Tőkés Moldvában: nem sokat tettek a csángókért a katolikusok
2008-05-09. 15:23

A moldvai csángók helyzete nem pusztán szakmai kérdés, hanem össznemzeti ügy, amelynek megoldásához elengedhetetlenül szükség van román partnerekre, a román nacionalizmus falát fokozatosan kell leépíteni, és támaszkodni kell a civil társadalom segítségére is – ezek a fő gondolatok fogalmazódtak meg pénteken a moldvai Bakóban zajló csángó konferencián.

Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák: e címmel rendezte a szociálliberális kormány által tovább nem működtetett, majd magánalapítványként újjászervezett Teleki László Alapítvány a moldvai Bakóban a csángókról szóló nemzetközi tudományos konferenciát.

A rendezvény második napján felszólalt Tőkés László református püspök is. Az európai parlamenti képviselő elismeréssel nyugtázta, hogy a konferencia résztvevői nem csupán szakmai kérdésként, hanem nemzeti ügyként is tekintenek a csángókérdésre. Felidézte: korábban katolikus püspöktársainál nem sok sikerrel járt az ügy érdekében, mivel ők a Vatikán és a román püspöki konferencia álláspontjához igazodtak. Tőkés emlékeztetett arra, hogy 1991-ben személyesen is felvetette II. János Pál pápának a csángó problémát, s a katolikus egyházfő nagy érdeklődést tanúsított az általa amúgy is jól ismert téma iránt. Az EP-képviselő azonban – mint fogalmazott – utólag semmi jelét nem látta annak, hogy bármiféle előrelépés történt volna. Tőkés utalt arra is, hogy az Európai Parlamentben más veszélyeztetett kisebbségek helyzetével együtt vetette fel a csángók ügyét. Indítványozta, hogy egyházi eszközökkel, az európai ökumenikus párbeszéd révén is próbálják előmozdítani a csángóügyet.

Mit tett a csángókért az RMDSZ?

Mit tett, mit tehetett az elmúlt másfél évtizedben a csángókért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség? Gazda Árpád, az erdélyi Krónika vezető szerkesztője előadásában megállapította: az RMDSZ 2002-ig várt az igazán erőteljes és hatékony fellépéssel. Ennek egyik oka szerinte az volt, hogy 1995-ben a szövetség „megégette magát”, a csángóföldi Klézsén bántalmazták az RMDSZ vezetőit, magyar nyelvű tankönyveket égettek el. Mint az előadó elmondta, számos további kísérlet kudarccal járt. Utalt arra, hogy az 1998-ban hatalomra jutott Fidesz-kormány az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozó személyekkel együtt nemzetközi szintre emelte a kérdést. Ezután ért el áttörést az RMDSZ a magyar nyelv csángóföldi iskolai oktatása terén, felhasználva a román szociáldemokrata párthoz fűződő kapcsolatait – fűzte hozzá. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke felszólalásában maga is utalt a korábbi nehézségekre, amelyek szerinte a román viszonyokból adódtak. Különösen a kilencvenes években volt rendkívül nehéz a szövetségnek a román zsigeri nacionalizmus körülményei között dolgoznia, amikor a csángó téma visszautasításra talált, agresszivitást szült a többségi társadalomban.

(MTI)