Az Európai Parlament strassburgi plenáris ülésén jóváhagyta, hogy az Európai Unió 18 milliárd eurós hitelt vegyen fel Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére.
Az Európai Parlament a kölcsönről szóló rendeletet 507 szavazattal, 38 ellenszavazat és 26 tartózkodás mellett fogadta el.
A végső döntést ezt követően - várhatóan december 6-án - a tagállamok kormányait képviselő Tanácsnak kell egyhangúlag meghoznia ahhoz, hogy az Európai Bizottság a pénzügyi piacokon hitelt vehessen fel, és az ebből származó támogatást 2023 elején eljuttathassa Ukrajnának.
A hitel az Európai Bizottság javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható. A hitelösszeg az Ukrajna számára havonta szükségesnek tartott 3-4 milliárd euró mintegy felét biztosítja 2023 folyamán.
A kölcsön forrását az unió a pénzügyi piacokról szerzi be, és részletekben, negyedévenként bocsátja Ukrajna rendelkezésére. A kölcsön folyósítását feltételekhez kötik. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét, és fel kell készítenie azt a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. A feltételek között korrupcióellenes intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, "jó kormányzás" és az intézmények korszerűsítése szerepel. A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd. (És azt fogják hazudni, hogy vannak ugyan még hiányosságok, de alapvetően minden jól halad, miközben a valóság köszönőviszonyban sem lesz ezzel - a szerk.)
Az orosz-ukrajnai háború február 24-i kezdete óta az unió és tagállamai 19,7 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának.
Szijjártó: hazugság, hogy Magyarország blokkolná Ukrajna európai uniós támogatását
Hazugság, hogy Magyarország bármikor is blokkolta volna azt, hogy az Európai Unió támogassa Ukrajna működőképességének fenntartását, a kormány pusztán az újabb közös hitelfelvételt ellenzi - szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi miniszterek rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatóján aláhúzta: a kormány világossá tette, hogy a tervezett 18 milliárd euró hazánkra eső részét kétoldalú alapon kész megadni Ukrajnának, de a közös hitelfelvételt valóban nem támogatja.
"Szemenszedett hazugság, hogy Magyarország bármikor is blokkolta vagy ellenezte volna azt, hogy az Európai Unió támogatást biztosítson Ukrajnának az ország működőképességének fenntartásához" - emelte ki.
"Aki azt állítja, hogy mi ezt bármikor is elleneztük vagy blokkoltuk volna, az hazudik" - mondta.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy nem a közös adósság jelenti az európai jövőt, ez ellentétes lenne a közösségi szerződésekkel és Magyarország víziójával egyaránt.
"Az Európai Unió nem azért jött létre, hogy adósságunió legyen, erről szó sem volt korábban. Tehát ez megint egy olyan lépés, ami ellentétes az európai szerződésekkel és ellentétes azzal a vízióval, amit mi Európa jövőjéről gondolunk" - hangsúlyozta.
"Tehát az Európai Unió jövője nem az adóssághegyek, nem a közös adósság felé van (.) Azt javasoljuk a többi tagországnak is, hogy válasszanak egyszerűbb utat, s ők is adják oda a saját forrásaikból, a saját költségvetésükből a támogatást Ukrajnának, hogyha már olyan büszkék arra, hogy mennyi mindenben segítenek az ukránoknak" - tette hozzá.
Mint közölte, a kijevi magyar nagykövet a nap folyamán tájékoztatja az ukrán külügyminisztériumot hazánk álláspontjáról, és kéri majd, hogy induljanak meg a tárgyalások a támogatások ügyében, azok konkrét formájáról.
Az Európai Bizottság havi 1,5 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot javasolt Ukrajna jövő évi finanszírozási szükségleteinek fedezésére.
(MTI)
