel a második világháború után a Liberális Demokrata Pártot, apja pedig korábban a külügyminiszteri poszton szolgált. Először apja halála után, 1993-ban választották meg Abe Sinzót parlamenti képviselőnek, azóta pedig folyamatosan tartotta mandátumát, 1996 óta a Jamagucsi 4-es választókerületben.

Először 2005-ben került a japán kormány közelébe, amikor Koizumi Junicsiro akkori miniszterelnök kinevezte a kabinetfőtitkárává. Nem sokkal később, 2006-ban pedig ő lett a háború utáni Japán legfiatalabb kinevezett miniszterelnöke.

Első ciklusa viszont nem volt túl sikeres: több botrány is övezte a kormányzást, többek között az állami nyugdíjnyilvántartás elvesztése – emiatt az LDP súlyos vereségeket szenvedett a parlament felsőházának 2007. júliusi választásán. A politikai problémákat tetézte, hogy Abe fekélyes vastagbélgyulladást kapott, így egészségügyi problémáira hivatkozva 2007. szeptemberében lemondott.

Öt év múlva azonban ismét bejelentkezett a kormányfői posztra, miután állítása szerint gyógyszeres kezeléssel le tudta győzni a betegségét. 2012-ben meg is választották másodjára Japán miniszterelnökévé, nyolc éven keresztül tartó kormányzása során pedig ingadozó volt ugyan a népszerűsége, de kihívója a kormányzó LDP-n belül nem volt a posztra – a kormánypárt dominanciája pedig megkérdőjelezhetetlen volt az időszakban.

Abe igen konzervatív, egyesek szerint már nacionalista álláspontot képviselt több ügyben a kormánypárton belül is. Kormányzása alatt törekedett például a pacifizmust hirdető japán alkotmány felülvizsgálatára és módosítására, hogy ne csak önvédelemre alkalmas haderőt tartson fenn az ország. Bár ezt nem sikerült meglépnie, azt viszont elérte, hogy elfogadják a „kollektív önvédelemről” szóló elvet. Eszerint Japán csapatokat mozgósíthat most már az ország határain kívülre is – és nemcsak saját maga védelmére, de szövetségesei megsegítésére is.

Nézetei miatt gyakran vádolta Kína és Dél-Korea is nacionalizmussal Abét – különösen éles pont volt ebből a szempontból, amikor 2013-ban a miniszterelnök ellátogatott a tokiói Jaszukuni-kegyhelyre, amely a második világháborús japán militarizmus vitatott emlékhelyének számít.

Gazdasági szempontból viszont előfordult, hogy a konzervatív nézeteit felülírta a szükségszerűség: az abenomicsnak nevezett gazdasági reformjai között szerepelt például a nők munkavállalásának elősegítése, és a szigorú japán bevándorlási rendszer enyhítése is. A reform még fontosabb elemének számított a monetáris lazítás, Abe ugyanis a jegybank pénznyomtatásával akarta felpörgetni az évtizedek óta pangó japán gazdaságot.

Az intézkedések eleinte tényleg növekedést hoztak Japánban, de később a gazdaság lassulása miatt megkérdőjelezték az abenomics hatékonyságát. Ennek ellenére 2014-ben és 2017-ben is nagy többséggel választották újra két előrehozott parlamenti választás után.

2020 tavaszán viszont kitört a koronavírus-járvány, ami Japán gazdaságát recesszióba sodorta, ráadásul a kormány járványügyi lépései is csak rontottak Abe népszerűségén. 2020 augusztusában arról is pletykálni kezdtek, hogy romlott a miniszterelnök egészségi állapota, amit ugyan eleinte cáfoltak, augusztus 17-én viszont Abe Sinzót kórházba vitték.

Napokkal később, augusztus 28-án lemondott a kormányfői posztról, utódja pedig a kabinetjének főtitkára, Josihide Szuga lett – egy évvel később viszont ő is lemondott, posztját pedig átvette a most regnáló miniszterelnök, Kisida Fumio.

A 41 éves gyanúsítottnál lefoglaltak egy házi készítésű fegyvert. A rendőrség úgy tájékoztatott, hogy a gyanúsított egy narai japán állampolgár, aki a haditengerészetnél eltöltött hároméves szolgálat után 2005-ben szerelt le. Már első kihallgatásán beismerte tettét. Mint elmondta, nem Abe politikai nézeteivel volt problémája, hanem egy bizonyos szervezetre haragudott, és azt gondolta, a volt kormányfő tagja ennek a szervezetnek.

A rendőség hozzátette: egyelőre nem tudják, létezik-e az a bizonyos szervezet.

Később átkutatták a férfi lakását, és további házi készítésű fegyvereket, valamint lehetséges pokolgép-alkatrészeket találtak.

/Bővített hír./

Összeesett Abe Sindzó volt japán miniszterelnök, miután meglőtték egy rendezvényen Nara városában, írta a BBC. A támadót előzetes letartóztatásba helyezték.

Abe éppen egy kampánybeszédet tartott egy vasútállomás előtt, amikor hátulról lövés érte. A japán közszolgálati televízió, az NHK arról számolt be, hogy lövések hallatszottak és fehér füstfolt szállt fel.

A volt miniszterelnököt kórházba szállították, Kisida Fumio jelenlegi miniszterelnök azt közölte, hogy a kritikus állapotban lévő Abe életéért küzdenek az orvosok.

A támadót még a helyszínen leteperték a rendőrök, fegyverét elkobozták. A merénylőt, aki nem próbált elmenekülni, már azonosították is, a 41 éves Jamagami Tecúját helyezték előzetes letartóztatásba. A CNN azt írta, az NHK-t idézve, hogy az első vizsgálatok szerint egy saját készítésű, kétcsövű sörétes puskával lőtt a merénylő. A Fuji TV úgy tudja, hogy a férfi korábban a tengerészeti önvédelmi erő tagja volt.

Az NHK úgy tudja, hogy Abét a narai egyetemi kórházba szállították. A helyi tűzoltóság szerint nem mutatott életjeleket. A politikus pártjának egyik tisztviselője azt közölte, hogy a volt miniszterelnököt mellkasán érte találat. Szemtanúk beszámolói szerint két lövés dördült el, és az első még nem találta el a politikust. Abe összeesését egy mobillal is felvették. A támadás egy másik szemtanúja a Bloomberg szerint azt mondta, hogy az első lövéstől Abe hátrafelé tántorodott, és a második lövés után a földre esett.

Maszuzoe Joicsi volt tokiói kormányzó azt közölte, hogy a volt a miniszterelnöknek leállt a szíve és a tüdeje. A BBC megjegyezte, az ilyen diagnózis közlése többnyire a halál beálltának hivatalos bejelentése előtt szokott történni.

Abe két ciklusban töltötte be a miniszterelnöki posztot, Japán leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke volt, 2020-ban egészségi állapotára hivatkozva lemondott tisztségéről. A politikából nem szállt ki, a kormányzó Liberális Demokrata Párt fontos szereplője maradt, most is az egyik képviselőért kampányolt.

Japánban hasonló fegyveres támadások ritkán fordulnak elő, hiszen nagyon szigorúak a fegyvertartási szabályok. Az pedig szinte példa nélküli, hogy politikus ellen kövessenek el merényletet.

A japán civilek csak sörétes puskát és légpuskát tarthatnak maguknál, kézifegyvereket nem vásárolhatnak. Akik fegyvert vásárolnának, azoknak át kell menniük egy mentálhigiénés vizsgálaton és drogteszten is, az írásbeli és lőtéri vizsgák letétele mellett. Szigorú átvilágításon is át kell esniük: vizsgálják a családi hátteret, a büntetett előéletet, van-e adósságuk, vagy kapcsolatban állnak-e a szervezett bűnözéssel.

Japánban évente általában tíz alatt marad a lőfegyverek által megölt áldozatok száma. Általában szervezett bűnözői csoportok, a jakuzák tagjai birtokolnak lőfegyvereket. 2020-ban összesen 21 ember tartóztattak le lőfegyver használatáért, 12 esetben kimutatható volt a jakuzakapcsolat.

A merénylet hírére Abe kollégái, pályatársai is gyorsan reagáltak, sok vezető politikus fejezte ki jó kívánságait.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a G20-ak balin tartott külügyminiszteri találkozóján Retno Marsudi indonéz külügyminiszterrel folytatott megbeszélése előtt azt mondta, hogy mélyen elszomorították a Japánból érkező hírek.

„Nem ismerjük az állapotát. Gondolataink imáink a családjával, Japán népével vannak. Ez egy nagyon-nagyon szomorú pillanat, és várjuk a híreket” – mondta Blinken. Míg Marsudi azt nyilatkozta, hogy a G20-ak is együtt éreznek Abéval és imádkoznak érte.

Donald Trump, volt amerikai elnök saját közösségi platformján, a Truth Socialon írta, hogy Abe nemcsak az ő, hanem Amerika igaz barátja volt.

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök Twitter-bejegyzésében ezt írta: „Megdöbbentő hír Japánból, hogy lelőtték Shinzo Abe volt miniszterelnököt – ebben az időben a családjával és Japán népével gondolunk.”

Albanese mellett ausztrál exminiszterelnökök is megszólaltak.

„Abe miniszterelnök Ausztrália nagy és bölcs barátja, és a háború utáni korszak egyik legfontosabb globális vezetője. Imádkozunk vele, feleségével, Akie-vel és Japán népével ebben a nagyon nehéz időszakban” – írta Scott Morrison, és Kevin Rudd is küldött üzenetet.

Tsai Ing-wen tajvani elnök is elítélte a lövöldözést, és egy Facebook-bejegyzésben jó barátjának nevezte Abét.

Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter a Twitteren azt írta, hogy nagyon sajnálja a lövöldözést.

Boris Johnson brit, és Narendra Modi indiai miniszterelnök is elítélte a támadást. Majd az Európa Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen, és a NATO-főtitkár Jens Stoltenberg is együttérzését fejezte ki.

(Telex - Index - MTI nyomán)

Merényletet követtek el Abe Sindzó volt japán miniszterelnök ellen egy választási kampányesemény közben Nara városában - jelentette pénteken a helyi média.

A történteket követően Abe eszméletlen volt és a nyakán vérzett - derült ki a hírekből, amelyek a japán Liberális Demokrata Pártra (LDP) hivatkoztak.

(MTI)