A kínai hatóságok nagylétszámú rendőri erőt vezényeltek ki hétfőn a járványellenes óvintézkedések miatt tüntetők ellen, és sokakat őrizetbe vettek a megmozdulásokon.
A rendőrségi jelenlét érezhetően megnőtt Pekingben, Sanghajban, illetve több olyan kínai városban, ahol a lakosságszám meghaladja az egymillió főt.
Megmozdulások voltak a nap folyamán a fővárosban, Sanghajban, Vuhanban, Nancsingban és Csengcsouban is. Az előző napok hasonló megmozdulásai után a tiltakozók ismét a cenzúrát jelképező fehér papírlapokat tartottak a magasba. "Oldjátok fel a vesztegzárakat!", "Nem akarunk PCR-teszteket, szabadságot akarunk" - skandálták megint.
Szemtanúk beszámolói szerint a rendőrség ellenőrzi a járókelők mobiltelefonjait is "gyanús információk" után kutatva. Számos tüntetőt előállítottak a hétvégén, bár pontos számuk egyelőre ismeretlen.
A Kínában működő külföldi tudósítók klubja (FCCC) élesen bírálta a karhatalmat amiatt, ahogy az újságírókkal szemben intézkedett a sanghaji és pekingi tüntetéseken. "Különböző sajtóorgánumok újságíróit zaklatta tettlegesen a rendőrség, miközben a zavargásokról tudósítottak" - ismertette az FCCC. Legalább két újságírót rövid időre őrizetbe vettek a szervezet értesülése szerint.
A Műsorszolgáltatók Európai Szövetsége (EBU) szintén elítélte az újságírók elleni túlkapásokat, s reményét fejezte ki, hogy hivatalos magyarázatot fognak kapni az esetekre.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (UNHCHR) mindemellett felszólította a kínai hatóságokat: tartózkodjanak attól, hogy az egészségügyi korlátozások miatt és a nagyobb szabadságért békésen tüntető embereket önkényes őrizetbe veszik.
Csao Li-csian kínai külügyi szóvivő a tüntetéseket firtató újságírói kérdésre kijelentette: a tüntetők "nem az ellen tüntetnek, ami valójában történt". Egyben meggyőződését fejezte ki, hogy "a Kommunista Párt vezetésével és a nép támogatásával" sikerrel fog járni a járvány elleni küzdelem.
A megmozdulások kiváltó oka az volt, hogy nyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület székhelyén, Ürümcsiben november 24-én kigyulladt egy 15 emeletes lakóépület. A tűzben - amelyet a vizsgálat szerint egy meghibásodott konnektor okozott - tízen életüket vesztették, és többen megsérültek. Az interneten keringő hírek szerint az áldozatok száma azért volt ilyen nagy, mert az épületet részleges vesztegzár alá helyezték, és a lakók nem tudtak időben kimenekülni. Városi tisztségviselők ezt tagadták. Ennek ellenére az ürümcsi illetékesek egészen szokatlan módon bocsánatot kértek a tűzvész másnapján, és ígéretet tettek, hogy a korlátozások fokozatos feloldásával „helyreállítják a rendet”.
Ígéretüket betartva szombaton megnyitották Ürümcsi néhány negyedét, és kilátásba helyezték a tömegközlekedés szakaszos újraindítását is.
A négymillió lakosú Ürümcsiben élnek olyanok, akik már száz napja karanténban vannak.
10 people killed, 9 injured in a fire in Xinjiang's capital— Selina Wang (@selinawangtv) November 25, 2022
Most of Xinjiang has been under lockdown for >100 days
Video shows covid measures likely delayed firefighters from getting to the scene
Victims likely spent their last 3 months largely confined to that building @cnn pic.twitter.com/xHykpxbSlD
„Hszi Csin-ping mondjon le!”
Sanghajban, Kína legnépesebb városában, a globális pénzügyi központban nyíltan becsmérelték a kommunista pártot, és vezetőjének távozását követelték. „Hszi Csin-ping mondjon le!” – skandálták az utcán.
Az ilyen követelések szinte példátlannak számítanak Kínában, ahol a vezetés és az elnök közvetlen kritikája kemény büntetést vonhat maga után.
Egyesek vádló, üres fehér transzparensekkel, a cenzúra elleni dac jelképével tiltakoztak, mások gyertyát gyújtottak és virágokat helyeztek el az ürümcsi áldozatok emlékére.
Protesters call for China President Xi to resign as demonstrations over Covid restrictions intensifyhttps://t.co/G6nyw0LPQg pic.twitter.com/2ZVJxm0iIt— BBC News (World) (@BBCWorld) November 27, 2022
Elemzők szerint Peking drasztikusan alábecsülte a koronavírus iránt tanúsított zéró toleranciával szembeni, egyre fokozódó elégedetlenséget.
A rigorózus járványkorlátozás politikája elválaszthatatlanul Hszi Csin-pinghez kötődik, aki nemrégiben újra megfogadta, hogy elvéből nem enged.
Vasárnap este a rendőrök egyébként lefogták és néhány órára őrizetbe vették a BBC sanghaji tudósítóját. Leteperéséről felkerült egy videó a Twitterre is. A közelben állók azt kiabálták, hogy engedjék el, engedjék el!
Szabadon bocsátásakor közölték vele, hogy azért vették őrizetbe, nehogy elkapja a koronavírust ilyen nagy tömegben. Hétfőn Pekingben a kínai külügyminisztérium szóvivője már azzal indokolta az őrizetbe vételt, hogy a férfi nem igazolta magát újságíróként, miközben videóra vette Sanghaj központjában a tüntetést.
【BBC记者已获释 中国当局说逮他是为他好】— 自由亚洲电台 (@RFA_Chinese) November 27, 2022
Ed Lawrence报道上海抗议活动时被捕,关押数小时后,现已获释。期间遭到警察拳打脚踢
BBC回复本台质询时称“我们未得到中国当局的官方解释或道歉。后来释放他的官员声称,逮捕他是为了他好,以防他从人群感染新冠。”BBC表示不可信。
视频转自@TGTM_Official pic.twitter.com/kVYIHCMwoF
A tüntetőknek és a rendőröknek ugyanaz a véleményük
„Megdöbbentőnek” tartotta és egy kicsit izgatott volt, amikor tüntetőket látott az utcákon – mondta egy sanghaji fiatal, aki szerint ez volt az első alkalom, hogy ilyen nagyszabású tiltakozással szembesült Kínában. A korlátozások miatt „szomorúnak, dühösnek és reménytelennek” érzi magát, ráadásul daganatos beteg édesanyját sem tudta meglátogatni.
Megkérdezték a rendőröket, hogy mit gondolnak a tüntetésekről. a válaszuk: „ugyanazt, amit te.” De hozzátették: „egyenruhát viselnek, tehát a munkájukat kell végezniük” – idézte fel egy tüntető nő.
Mások erőszakról számoltak be. Egy tüntető az AP hírügynökség tudósítójának elmondta, hogy egyik barátját a helyszínen megverték a rendőrök, míg két másik tüntetőt paprikaspray-vel fújtak le.
A hatósági erőszak nem riasztotta el a tüntetőket. Másnap ismét összegyűltek, és virágokat helyeztek el az ürümcsi áldozatok emlékére egy sanghaji sugárút környékén.
A rendőrök szintén tömegesen vonultak fel, és sok tüntetőt őrizetbe vettek. A kormányellenes rigmusokat skandálókat elvitték, sőt a tudósítók szerint néhány alkalommal egy-egy pofon is elcsattant. A neten a pekingi és nankingi egyetemen tüntető diákokról készült fényképek és videók is felbukkantak.
Vasárnap több százan vonultak az utcára Vuhanban, ahonnan a koronavírus-járvány világhódító útjára indult. A felvételek tanúsága szerint a tüntetők egy része barikádot döntögetett.
A mostani megmozdulások egészen mások, mint a szórványos etnikai tiltakozások, például a muszlim többségű Hszincsiang autonóm területen vagy Tibetben. Sajtóbeszámolók szerint ezúttal az iskolázott, városi középosztály tagjai is nagy számban ott voltak az utcán. Ők pedig a többséget alkotó han népcsoport tagjai.
Arról a középosztályról van szó, amely 1989-ben, a Tienanmen téri zavargások leverését követően hallgatólagos megállapodásra jutott a hatalommal. Az emberek tudomásul veszik az autoriter irányítást és a szabadságjogok csorbítását, cserébe a hatalom javít az életminőségükön. Ez az alku eddig működni látszott.
A súlyosbodó járványhelyzet már a gazdasági termelésre is kihat, hiszen például Csengcsouban, a világ legnagyobb iPhone-gyárában már hetek óta tartanak a koronavírus-szigorítások elleni és a magasabb bérkövetelésért folyó tiltakozások. A termelés akadozik, ami dollármilliárdos kiesést eredményez nemcsak a tajvani tulajdonú Foxconn-nak, hanem az iPhone-nak is, hiszen nem tudja időre teljesíteni a megrendeléseket.
A zéró tolerancia ellenére a fertőzés csúcsot dönt
Közben Kínában a negyedik egymást követő napon rekordot dönt az új fertőzöttek száma: szombaton csaknem negyvenezer új esetet azonosítottak, amelyek közül harminchatezer tünetmentes volt – jelentette a Deutsche Welle.
A nagyszámú megbetegedés miatt széles körű lezárásokat és egyéb korlátozásokat vezettek be. Sencsenben – Sanghaj és Peking után a harmadik legnépesebb városban – az éttermek és más beltéri helyiségek kihasználtságát a felére korlátozták. A déli városba érkezők az első három napban nem tehetik be a lábukat színházba és az edzőtermekbe.
Kína az egyetlen nagy ország a világon, amely még mindig tömeges tesztelésekkel és zárlatokkal küzd a járvány ellen.
A hatóságok állhatatosan kitartanak amellett, hogy Hszi Csin-ping elnök zéró-Covid-politikája életmentő, és elengedhetetlen az egészségügyi rendszer túlterhelésének megelőzése érdekében.
(MTI - Index nyomán)